Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-337

837. országos ülés 1894, május 4-én, pénteken. §89 meggyőzhetik a képviselő urat arról, hogy első sorban hogyan áll a kontingensünk, hogyan áll­nak szeszkészleteinket és hogyan áll szeszfogyasz­tásunk. A mi a kontingenst illeti, az első termelési évadban, — és itt mindig őstermelési évadról fogok szólani, kezdve 1888-tól egészen az Í892-­93-iki termelési évadokig, — kifőztök a kon­tingens 86°/o-át, a másodikban 80, a hBrmadik­ban 88, a negyedikben 96­81°/o-át és most a legutóbbi 1882/93-iki campagne-ban 97-33°/o-át, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kifőzték az első campagne-ban a kon­tingens 90°/o-át, az után 84°/o-át s ez annyira emelkedett, hogy a legutóbb évadban kifőzték az egész kontingensnek 99 1 60°/o-át. Szóval ez annyit jelent, azt lehet a sta­tisztikai adatokból mondani, hogy egész kon­tingensüket már kifőzik. De ez nem annyira irány­adó, meri hisz a mint az első éved mutatta, akkor a kontingesnek nagy hányada főzetett ki, da­czára annak, hogy a fogyasztás csekély volt. ÁZ első termelési években, ha a készletekből tör­tént fogyasztástól eltekintünk, Magyarországon csak 520.000 hektoliter vonatott alá 872.542 hektoliternyi kontingensből, és mégis azt lát­juk, hogy a szesz kontingens 86°/o-a fizetett ki, vagyis a készletek óriásilag növekedtek. Tehát azt kell néznünk, hogy hogyan emel­kedett a szeszfogyasztás, és itt látjuk a leg­örvendetesebb jelenségeket. Az első campagne­ben 520.000 a másodikban 677.000, a harmadik­ban 722.000 a negyedikben 808.000, az ötödikben 861.000 hektoliter volt az elfogyasztott szesz. Ausztriában pedig az első campagneban volt 630.000 ezer hektoliter és ez máig emelkedett 977.000 hektoliterre. Vagyis, t. ház, ez annyit tesz, hogy, ha tekintetbe vesszük is a termelési adó alá eső szeszfőzdék termelési képességét, azt mondhatjuk, — és azt hiszem, a most folyó campagne-ban el is érjük ezt, — hogy saját kontingensünket tökéletesen elfogyasztjuk. A baj tehát miben keresendő? A baj abban keresendő, hogy még mindig vannak készleteink, nagyobb mennyiségben, mint a mily mennyiségben azok szükségesek lenné­nek, és talán ezek hatnak némileg deprimálólag az árakra. De ha magukat a készleteket veszszük te­kintetbe, azt látjuk, hogy ebben a tekintetben is normálisabb viszonyok közé kerülünk, mert a készletek, a melyek az első campagne végén 181.000 hektoliterre mentek, 120.000 hekto­literre apadtak a legutóbbi campagne végével, s Ausztriában 265 ezer hektoliterről 207 ezerre apadtak, vagyis nem állunk már oly készletek­kel színiben, a melyekről azt lehetne mondani, hogy ezek hatnak bénítólag az egész szeszter­KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XVII. KÖTET. melésre, mert e készletekre nézve, ha a fogyasz­tásnak normális növekedését veszszük számba, a mely átlag véve bizonyosan 10°/o-ra tehető, azt lehet mondani, hogy egy év múlva ott vagyunk, hogy nem lesz nagyobb készletünk, mint a mennyi okszerű. Azt hiszem, hogy ezek az adatok mégis a mellett szolgáltatnak támpontot, hogy valami különleges intézkedések a szesz-kontingens ki­használására és a fogyasztás részére való biztosí­tására nem teendők, mert hisz ez megfelelőkig biztosítva van, a mint ezt ezen statisztikai ada­tok bizonyítják. Egyébként itt nem fogadhatom el azután azt a módot, hogy a szesztermelés érdekében egyáltalán semmit se tettem, mert ha meghozunk egy bizonyos időre egy törvényt, akkor egy­oldalúlag azon a törvényen nem változtathatok. En megtettem a kísérletet, mihelyt azt tapasz­taltuk, hogy a kontingens talán egy kissé nagyra volt megállapítva az első időszakra; talán ok­szerű lett volna átmenetileg egy kisebb kontingenst megállapítani; én mindjárt megtettem a lépése­ket a tekintetben, hogy a kontingens megvál­toztassák, legalább ideiglenesen korlátoztassék; ott azonban, a hol két félen áll a vásár, az ilyen megváltoztatásokért egyoldalúlag felelős­ségre én nem vagyok vonható. Ma úgy áll a helyzet, hogy teljes reményem van ahhoz, hogy szeszadótörvényünknek e tekintetben való min­den módosítása és a kontingensnek minden korlá­tozása nélkül is közelebbi időben oly normális viszonyok fognak eloállani, hogy az a kontin­gens túlságosnak bizonyulni nem fog. Épen azért kérem ezen, a kontingenst egyébként nem is érintő, hanem egyedül a fogyasztási adó le­számolását és biztosítását ezélzó javaslatnak el­fogadását. (Helyeslés jobl felől.) Elnök: Dé-sy Zoltán képviselő urat illeti a zárszó. Désy Zoltán: T. képviselőház! Nagyon röviden kívánom indokolni azt, hogy mindezek után is fentartom határozati javaslatomat. Az 1880-iki intézkedések a ezukor- és a szeszadónál egy kölcsönös engedményt látnak abban, hogy daczára annak, hogy az adó fo­gyasztási adóvá alakúit át, az mégis a termelőt terheli. A javaslat indokolásában benne van, hogy ez által ugyan Magyarország a szeszre nézve károsodik, de nyer a czukorban. Viszoní a miniszter úrnak az előbb mondott szavaiból látom, hogy ugyanez a viszony a petróleum és a sör !;özött Magyarországon. Az, a mit Ho­ránszky barátom mondott, és a mit magam állí­tottam, az mind csak oda megy, hogy mi tudni akarjuk, hogy ezek a tételek, a melyek mint ellenérték voltak ellenértékkel szemben felállítva, 37

Next

/
Thumbnails
Contents