Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-324

14 324. országos ülés 1894. április 13-án, pénteken. nő 16-ik életévének betöltése előtt nem köthet házasságot* teendő; a 3-ik bekezdés helyett: »a gyámhatóság felmentést adhat.* Elnök: Kérem a másik módosítást is felolvasni. Hock János jegyző (olvassa): Módosítvány. Beadja Remete Géza. Ezen szakasz utolsó sorában »az igazságügyminiszter « után tétessék : »a 14-ik évét betöltött nőnek.« Remete Géza: Be nem töltött! Hock János jegyző: Itt az áll, »betöitöit«, máskor méltóztassék úgy szövegezni a módosítványt, a mint a képviselő úr érti. Elnök: T. ház! A kérdés az, méltóztatik-e a 7-ik szakaszt eredeti szövetjében elfogadni? Ha a t. ház azt, elfogadja, a módosítványok elesnek, ellen esetben a módosításokra külön teszem fel a kérdést. Kérem azon képviselő urakat, a kik a 7-ik szakaszt eredeti szövegében elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt eredeti szövegében fogadja el, és így a beadott módosításokat mellőzi. Követ kezik a 8-ik szakasz. Molnár Antal jegyző (olvassa a 8., 9., 10. szakaszt, a mély éli észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 11. szakaszt). Hock János jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. képviselőház! Már előbbi felszólalásomnál előreboesátottam, hogy a tiltó és bontó akadályok tekintetében ugyan az átdolgozott törvényjavaslatban a sorrendben a megkülönböztetés helyes, de én az akadályok felállításának minőségével nem tudok egyetérteni, mert nézetem szerint a 11. §-ban olyan akadály van a tiltó akadályok közé felvéve, a melyet nézetem szerint a bontó akadályok közé kell felvenni. A 17. §-ban ugyanis az foglaltatik (Olvassa): »Tilos a házasság az unokatestvérek között. A rokonság a 11. §. szerint ítélendő meg. Az igazságügyminiszter felmentést adhat.« Ha indítványom elfogadtatik, akkora 17. §. egészen feleslegessé válik. Indítványom pedig az, hogy a 11. §. 3-ik c) pontja után egy új pont vétessék be, a mi által a mostani d) pont e) jelzést fog nyerni. Az új pontban kimondatnék, hogy unokatestvérek sem köthetnek házasságot egymással. Azután ennek kapcsán, mivel elismerem, hogy a mostani c) pontbeli fölmentés sokkal súlyosabb okokból adható csak meg, mint az unokatestvérek közötti házasságra nézve, azt a megkülönböztetést tehát a fölmentésre nézve elismerem és szintén be veendőnek tartanám, hogy ezen esetben, miként itt, a 11. §-ban szövegezve van, ő Felsége az igazságügyminiszter előterjesztésére adhatja meg a felmentést, ellenben az unokatestvérek közötti akadály alól az igazságügvminiszter adhassa meg a felmentvényt. Őszintén megvallom, ha egyszer az unokatestvérek közötti akadály — nézetem szerint igen helyesen — bevétetett a javaslatba, akkor csakugyan nem értem, miért nem soroltatott ez a bontó akadályok közé, és miért vétetett fel a tiltok közé. Mert azt hiszem, hogy a mikor az igazságügyminiszter úr a maga eredeti javaslatába, mint az igazságügyi bizottság a módosított javaslatba az unokatestvérek közötti akadályt, mint tiltó akadályt bevette, mindenesetre azon szerintem is igen alapos és jogos fiziológiai, pszichológiai és ethikai okokból indult ki, melyek nagyon kívánatossá teszik, hogy ily közeli rokonok között házasság ne köttessék; mert hiszen az orvosok tapasztalata és a statisztika bebizonyította, hogy a fiziológiai okok csakugyan nagyon hátrányossá, teszik az ily közel rokonok közötti házasságot. Nem kisebb fontosságúak az etikai okok. Nem akarom ezerr r ket itt előterjeszteni. Es azt hiszem, hogy mindnyájan érezzük ezen és a pszichológiai okok fenforgásának fontosságát. Lehetnek kivételek, a midőn ezen okok daczára eltérés történhetik azon szabály alól, hogy rendszerint az unokatestvérek nem köthetnek házasságot. De hiszen épen ezért van megadva a lehetőség a felmentésre. Es én nem hiszem, hogy az által, hogy ezen akadály a tiltó és nem a bontó akadályok közé soroltatott be, megkönnyíttetnék az unokatestvérek házassága. Mert hiszen a tiltó akadály értelme és jelentősége az, hogy ha már ezen akadály daczára megköttetett a házasság, nem tekintetik érvénytelennek, hanem érvényesnek, s így a házasulandó felek igen könnyen kijátszhatják a tilalmat; mert ha a bontó akadályok közé vétetik fel, akkor az, ha felmentés nélkül köttetett — a melyet ő Felsége az igazságügyminiszter előterjesztésére adhat — érvénytelen lesz, és így óvatossá teszi a feleket, hogy felmentés nélkül ne kössenek házasságot, ós másrészről a felmentés megadásának lehetősége módot nyújt a házasság megkötése előtt megbírálni, van-e elég nyomós ok a szabálytól való eltérésre. Ezért igen kérem a t. házat, méltóztassék módosításomat elfogadni, mely ellen csakugyan nem hozható fel az, hogy a felekezetek között egyenetlenséget támasztana, mert hiszen eddig Magyarországon minden felekezet elfogadta ezt bontó akadályul, épen azon fontos okoknál fogva, a melyeket előbb voltam bátor felsorolni, Módosítványom következő: »A 11. §. c) ponta után új d) pont felveendő: »d) unokatestvérek* a mostani d) pont — új e) pont — Utolsó bekezdésében pedig »előterjesztésére« szó után »a d) pont esetében pedig az igaz ságügy minisz-