Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-335

335. országos ülés 1894. május 1-én, kedäen. <3>g7 örökösnek a külföldön ismert tartózkodási he­lyére czímez ve postán ajánlva megküldendő.* Az utóbbi intézkedés arra való, hogy ő tudo­mást szerezhessen arról, hogy ő hirdetményileg van idézve. Ajánlom ezen módosítást elfoga­dásra. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szóinni, t. ház ? Nem! i Az előadó úr fog szól ni. Krajtsik Ferencz előadó: Az indítva nyozó indokaiból a módosítást a bizottság nevé­ben elfogadom. Elnök: Méltóztatik hozzájárulni? (Igen!) A szakasz tehát eredeti szövegében fogadtatik el s hozzá új bekezdés jön, a Teleszky István képviselő úr által beadott pótlás. Schóber Ernő jegyző (olvassa az 55. és 56. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtat­nak: olvassa as 57, szakaszt) : Bölöni Ödön! Bölöni Ödön: T. ház ! Ezer. szakaszhoz egy módosítást vagyok bátor benyújtani. Indo­kolásául röviden csak azt ho/.otn fel, hogy ha­gyatéki tárgyalások alkalmával nem ritkán me­rül fel azon eset, hogy magán a tárgyalás során tudódik ki, pl. a megjelent örökösök maguk mondják azt be, hogy léteznek még törvényes örökösök, de hollétük ismeretlen. Ezen ismeret len örökösöknek is alkalom nyitandó arra, hogy törvényes igényeiket már a tárgyalás során jelenthessék be. Ezeknek a bejei ntés megtéte­lére alkalmat nyújtandó, a következő módosítást ajánlom ac 57. §.első bekezdéséül: (olvassa) »Ha valószínűnek mutatkozik, hogy az ismert örö­kösön kivííl még egy, vagy több ismeretlen ürököstárs is van : ezek a kir. közjegyző által kibocsátandó hirdetmény útján legalább 40, leg­feljebb 60 napra kitűzendő újabb határnapra azzal idézendők meg, hogy ha meg nem jelen­nek, örökösödési igényök a hagyaték tárgyalása során nem fog figyelembe vétetni. A hirdetmény közzétételére az 54. §. intézkedései megfelelően alkalmazandók.* Ajánlom módosítványomat elfogadásra. (He lye ilés) Elnök : Kíván még valaki szólani ? Ha nem, a vitát bezárom. Az előadó úr fog szólani. Krajtsik Ferencz előadó: Az igazság­ügyi bizottság nevében van szerencsém e/.en módosítást elfogadni. Elnök: Méltóztatik elfogadni? (Elfo­gadjuk !) E szerint ezen módosítással jelentem ki el­fogadottnak a szakaszt. Schóber Ernő jegyző (olvassa az 58—61. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 62, szakaszt) : Teleszky István! Teleszky István í T. ház! A 62. §. in­tézkedik az iránt, hogy miként kell eljárni ab­ban az esetben, hogy az örökös, a ki szabály­szerűen meg volt idéz.e, de nem jelent meg, s a kinek örökösödisi joga nem vitás és örökö­södési hányada ismeretes, a tárgyalást vezető közjegyző által közöltetvén vele az az örökö­södési hány d, melyet öröktársai elismernek, még egyszer megidéztetik azzal, hogy ha aü újabban kitűzött tárgyaláson meg nem jelenik, akkor az osztály az ő megjelenése nélkül is hi­vatalból fog megejtetni és a hagyaték az 59. §. alkalmazása mollett fog átadatni. Ennek előrebocsátása után a szakasz 2. bekezdése azt mondja, hogy ha ez az idézés az örökösnek sa­ját kezéhez nem kézbesíthető, az 54. és 64. §. rendelkezései alkalmazandók, vagyis mihelyt a végzés a saját kezéhez nem kézbésíttetett, mint ismeretlen helyen, mint távollevő fog tekin­tetni, tehát három havi hirdetmén i haíáiidő lesz kitűzendő, és az örökös a gyámhatóság ál­tal kinevezett gondnok által le : z képviselve. Azt gondolom, hogy igy szoros értelemben véve a saját kézhez való kézbesítés felesleges szigort tartalmaz, mert — hogy csak egy példát hoz­zak fel — ha nem saját kezéhez kézbesíttetik a végzés, hanem az örökösnek háznépe értesít­tetik a végzés kézbesítéséről: akkor csakugyan i.incs semmi jogi indok arra, hogy a megidé­zésnek e módját szabályszerű megidézosnek ne vegyük és a hirdetményi eljárást alkalmazzuk, hiszen a hirdetményi végzésnél nagyobb jog­hatálylyal bíró váltófizetési meghagyások is, melyek ha ellenük 3 nap alatt nem adatott be kifogás, végleges joghatályra emelkednek, ily módon teljes joghatálylyal kézbesíttetnek. E sza kasznál sincsen tehát szükség arra, hogy na­gyobb szigorral járjunk el, minélfogva azt indítványoznám, hogy e kifejezés helyett: »SÜ­ját kezéhez« tétessék, hogy ha az idézés a tör­vénykezési rendtartásban az első végzések kéz­besítésire megszabott módon, tehát ügygondnok kirendelése nélkül nem kézbesíthető. Ennek figyelembevételével a szakasz má­sodik bekezdése a következő lenne (olvassa): »Ez idézés az örökösnek az első végzések kéz­besítésére a törvénykezési rendtartásban meg­határozott módon kézbesítendő, és ha a kézbe­sítés csak ügygondnok kirendelésével kapcsolat­ban történhetnék meg, az 54. és 64. §. rendel­kezései alkalmazandók.« Megjegyzem, t. ház, hogy mivel trzzel analóg esetek még négy szakaszban, u. m. a 63., a 65., a 70. és 83. §-ban fordulnak elő, az e szakaszokra vonatkozó módosítványaimat is mindjárt most vagyok bátor beadni, kérve, hogy azokat majd az illető szakaszoknál fel­olvastatni és — a mennyiben e szakaszra vo­34*

Next

/
Thumbnails
Contents