Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-335

26G 385. országos ülés 1894. május 1-én, kedden. Á 22. §-t tehát Remete Géza képviselő úr módosítványaval jelentein ki elfogadottnak. Schóber Ernő jegyő (olvassa a 23-41. szakaszokat, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 42. szakaszt). Perczel Béni jegyző: Makfalvay Géza! Makfalvay Géza: T. ház! Bocsánatot kérek, hogy módofcítványomat előbb át nem adtam a miniszter úrnak, de nem gondoltam, hogy ily gyorsan haladunk. A 42. §. első bekezdését a következő szerkezetben ajánlom elfogadásra. Az első bekezdés helyett legyen ez: »Ingatlanok, úgyszintén nagyobb értékkel bíró ingóságok megbecslése, a mennyiben valamelyik érdekelt fél ezt kívánja, egy, vagy több szakértő, más ingók megbecslése egy szakértő által történik. Ha az érdekeltek becslést nem kívánnak, a becsár az 1881 : LX. törvényczikk 148. §. első bekezdésének rendelkezéseihez képest állapítandó meg«. Ez után jön a második bekezdés. (Egy hang bal felől: Hiszen ez ugyanaz!) Ez egészen más, mert a szakaszban az van, hogy: »a mennyi ben a felek másként nem állapodtak meg«, az én szövegemben pedig ez áll: »a mennyiben valamely érdekelt fél ezt kivánja«. Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha nem, a vitát bezárom. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: T. ház! Minthogy itt valamely más érdek is fenforog, t. i. a kincstár érdeke, ezen a kérdésen oly könnyen nem lehet átesni. En azonban híven adott ígéretemhez most arra kérem a t. házat, méltóztassék e szakaszt egyelőre függőben tartani, majd a tárgyalás végén visszatérünk rá. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik hozzájárulni? (Igen!) Akkor kimondom, hogy a 42. §. függőben h agyatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 43—52. szakaszolat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 53. szakászt). Perczel Béni jegyző: Várady Károly! Várady Károly: T. ház! Az 53. §. arról intézkedik, hogy a hagyatéki tárgyalásra kik idézendők és arról kikértesítendők. Elmondja, hogy az örökösök megidézendők, viszont, hogy a hagyományosok és hitelezők értesftendők. Indítványomnak, melyet a t. ház kegyes volt elfogadni, megfelelőleg az igénylő is értesítendő volna a hagyaték tárgyalásáról; ajánlom tehát, hogy ezen szó után : »hitelező« beszúrassék : »és tulajdoni igény nyel bíró«. Elnök: Kíván még valaki szólni ? Teleszky István: Hová szúrassák az be ? Várady Károly: A 6. sorban ezen szó után : »hitelező«! Teleszky István: Akkor jó! Elnök: Kíván még Viilaki szólni? Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Kérem a módosítváuyt. Elnök: így nem lehet tárgyalni, t. ház, hogy ily fontos kérdésekben a módosítványt az utolsó perezben lássa a miniszter is, lássa az elnök is, a kinek a kérdést kell feltenni. Méltóztatnak a módosítást elfogadni? Krajtsik Ferencz előadó: Az igazságügyi bizottság nevében a módosítást elfogadom. Elnök: Mivel az előadó úr a módosítványt az igazságügyi bizottság nevében elfogadta, azt hiszem, méltóztatnak hozzájárulni, hogy a szakaszt ezen módosítással jelentsem ki elfogadottnak. Engedje meg nekem a t. ház, de a tények bizonyítják, hogy majdnem lehetetlen így tárgyalni. Es igen előnyös volna, ha a képviselő urak a házszabályokban biztosított jogukkal élnének és előre beadnák módosítványukat. Várady Károly: Nem lehet azt úgy csinálni! Schóber Ernő jegyző (olvassa az 54. szakaszt). Teleszky István! Teleszky István: T. ház ! Ezen szakasz arról intézkedik, hogy mi módon idézendők a távol levő örökösök akkor, ha tartózkodási helvük ismeretlen; jelesen, meg van szabva, hogy ezen esetben hirdetményi idézésnek legyen helye és három havi határidőre idéztessék az a távollevő Örökös, kinek tartózkodási helye ismeretlen, oly módon, hogy ha meg nem jelenik, a gyámhatóság által kinevezett gondnok fogja képviselni S azzal tartatik meg a hagyatéki tárgyalás és per során is az által képviseltetik, a mennyiben képviseletéről maga nem gondoskodik. Azt hiszem, hogy ezen szakasz egy analóg esetre még kibővítést Igényel. Nevezetesen arra az esetre, ha a távollevő örökös tartózkodási helye ismeretes ugyan, de az külföldön van, és külföldről a szabályszerű megidézés nem sikerűi, mert pl. a külföldi hatósággal nincs viszonosság a kézbesítésre, vagy ha bármi ok miatt a kézbesítésről szóló tanúsítás a tárgyalás napjáig meg nem érkezett. Az örökösödési eljárás gyorsasága kívánja, hogy ezekben az esetekben helye legyen a hirdetményi idézésnek, hogy a hagyatéki tárgyalás meg legyen tartható. Ennélfogva indítványozom, hogy ezen szakaszhoz a következő új bekezdés vétessék föl; »E szabályok alkalmazandók akkor is, ha a külföldön távollevő örökösnek tartózkodási helye ismeretes ugyan, de az idéző végzés a külföldi hatóság útján kézbesíthető nem volt, vagy a kézbesítés megtörténtének tanúsítása a tárgyalás napjáig meg nem érkezett. Ezen esetben a hirdetmény egy példánya az