Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-351

^ j 0) 351. ersz&gos fllés 1894. jnnins 12-én, kedden. hiúsítja, hogy Bánffy Dezső báró alakítson kabinetet. Polónyi Géza: Jól tették! (Mozgás bal felől!) Ugron Gábor: Azt kérdem a t. háztól, — mert mi a függönyök mögé nem tudunk látni, csak azt látjuk, hogy a csodadoktorok futkosnak, a függönyök közt el-eltíínnek és viszik az élet exilirt, (Felkiáltások jobbfelől: Elixirt!) tehát elixirt — úgy látszik, jobban ismerik, mint én — (Derültség a szélső baloldalon.) a kormány lábaihoz, hogy a kormánypárt erőssé tétessék és a régi kabinetet visszahozzák. Ha az ország a szabadelvű pártnak haszonbérbe vol»a adva, akkor az MZ eljárás, hogy tisztán a szabadelvű párt körében a szabadelvű párt titoktartásának gyenge pecsétje alatt hajtassék végre a válság megoldása, helyén való lenne; de — engedjék meg, — mások is laknak ezen országban, mások is hoznak áldozatot, tehát joguk van tudni, hogy micsoda érvek alapján szerzett a korona meggyőződést arról, hogy ezen kabinetet, a mely előttünk áll és magát bemutatta, kinevezze. Ha ezen kabinet erős alapokon nyugszik, nem lehet, hogy egyszerűen a mathematikai többségre, a mely különben nagyon gyenge, hivatkozzék; hanem kell, hogy azon erkölcsi indokokat és azon politikai okokat is ismerjük, a melyek arra hathattak a koronánál, hogy ezen kabinetet megtartsa. Azt kérdeni tehát a t. háztól, kogy mi lehetett az oka, hogy egy darabig sí harc?, a válság úgy folyt Szilágyi Dezső személye körűi, mint a trójai háború Patroklus holtteste körül. Különösen arról szeretnék felvilágosítást nyerni, hogy mivel ellenzéki férfiak a korona által ki nem hallgattattak, kik feketítették be az igazságügyminisztert annyira, hogy a korona által visszautasíttatott? (Derültség a hal- és szélső baloldalon.) A ki ezt cselekedte a koronánál, annak sokszor kellett a korona előtt megjelennie. Én egyébiránt nem hihetem, hogy a szabadelvű párt nem elvi okokból utasította vi Khuen-Héderváry gróf kabinetalakítását. Én nem hiszem, hogy nem elvi okokból utasította vissza Bánffy Dezső báró kabinetalakítását és hogy tisztán személyi okokból ragaszkodott volna Szilagyi Dezső személyéhez. Hisz önök, kik az elveknek oly nagy mesterei, kik elvekből élnek és halnak, ezen álláspontra nem helyezkedhettek ! (Derültség bal felöl.) Elnök: Csendet kérek! Ugron Gábor: Nekem két tanúiságom van a válság e végéről. Az egyik az, hogy a korona tán nem is idegenkedett annyira Szilágyi Dezső személyétől, mint a lapok hirdették. Mert ha komolyan idegenkedett volna, elég hatalma, ereje és tekintélye van, hogy idegenkedésének érvényt is szerezzen. De én azt hiszem, — és itt fordul a dolog, — hogy csúnya játékot űztek, mely bánthatja az igazsáügyminiszter urat, kit egy héten át a válság megoldásának akadályául tüntettek fel. Miért kellett ez? Mert nem kaphatták meg a garancziákat, azután megbomlott a kabinet szolidaritása, egy hét múlva visszavonatott a párt szolidaritása is, és ennyi vereség után azért kellett a miniszter urat olyannak feltüntetni, mint a kit a korona nem akar, hogy legalább a miniszter személyével diadalmaskodh?,ssanak és az ország szemébe port hinthessenek. (Úgy van! a baloldalon.) Ha nem így van a dolog, hanem ellenkezőleg, hogy t. i. sikerűit a párt összetartásának és ellenállhatatlan vágyainak a trón előtt érvényesülni és Szilágyi Dezső személyét a kabinet számára megmenteni és ebből egy második konzequentiát vonok le; azt, hogy a kik azt állítják, hogy Magyarország függetlenségi törekvései nem érvényesülhetnek, mert azokhoz a korona nem adná soha beleegyezését, megtanítottak bennünket; csak össze kell tartanunk, erősen kell harczolnunk, vágyainknak hatalmas kifejezést kell adnunk, és meglesz a független Magyarország, önök meg el lesznek seperve. (Élénk tetszés bal felöl) Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha nem. a vitát bezárom. (Zaj és ellenmondás bal felől; felkiáltások: Mi felett?!) Eu azért kérdeztem, hogy kiván-e még valaki szólani, mert valamikor csak be kell a vitát rekeszteni. (Felkiáltások a baloldalon: Miféle vitát?) Ivánka Oszkár kíván szólani (Mozgás.) Ivánka Oszkár: T. ház! Sok felszólalásnak elejét lehetne venni e házban, ha a miniszter urak hajlandók volnának nyiltan, őszintén és a kellő időben válaszolni a kérdésekre. Minthogy azonban a t. kormánynak, mint ma is kitűnik, tartózkodnia kell a nyilt válaszoktól és keresnie kell a bujkálás útjait, meg tudom magamnak magyarázni, hogy a miniszterelnök úr ily sokoldalról hozzája intézett fontos kérdésekre való választ fenn akarja magának tartani a vita bezárásáig. (Fekiáltások jobb felől: Nincs vita!) Engedelmet, de az elnök úr kérdezte, kíyán-e valaki szólani, mert különben a vitát bezárja. Rónay János: Lapsus linguae! Ivánka Oszkár: Én a miniszterelnök úrhoz fordultam és kérdeztem, miért nem kíván a miniszter urak közül senki nyilatkozni a vita bezárása előtt? A miniszterelnök úr nekem intett, hogy ő nem hajlandó nyilatkozni addig, míg valaki beszélni akar. Wekerle Sándor miniszterelnök ós pénzügyminiszter: Nem azt intettem! Ivánka Oszkár': Legalább igy magyaráztam magamnak a dolgot. (Felkiáltások a jobb-