Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-333

öJ04 888. országos ülés 1894. április äft-án, csütörtökön. a hol legtöbbet fogyasztanak. A búzát Budapesten nem oly értelemben fogyasztják, hogy a lisztet megeszik, hanem itt azért van állandóan szükséglet, mert itt vannak a nagy malomválialatok, melyek kénytelenek megvenni a búzát, még akkor is, ha itt drágább, mint künn. Kénytelenek azért, mert bár nagy nyereségre ily köriílméhyek között nem számíthatnak : az a veszteség, mely az úgyis meglevő berendezés és a tisztviselők és munkások szünetelése folytán beállana, még mindig nagyobb volna, mint a melyet akkor szenvednek, ha megőrlik e drága búzát, és a lisztet kiviszik a külföldre. (Úgy van ! jobb felöl.) Ha a malomiparra nézve lehetetlenné teszszűk, hogy csekély mértékben olcsóbb nyersterményt is felhasználhasson, meg fogjuk szün tetni azt a módot, hogy a magyar búza elkelhet még oly időben is jobb áron, mint külföldön, mikor a búza alakjában való kivitelre a lehetőség igen csekély, de a liszt alakjában való kivitelre a lehetőség mégis megvan. Azt hiszem, Hoitsy Pál képviselő úr volt az, a ki elsőnek felvetette azt a kérdést, hogy a romániai búza behozatala kereskedelmi mérlegünket kedvezőtlenül befolyásolja és azt passzívvá teszi Romániával szemben. Ebben igaza lehet, mert ha mi onnan sok búzát hozunk be, ez mindenesetre ebben az irányban fogja befolyásolni a mi mérlegünket Romániával szemben, mert ezen búza fejében más viszonos kivitel nem fog keletkezni. De egy igen fontos disztinkcziót nem tett meg az igen t. képviselő úr. A kereskedelmi mérleg passzivitása, vagy aktivitása szempontjából igen nagy különbséget tesz az, hogy olyan ezikkeket hozunk- e be külföldről, a melyeket tényleg el is fogyasztunk, vagy pedig olyanokat, a melye ket mi itt feldolgozunk, átalakítunk, és azután mint kész gyártmányt viszünk ki más országokba. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ha a befolyást a kereskedelmi mérlegre e szempontból akarjuk megítélni, akkor azt ki kell egészíteni azzal a kivitellel, a melyet azután ezen behozott nyersterményből előállított iparezikkből NyugatEurópába, a tényleges fogyasztó országokba eszközlünk, 8 akkor azután azt fogjuk találni, hogy az a passziv behozatal végeredményében az országra nézve aktiv kivitel és felette elő nyös. Méltóztassanak a romániai búza kivitelét abból a szempontból is méltányolni, hogy az nem egyéb, mint olyan mellék-nyersanyag, a melyet egy nagy magyar iparág a maga iparának folytatásához szükségei, és melynek behozatalát megnehezíteni felette esélszerütlen politika Y ohm. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha méltóztatnak figyelembe venni azt, hogy a román búza Budapesten ma métermázsánkint két forinttal olcsóbb, mint a magyar búza, és hogy átlag az én införmáczióm szerint mintegy tiz százalék használtatik fel keverésre a román búzából: ez annyit jelentene, hogy — ha ezt a keverést megszüntetjük — vagy meg kell drágítani métermázsánkint húsz krajczárral a nyers anyagot, melyet malmaink felhasználnak, — és kérdés, hogy elbirják-e ezt, — vagy pedig le kell nyomniok a magyar búza árát húsz krajczárral, hogy malmaink előállíthassák a lisztet ugyanazon feltételek mellett s ugyanazon az áron, mint ma. Reitter János: Hogy 30-40 százalékos dividendákat adhassanak. (Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Mezei Mór: Csak rövid megjegyzést kívánok tenni azokra az adatokra, a melyeket igen t. képviselőtársam a malmok nyereségéről felhozott. Kern tudom, honnan merítette adatait, tehát felülbírálni sem vagyok képes azokat, mert az ő számítási módját nem ismerem, de azt láttam, hogy t. képviselőtársam a befektetett tőkét felcserélte a részvénytőkével, pedig a régi malmoknál, a melyek a múlt évtizedek óta félretett tőkéiket tartalék és mindenféle értékcsökkenés czímén beruházták, nem a részvénytőke képezi a befektetett tőkét. A kettő között pedig igen nagy a különbség, és bocsánatot kérek a t. képviselőtársamtól, de tegnapról mára valamennyi malomvállalat adatait megszerezni nem birtaim hanem egy pár igen jelentékeny, talán a legjelentékenyebb vállalat adatait bátor vagyok előterjeszteni, s legyenek róla meggyőződve, hogy ezek ezen vállalatok legújabb mérlegein alapúinak. Ezek között és t. képviselőtársaim adatai között igen lényeges eltérés van. (EaVjuk! Halljuk!) Az Erzsébet-gőzmalom-részvénytársaság befektetett tőkéje összesen 1,863.543 forint. Bartha Miklós: Részvénytőkéjének mennyi a jövedelme? (Nagy zaj ) Elnök: Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk'!) Mezei Mór: Azt hiszem, ha valamely gazda nem költötte el évi jövedelmét, és tiz évi megtakarítás után egy második birtokot vesz: senkisem fogja azt mondhatni, hogy a két birtok jövedelme csakis régi birtokának jövedelme. (Igaz ! Úgy van ! jobb felől.) Bartha Miklós: A részvénytőkét kell venni! Mezei Mór: Az nem lehet! Bocsánatot kérek, az Erzsébet-gőzmalom az ő megtakarított tartalékalapjából Szegeden megvásárolt egy második gőzmalmot s most kettővel dolgozik, erre csak nem lehet mondani, hogy ennek jövedelme az eredeti részvénytőkének képezi jövedelmét. (Zaj. Halljuk! Halljuk ! jobb felől.) Bartha Miklós: Nekem az a jövedelem !