Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-326

326, országos ülés 1894. áiuilis 16-án, hétfőn. g| azért, mert a kérdést nem tette fel, a házasság még nem lesz semmis. Szerfelett óvakodni kell ettől, és azt hiszem, ho^y a dolognak lényege a 39. §. első alineájában ki van merítve. Pótol­ható lesz ez ott, a hol a felsorolás uem bír jelentőséggel: az utasításban. Ezért osztozom t. képviselőtársam néze tében, hogy a polgári tisztviselő, az állami funkczionárius ezen minőségének bizonyos külső megjelenésében ki kell tüntetve lennie, még pedig kellő és mindenki által felismerhető mó­don ; (Mélyedés.) hanem ez már igazán az utasításba való, és ott lesz is erről gondos­kodva. Thaly Kálmán: De nehogy fekete-sár­gát adjanak! (Derültség.) Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Egyáltalában az egész úgy lesz kidolgozva, hogy a megkötés komolysága meg legyen őrizve; de a megkötési formából nem akarjuk az egyházi megkötés utánzását és rivális for­mát csinálni, mert az egyházi megkötésnek és a polgári megkötésnek ebben a rendszerben két külön czélja és értelme van. Nem rivalizál­nak egymással, hanem ezeknek egymással har móniában kell lenniök. (Helyeslés.) Ez az a felvilágosítás, a mit adhatok. Reményiem, t. képviselőtársam meg fog nyu­godni abban, a mit kérdéseire megjegyeztem, különben a törvény végrehajtásának minden fázisa a t. ház ellenőrzése és bírálata alá fog tartozni. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki szólni? Helfy Ignácz: T. ház! Csak annyit va­gyok bátor megjegyezni, hogy már felszólalásom alkalmával magam jeleztem, hogy a mennyiben a t. miniszter úr úgy véli, hogy ugyanezt a czélt elérhetjük az utasítások útján, abba bele tudnék nyugodni; de biztosítékot akartam sze­rezni az iránt, hogy a miniszter úr belátja annak szükségét, hogy az utasításban ez meglegyen. Annyival inkább veszem ezt szívesen tudomásul, mert a miniszter úr szíves volt hozzátenni, hogy alkalmunk lesz az utasításokkal is foglal­kozni. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Nyilvánosságra fognak azok hozatni! Helfy Ignácz: Azt gondoltam, hogy kivé­telesen előbb fogjuk ismerni az utasításokat. Szükségesnek találtam a t. ház figyelmét erre felhívni, mert erre súlyt helyezek, (Helyeslés.) Elnök: Mivel senki sem szólt a szakasz ellen, gondolom, méltóztatnak hozzájárulni, hogy azt elfogadottnak jelentsem ki. (Helyeslés.) A 39. szakaszt tehát a t. ház elfogadja. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 40—43. szakaszokat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 44. szakaszt). Elnök: A 44. szakaszhoz az előadó úr kíván szólani. Teleszky István előadó : T. ház! Itt is egy sajtóhiba van, a mennyiben a második be kezdésben nem a lí. §. c) pontjára, hanem a 11. §. ä) pontjára kell hivatkozni. A 11. szakasz­ban ugyanis egy új pont vétetett fel az unokatest­véreket illetőleg, és ennek következtében nem a c) pontra, hanem a d) pontra, a sógorsági akadályra kell itt hivatkozni. Kérem tehát a. t. házat, méltóztassék a c) pontot a d) ponttal hely ettesíteni. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Méltóztatik abba bele­egyezni, hogy ez a nyomdai hiba kijavíttassák ? (Igen!) Ha igen, a 44. szakaszban a nyomdai hiba ki fog igazítt tni, a menöviben a »ej« pont helyett »d)« tétetik, s ezzé! a szakaszt elfoga­dottnak jelentem ki. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 45—72. szakaszokat, az Y. fejezet ozimét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 73. szakaszt). Papp Elek jegyző: Gr. Ajjponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a 73. §-náI szót ké­rek, ennek az egész V. fejezetnek a tartalmára akarok kiterjeszkedni. Az bizonyos, hogy a t. háznak hangulata a részletes vitának intenzív folytatására nem igen kedvező; a magyar parlamentnek talán nem a legjobb tradicziói közé tartozik, hogy midőn valamely nagy elvi csata megvivatott és eldőlt, a részletek beható tárgyalására a t, háznak nem marad fenn ereje, . . . (Nyugtalanság és zaj.) Elnök: (csenget) Csendet kérek! Gr. Apponyi Albert:... pedig épen ezen tös'vényjavaslatnái tartom ezt a jelenséget saj­nálatosnak. Mert hiszen mi, A kik az általános vitában a, törvényjavaslat egyik elvének keresz­tülvitelével ellentétes álláspontot foglaltunk el, nem tettük ezt azzal a merevséggel, hogy az országra nézve ezen alapelv elfogadásának esetén súlyos bajoknak bizonyosan bekövetkezését jó­soltuk volna; csak aggodalmaink voltak. Áz ellentét inkább opportunisztikus, mint elvi ter­mészetű volt; s azért nemcsak jogunknak ismer jük, de kötelességünknek is tartjuk, hogy midőn a ház az általunk kontrovertált alapelvnek, t. i. a polgári házasság kötelező formájának rögtöni elfogadása mellett döntött, ezen elv keresztül­vitelénél iparkodjunk a magunk észrevételeit érvényesíteni, és pedig épen abban az irányi­ban, hogy azoknak az aggodalmaknak beválását, a melyekre rámutattunk, lehetőleg elkerüljük, és hogy a kódex, melyet megalkotunk, a, hazai viszonyoknak és a házassági jog rendezésével összekötött nagy horderejű erkölcsi érdekeknek a lehető legjobban megfeleljim.(Halljuk! Halljuk!)

Next

/
Thumbnails
Contents