Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.
Ülésnapok - 1892-355
214 355. országos ülés 1894. június 18-án, hétfőn. kezesünkre állanak. Behatóan átnéztem a mezőgazdasági termelés statisztikáját, mely a legutóbbi időben egy vaskos kötetben lett közzétéve, és mely igen érdekes tanulmányokra nyújt anyagot. Ha az egész országnak mezőgazdasági viszonyait figyelembe veszszük, akkor következő adatokat lehet konstatálni; esak a főbb adatokat közlöm. (Halljuk! Halljuk!) Nem szólok a föld értékének emelkedéséről, mert, azt hiszem, köztudomásúnak kell tekintenem azt, liogy a föld értéke általában, nemcsak úgy, a miként Bujanovics Sándor t. képviselő úr mondotta, vidékenként, de általában az egész országban emelkedett, (Úgy van! Úgy van! jobb felől.) Bujanovics Sándor: Nem áll! Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter: Nem gondolom, hogy lenne az országnak egy zuga, a melyről bebizonyíthatnák azt, hogy az utóbbi évtizedben a föld értéke nem emelkedett volna. (Igaz ! Úgy van! a jobboldalon.) Erre tehát nem akarok kiterjeszkedni, mert ez köztudomású tény. Egy másik kritérium a mezőgazdasági helyzetre vonatkozólag lehet a learatott terület mennyisége. E tekintetben azt tapasztaljuk, hogy 1872-től kezdve 1892-ig a learatott terület, Horvát-Szlavonországokat ide nem számítva, Magyarországon 8 millió hektárról 10 millióra emelkedett, tehát 2 millió hektárral több vétetett mezőgazdasági mívelés alá. Horánszky Nándor: Szorítja a gazdát az adó! Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter: És ezen terííletnagyobbodás nem a kaszálóknak, illetőleg az állattenyésztésnek rovatára történt, mert e tekintetben is jelentékenyen emelkedett az illető terület nagysága, a mennyiben pl. a kaszálók termése 1870-től 1874-ig 39 millió métermázsáról, a statisztikai adatok szerint, 1892-ben 89 millió métermázsára emelkedett. Lássuk, t. ház, hogy ebből a területből pl. búzával mennyi volt bevetve? Az említett learatott területnek 25°/o-a volt a hetvenes években búzával bevetve, míg 1890 — 92-ben már 30%. Tehát egy millió hektárral több arattatott le oly terület, a mely búzával volt bevetve. Mutatja ez azt, hogy mezőgazdaságunk intenzíve emelkedett, mert több terület vétetett fokozatosan mívelés alá, (Egy hang a szélső bálolda Ion: De a jövedelem kevesbedett!) Arra is rátérek majd. Egy hektár átlagos termése őszi búzában volt a. hetvenes években 8 hektoliter, 1890— 92-ben 16 hektoliter. Ez tehát azt mutatja, hogy a mívelés gondosabb, bel férjesebb lett. És ez meg is hozta a gyümölcsét, a mennyiban az átlagos termés 8 hektoliterről kétszer annyira emelkedett. Igaz, t. ház, hogy az árak jelentékenyen csökkentek. De ha helyesek ezek a statisztikai adatok, pedig az ország mezőgazdasági viszonyainak megítélésére mégis cáak nyújtanak támpontot, akkor az az eredmény, hogy az intenzivebb megmunkálásnak és nevezetesen az átlagos termésnek fokozása bőven pótolja az árban beálló csökkenést. (Úgy van! Helyeslés a jobboldalon.) Ha vizsgáljuk, t. ház, a kenyértermények termelését, ezek a hetvenes években összesen 31 millió hektáron termeltettek, 1890—92-ben pedig 68 millió hektáron. Tehát a kenyérter menyek termelése, illetőleg az azokkal bevetett terület 20 esztendő alatt a kétszeresre emelkedett : Horvát-Szlavonországokkal együtt 72 millió hektár van kenyérterményekkel bevetve. És, t. ház, ez az emelkedés akkor állott elő, mikor viszont a kaszálók előállítása, illetőleg mívelése és azok termése szintén nem csökkent, hanem ellenkezőleg, emelkedett. Ha tehát nagy átlagokban veszem figyelembe az ország mezőgazdasági helyzetét, akkor, azt hiszem, nem lehet állílani azt, a mit Bujanovics t. képviselő úr mondott, hogy mezőgazdasági termelésünk nem javul, hanem folytonosan rosszabb lesz. (Zaj bal felől. Felkiáltások :• Nem a termelésről volt szó, a jövedelemről! Az adósságokat kell mégnézni!) Elnök: (csenget.) Csendet kérek, t, ház! Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter: Lehet, t. ház, hogy egyes vidékeken vannak bajok; lehet, hogy egyebek éreznek bajokat, esetleg egész osztályok, vagy egyes vidékek lakossága nehéz viszonyok közé került, de ez más okokra vezetendő vissza, nem a mezegazdaság hanyatlásának általános okaira. Ha egészben veszszük a mezőgazdaságot, és vizsgálat tárgyává teszünk minden adatot, mely rendelkezésünkre áll, ezek a mellett bizonyítanak, hogy eltekintve a helyi bajoktól, egészséges fejlődés tapasztalható, érezhető ezen a téren is. (ügy van! jobb felöl.) Egyébként az a kép, a melyet t. képviselőtársam festett, nem egyezik meg a magyar gaz dasági egyesület nézetével és meggyőződésével sem. Figyelemmel olvastam a magyar gazdasági egyesület memorandumát, melyet ép a román és orosz kereskedelmi szerződések tárgyában a t. képviselőház elé terjesztett. Mezőgazdasági termelésünk némely jelentékeny ágánál a haladást a mezőgazdasági egyesület is világosan elismeri, a mint azt tagadni nem is lehet. És, t. ház, maga a magyar gazdasági egyesület sem helyezkedik arra az álláspontra, melyet Bujanovics t. képviselő úr itt elfoglal. A
