Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-325
825. országos ülés 1894. április lé-én, szombaton. 47 csenek felvéve, ennélfogva e kérés teljesen alaptalan, és igy a kérvényi bizottság nevében a kérvényt a ház irodájában letétetni javasolom (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Igen!) Ha tehát senki sem kíván szólani, a kérvényi bizottság javaslata értelmében visszavétel czéljából a kérvény a ház irodájába tétetik le. Molnár Antal jegyző (olvassa): Gyurkncza telepítvényes község kérvénye az 1873 : XXlf. tcz. joghatályának reá vonatkozólag kitelj esztése iránt. Szász Károly előadó: T. ház! Gyurkueza község, mint politikai község, a kérvény szerint létezik ugyan, de mint földrajzi község nem létezik. Más szóval Gyurkueza község rendes adófizető község lévén, kürorvost, körjegyzőt fizet, közmunkát teljesít, az állami és megyei adót, megyei pótlékot, 89%-ot kitevő pótadót fizet, és a kérvény szerint nincsen egy talpalatnyi területe sem, nincsen semmi ingatlana, vagyis — mint a kérvény kifejezi — ingatlana csakis a holdban van. Mivel igy csupán politikailag létezik ez a község, és daczára annak, hogy geografiailag nem létezik, pénzügyi szemponból nem vétetett figyelembe. Ennélfogva tisztelettel kérem n pénzügyi bizottság nevében, hogy a kérvény figyelembevétel végett kiadassék a, belügyminiszternek. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Helyeslés.) A kérvény tehát figyelembevétel végett kiadatik a belügyminiszter úrnak. Molnár Antal jegyző (olvassa): Kussics község képviselőtestülete a községre rótt hídépítési költségek behajtása körül hoíott határo zatok felülvizsgálása iránt kérvényez. Szász Károly előadó: T. ház! Kussics község kérvényében azt panaszolja, hogy a 30G1 forint 7 krajczár hídépítési költségiészlet, a melylyel megrovatott, nem arányosan és nem törvényesen lett kiróva. Kéri a t. házat, hogy a kereskedelmi miniszter urat felkérni szíveskedjék, hogy a jelzett ügyet, szükség esetén a Temes vármegyétől bekérendő adatok alapján, újból alapos és lelkiismeretes bírálat alá vegye, és ebből kifolyólag a községet ezen 8061 forint 7 krajezár megfizetése alól felmenteni sziveskedjék. Javaslom a t. háznak a kérvényi bizottság nevében, hogy adassék ki a kérvény a kereskedelmi miniszternek. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Helyeslés.) A kérvény kiadatik a kereskedelmi miniszternek. Molnár Antal jegyző (olvassa) .• Lengyel Sándor 1848/49. honvédhadnagy segélyadomány iránt kérelmez. Szász Károly előadó: T. ház! Minthogy egyáltalában sem a háznak nem áll oly alap rendelkezésére, melyből segélyeket szavazzon meg, sem pedig nem szokásos az, hogy segélyadomány iránt a házhoz forduljanak, a kérvényt a ház irodájába visszavétel czéljából letétetni javasolom. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Helyeslés.) Tehát határozatképen kimondom, hogy a kérvény visszavétel czéljából a ház irodájába tétetik le. Molnár Antal jegyző (olvassa): Cserny szül. Zaluczky Teréz, orsovai lakos, az új-zsupánoki 42. sz. ház község-osztályügye tárgyában kérelmez. Szász Károly előadó: T. ház! Cserny szül. Zaluczky Teréz orsovai lakosnak ezen kérvénye már a kellő retortákon keresztül menvén és egyáltalában jogosulatlannak és indokolatlannak találtatván az arra hivatott hatóság által, ezen kérvénye szintén visszavétel czéljából a ház irodájába tétetni javasolom. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni ? (Helyeslés.) A kérvényi bizottság javaslata elfogadtatván, a, kérvény visszavétel czéljából a ház irodájába tétetik le. Molnár Antal jegyző (olvassa): Bere^' és Zemplén vármegye II. Rákóczi Ferencz és anyja — Zrinu Ilona — hamvainak hazaszállítása tárgyában kérelmeznek. Szederkényi Nándor: Kérem, t. ház, méltóztassék ezenberegmegyei kérvényt felolvastatni ; igen rövid, ós szükséges, hogy a ház azt meghallgassa, (Halljuk!) Schóber Ernő jegyző (olvasm a kérvényt.) Szász Károly előadó: T. ház! E helyről sem tagadom, hogy Rákóczi és vele együtt Bercsényi a hazánkat elnyeléssel fenyegető Kolonich- rendszerrel való sikeres küzdelem után halomra dőlt és sarkaiból kiforgatott alkotmányos jogainkat nemzetünknek visszahódították, úgy, hogy Rákóczi Ferenczuek dicsőséges szabadság-háborúja nélkül Magyarország ma már nem léteznék. Az 1715: XLIX. tcz. örök szégyenfoltja marad törvénytárunknak, (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) a melyben proskribáltattak azok a hazafiak, a kik hazánk jogainak védelmében oly nagy dicsőséget arattak. Ennélfogva minden bővebb indokolás és a kérvény ismertetése nélkül, a mely különben is felolvastatott, bátor vagyok a kérvényi bizottság nevében javasolni, hogy a kérvény adassék ki a miniszterelnök ár útján az összkormánynak. (Helyeslés.)
