Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-333

333. országos ülés 1894. április 26-án, csütörtökön. 205 Mezei Mór: A részvényes jövedelme? Bartha Miklós: Igen azé! Mezei Mór: Ez sem áll; mert a részvényes kivehette volna azon osztalékát, mely őt az előző évekről megillette, s akkor ez a félretett tőke nem szaporodott volna fel ennyire. De nem ez a kérdés, t. ház! Bartha Miklós: De erről van szó! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek ! (Halljuk! Halljuk!) Mezei Mór : Bocsánat, a kérdés az, hogy ma mennyi tőkével építenek egy malmot, és hogy az hány százalékot jövedelmez? (Zaj. Ellenmondások.) Ne méltóztassanak az ilyen kérdésben helytelen következtetésekre alapítani állításaikat. Bartha Miklós: De az adatokból ezt a következtetést lehet levonni! Mezei Mór: De ez a következtetés nem helyes. (Halljuk! Halljuk ! jobb felöl.) Tehát az Erzsébet-giízmalom-részvény társaság befektetett tőkéje 1,863.543 frt, nyeresége 1893-ban, én sem vonom le a jutalékokat, 106.281 forint, tehát 5'7 százalék. A »Hengerraalom«-ban, mely szintén nem rosszul kezelt vállalat, be van fektetve 1,000.521 forint; jövedelme 74.659 frt 33 krajezár, azaz 7 5 perczent; a »Pannónia« gőzmalom, a melyről azt állította a t. képviselő úr, hogy 9 százalékot jövedelmez, az én tudomásom szerint két évig nem fizetett semmit, a harmadik évben fizetett hat perczentet, a mi tulajdonképen évi két perezentnek felel meg. Bartha Miklós: Nem volt jól kezelve! Mezei Mór: Nem a rossz kezelés miatt volt a jövedelem ily csekély, hanem azért, mert berendezése nem állott a tökély azon fokán, melyet most a versenyképesség megkíván, és így az egész malmot át kellett alakítani, illetőleg újra berendezni. (Ellenmondások a baloldalon.) A körülményeket ismerni kell, mert más dolog felületesen hipotéziseket felállítani, és más alapos tájékozottsággal beszélni. (Zaj.) Ezen malomnak a befektetett tőkéje 1,587.710 forint, jövedelme 19.635 frt 76 kr., tehát 12 perczent. A »Concordiá«-nak 1,344.175 frt a befektetett tőkéje, és jövedelme 64.359 forint, tehát 4"8 perczent. A legkedvezőbb helyzetben lévő malom a budapesti »Egyesűlt gőzmalom« s ez 2,463.000 forint tőkével dolgozik; jövedelme volt 459.467 forint, a mi 18-6 perezentnek felei meg és nem 37-nek, mint ezt a képviselő úr mondottn. Ne méltóztassanak azonban engem félreérteni; egyáltalában nem vonom kétségbe azt, hogy Magyarország gazdasági politikájában első sorban az ország mezőgazdasági érdekei kivannak méltánylást. Hiszen Magyarországon nincs oly kereskedő, nincs oly iparos, a ki ne volna bizonyos mértékben agrárius, mert méltóztassanak csak megtekinteni, ha Magyarországon valamely kisiparos egy pár száz forintra, vagy ha egy nagy vállalkozó milliókra tesz szert: ez nem lesz tökepénzes, a ki visszavonul és járadékokból él, hanem földbirtokot vásárol. Nincs tehát Magyarországon társadalmi osztály, a mely ne birna bizonyos agrárius nizussal. Ily körülmények közt én igen természetesnek tartom azt, hogy Magyarország közgazdasági politikája bizonyos mértékig agrárius irányzatú. De ne méltóztassanak abba a hibába esni, mely a kérdésnek olyatén felfogásában rejlik, hogy mind az, a mi az iparnak, v^agy kereskedelemnek használ, az eo ipso árt a mezőgazdaságnak. (Ellenmondások és felkiáltások a baloldalon: Senki.em mondta!) így a dolog bizonyosan nem áll. Ne méltóztassék tehát különösen a malomipartól ezeket az átlag elég szerény nyereségeket irigyelni és úgy felfogni, (Ellenmondás bal felől.) mintha ez illetéktelen haszon volna, melylyel az a mezőgazdaságot károsítja meg. Ha van egyáltalán iparág, mely kiválókig a mezőgazdaság érdekét szolgálja, úgy az kétségtelenül a malomipar. (Helyeslés.) A ki tehát érdekellentétet keres a mezőgazdaság és a malomipar között, az mindenesetre túllő a czélon. (Hel,eslés.) A törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Perczel Béni jegyző: Tóth János! Tóth János: T. ház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot hazánk közgazdaságára nézve kiválóan fontosnak, mezőgazdaságunkra nézve pedig kiválóan sérelmesnek tartom. Azon meggyőződésben va,gyok tehát, hogy midőn a a tegnapi napon a tisztelt miniszter urak tagadták azon általános igazságot, hogy ezen törvényjavaslat sérelmeket tartalmaz a magyar mező gazdaságra nézve, . . . (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök : Csendet kérek ! Tóth János: . . • akkor ezen nézetükkel az összes független gondolkozású magyar mezőgazdáknak ezen kereskedelmi szerződésre vonatkozó álláspontjával homlokegyenest ellentétbe helyezték magukat. Engedje meg ennélfogva nékem a t. ház, hogy általánosságban a magyar mezőgazdaságot és közgazdaságot érintő ezen sérelmekre terjeszkedjem ki, és kifejtsem igen röviden az ezen törvényjavaslatt d szemben elfoglalt álláspontomat. (Halljuk! Halljuk+!) Mielőtt azonban ezt tenném, ezen kereskedelmi szerződéssel összefüggő két oly nevezetes tényt, hogy úgy mondjam, tanúiságot akarok konstatálni, melyek mindegyike fényes elégtételt szolgáltat a nemzet előtt annak a pártnak és politikai irányzatnak, melyhez tartozom. (Halljuk! Halljuk!) Ezek egyike az, hogy az idő, a beállott események, azok következményei és ki-