Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-345

íí 345. országos Illés 1894. május 22-én, kedden. De a midőn egy oly intézmény megalkotása íorog szóban, a mely világszerte századok óta működik, hiába volna elzárkózni azon tapasztalati adatok elől, a melyeket az egyes államok ez irányú berendezései nyújtanak. Három rendszert tüntet föl a hosszú történeti fejlődés: az egyik a franczia rendszer, a mely az anyakönyvvezetői teendőket kizárólag a községek hatáskörébe utalja, s ennek folyományakép megállapítja, hogy annak ellátása a községi hatóságot illeti meg. Ezen rendszer ellenében az anyakönyvvezetőtől képesítés nem kívántatik, a személyes tulajdonságok mérlegelése a kirendelésnél elesik. Előnye e rendszernek a lehető legnagyobb deczentralizácüió; hiánya, hogy az anyakönyvvezető személyes megbízhatósága és képessége meg nem állapítható. A másik rendszer az angol, a mely az anyakönyvvezető'i teendőket kizárólag e czélra kirendelt állami közegekre ruházza. A képesítésnek kettős mértékét állapítja meg a szerint, a mint az anyakönyvvezető születési és halálozási, vagy házassági anyakönyvek vezetésére is fel van jogosítva. E rendszer előnye a közeg állásában és kirendelésében rejlik, hátránya, hogy szerfölött nagy kerületeket igényel, mivel kis kerületekben a kirendelt közegnek munkakört biztosítani nem lehet. állam által létesített önálló anyakönyvi hivatalokhoz kinevezett állami tisztviselők. Közigazgatási tisztviselőknek állami anyakönyvvezetőkííl leendő kizárólagos kirendelése feltételezné azt, hogy az anyakönyvi kerületek beosztása teljesen fedje a községi szervezetet. Feltételezné továbbá, hogy az ily alsófokú közigazgatási szolgálatra megkívántató minősítés kivétel nélkül az anyakönyvvezetői minősítéssel azonos legyen, és hogy az ily községi hivatal hatáskörébe az anyakönyvvezetői teendő befoglaltassék. Ha a szervezetben ezen elvet akarnók érvényre juttatni, úgy le kellene mondani arról, hogy még a kellő képesítés föltételezése mellett is az anyakönyvvezetők kiválasztásánál különös személyes tulajdonságok figyelembe vétessenek. A házasságkötésnél való közreműködésnél, a melyre oly kiváló súlyt helyezünk, és a melynek tekintetében nagyobb biztosítékokat akarunk teremteni, mint a milyeneket Európának bármely állama megkíván: ezen törekvésről le kellene mondani. A lemondás folytán elérnénk bizonyos egyformaságot, az összhangnak látszatát megteremtenők, és az anyakönyvvezetőben általunk keresett személyes garancziák helyett a biztosítékot magában a hivatali állásban kellene föllelnünk. Ily szervezés mellett"; — a városoktól eltekintve — kizárólag a községi és körjegyzők szolgáltatnák az anyakönyvvezetők zömét De még ily szervezés mellett is Magyarország anyakönyvi szervezete fölülmúlná nem egy nyugat-európai állam anyakönyvi szervezetét, a hol az anyakönyvvezetők ezrei a földművesek és kisiparosok köréből vétetnek, a kik mint a községi hatóságok fejei, e teendőket végzik, még pedig a tapasztalat szerint kielégítően. Az ily szervezet, a mely az anyakönyvvezető különös személyi tulajdonságaitól teljesen eltekint, és az anyakönyvvezetők tekintetében, megengedem, hogy még kielégítő állapotot is tud teremteni, már a helyettesekre nézve — hacsak a puszta látszattal megelégedni nem akarunk, — kielégítőnek egyáltalán nem mondható. Mert a következetességnél fogva a helyettest szintén a községi hatóságot alkotó személyek köréből kell venni. Már pedig a községek nagy számában széles e világon nem létezik oly községi szervezet, a mely rendszerint két ily alkalmas egyénnel birna. Igazolja ezt azon külföldi államok tapasztalata, a melyekről kétségtelen, hogy közigazgatásuk teljesen rendezett, közegeik fegyelmezettek s e teendők ellátásában az intézménynek régóta fennállása folytán kellő jártassággal bírnak, de a hol mégis a községi hatóság fejének, mint anyakönyvvezetőnek, helyettesei az értelmiség és műveltség oly alacsony fokán álA harmadik a német rendszer, a mely az anyakönyvi kerületeket nem a közigazgatási beosztás szerint állapítja meg, az államnak fentartja a jogot külön anyakönyvvezetőket kirendelni, és kötelezi a községi elöljáróságot ily kirendelés hiányában a teendők ellátására. Ezen rendszer főbb hibája az, hogy az anyakönyvi teendők között különbséget nem tesz; a képesítésnek oly alacsony mértékét állapítja meg, a mely ha nem elegendő a házasságkötésnél való közreműködéshez, a kerület lakosságának számára való tekintet nélkül orvoslást csak a külön kirendelt anyakönyvvezetőben találhat. Ugy az angol, mint a német rendszernek közös előnyét az képezi, hogy lehetségessé tette az állami anyakönyvek berendezését a közigazgatási szervezet megbolygatása és megváltoztatása nélkül, hogy az ekkép megállapított szervezet a közigazgatási reformok után is, úgy az egyik, mint a másik államban, változatlanul fenn volt tartható. A javaslat értelmében az anyakönyvvezetői teendőkkel megbízandó személyek három csoportra oszlanak. Először közigazgatási tisztviselők, a kik a városi és községi közigazgatásban mint elsőfokú hatóságok szerepelnek, másodszor oly egyének, a kik a javaslatban meghatározott minősítéssel birva, anyakönyvvezetőkííl kirendeltetnek, végűi harmadszor az