Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-337
837. országos ülés 1894, május 4-én, pénteken. §89 meggyőzhetik a képviselő urat arról, hogy első sorban hogyan áll a kontingensünk, hogyan állnak szeszkészleteinket és hogyan áll szeszfogyasztásunk. A mi a kontingenst illeti, az első termelési évadban, — és itt mindig őstermelési évadról fogok szólani, kezdve 1888-tól egészen az Í892-93-iki termelési évadokig, — kifőztök a kontingens 86°/o-át, a másodikban 80, a hBrmadikban 88, a negyedikben 9681°/o-át és most a legutóbbi 1882/93-iki campagne-ban 97-33°/o-át, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kifőzték az első campagne-ban a kontingens 90°/o-át, az után 84°/o-át s ez annyira emelkedett, hogy a legutóbb évadban kifőzték az egész kontingensnek 99 1 60°/o-át. Szóval ez annyit jelent, azt lehet a statisztikai adatokból mondani, hogy egész kontingensüket már kifőzik. De ez nem annyira irányadó, meri hisz a mint az első éved mutatta, akkor a kontingesnek nagy hányada főzetett ki, daczára annak, hogy a fogyasztás csekély volt. ÁZ első termelési években, ha a készletekből történt fogyasztástól eltekintünk, Magyarországon csak 520.000 hektoliter vonatott alá 872.542 hektoliternyi kontingensből, és mégis azt látjuk, hogy a szesz kontingens 86°/o-a fizetett ki, vagyis a készletek óriásilag növekedtek. Tehát azt kell néznünk, hogy hogyan emelkedett a szeszfogyasztás, és itt látjuk a legörvendetesebb jelenségeket. Az első campagneben 520.000 a másodikban 677.000, a harmadikban 722.000 a negyedikben 808.000, az ötödikben 861.000 hektoliter volt az elfogyasztott szesz. Ausztriában pedig az első campagneban volt 630.000 ezer hektoliter és ez máig emelkedett 977.000 hektoliterre. Vagyis, t. ház, ez annyit tesz, hogy, ha tekintetbe vesszük is a termelési adó alá eső szeszfőzdék termelési képességét, azt mondhatjuk, — és azt hiszem, a most folyó campagne-ban el is érjük ezt, — hogy saját kontingensünket tökéletesen elfogyasztjuk. A baj tehát miben keresendő? A baj abban keresendő, hogy még mindig vannak készleteink, nagyobb mennyiségben, mint a mily mennyiségben azok szükségesek lennének, és talán ezek hatnak némileg deprimálólag az árakra. De ha magukat a készleteket veszszük tekintetbe, azt látjuk, hogy ebben a tekintetben is normálisabb viszonyok közé kerülünk, mert a készletek, a melyek az első campagne végén 181.000 hektoliterre mentek, 120.000 hektoliterre apadtak a legutóbbi campagne végével, s Ausztriában 265 ezer hektoliterről 207 ezerre apadtak, vagyis nem állunk már oly készletekkel színiben, a melyekről azt lehetne mondani, hogy ezek hatnak bénítólag az egész szeszterKÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XVII. KÖTET. melésre, mert e készletekre nézve, ha a fogyasztásnak normális növekedését veszszük számba, a mely átlag véve bizonyosan 10°/o-ra tehető, azt lehet mondani, hogy egy év múlva ott vagyunk, hogy nem lesz nagyobb készletünk, mint a mennyi okszerű. Azt hiszem, hogy ezek az adatok mégis a mellett szolgáltatnak támpontot, hogy valami különleges intézkedések a szesz-kontingens kihasználására és a fogyasztás részére való biztosítására nem teendők, mert hisz ez megfelelőkig biztosítva van, a mint ezt ezen statisztikai adatok bizonyítják. Egyébként itt nem fogadhatom el azután azt a módot, hogy a szesztermelés érdekében egyáltalán semmit se tettem, mert ha meghozunk egy bizonyos időre egy törvényt, akkor egyoldalúlag azon a törvényen nem változtathatok. En megtettem a kísérletet, mihelyt azt tapasztaltuk, hogy a kontingens talán egy kissé nagyra volt megállapítva az első időszakra; talán okszerű lett volna átmenetileg egy kisebb kontingenst megállapítani; én mindjárt megtettem a lépéseket a tekintetben, hogy a kontingens megváltoztassák, legalább ideiglenesen korlátoztassék; ott azonban, a hol két félen áll a vásár, az ilyen megváltoztatásokért egyoldalúlag felelősségre én nem vagyok vonható. Ma úgy áll a helyzet, hogy teljes reményem van ahhoz, hogy szeszadótörvényünknek e tekintetben való minden módosítása és a kontingensnek minden korlátozása nélkül is közelebbi időben oly normális viszonyok fognak eloállani, hogy az a kontingens túlságosnak bizonyulni nem fog. Épen azért kérem ezen, a kontingenst egyébként nem is érintő, hanem egyedül a fogyasztási adó leszámolását és biztosítását ezélzó javaslatnak elfogadását. (Helyeslés jobl felől.) Elnök: Dé-sy Zoltán képviselő urat illeti a zárszó. Désy Zoltán: T. képviselőház! Nagyon röviden kívánom indokolni azt, hogy mindezek után is fentartom határozati javaslatomat. Az 1880-iki intézkedések a ezukor- és a szeszadónál egy kölcsönös engedményt látnak abban, hogy daczára annak, hogy az adó fogyasztási adóvá alakúit át, az mégis a termelőt terheli. A javaslat indokolásában benne van, hogy ez által ugyan Magyarország a szeszre nézve károsodik, de nyer a czukorban. Viszoní a miniszter úrnak az előbb mondott szavaiból látom, hogy ugyanez a viszony a petróleum és a sör !;özött Magyarországon. Az, a mit Horánszky barátom mondott, és a mit magam állítottam, az mind csak oda megy, hogy mi tudni akarjuk, hogy ezek a tételek, a melyek mint ellenérték voltak ellenértékkel szemben felállítva, 37
