Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-331

170 881. országos ülés 1894. április 2é-én, kedden. méltóztassék interpelláeziómat a miniszterelnök úrral közöl id. Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a miniszterelnök úrral. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. ház! Az idő előrehaladottságára való tekintettel röviden, de mégis a tárgy fontosságánál fogva azonnal kivánok az interpelláczióra felvilágosításképen némelyeket elmondani. Először a képviselő úrnak arra, a kérdésére, hogy a f. hó 23-án Hódmezővásárhelyen kitört munkáslázadás természete iránt bir-e a kormány tájékozottsággal, annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy a szocziálisztikus mozgalomnak csiiái már rég óta nagyobb mértékben észlelhetők voltak, és a kormány azokat folytonosan figyelemmel kisérte. Az ottani környékre, nem ugyan Hódmezővásárhelyre, de arra is ki terjedőleg egy kormánybiztosnak külön feladatát képezte a mozgalom figyelemmel kisérése, a szükséges tervek előkészítése, a melyekről majd később leszek bátor szólani. A mostani zavargásnak az volt egyik oka, hogy egy szocziálistn-kör alakúit, a melynek alapszabályai nem voltak jóváhagyhatok. Daczára, hogy az alapszabályok jóvá nem hagyattak, az érdekeltek egy része a kört mégis megalakította. ViSOntai Soma: Előrelátható volt! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Nem tudom, mi volt előre látható. A mozgalom volt előrelátható? Szóval a kör törvény ellenére megalakult, és mikor a hatóság közbelépett, erőszakkal léptek föl, és annak eredménye lett ez a mozgalom. Ez azonban csak egy tünet, a melynek, megengedem, sokkal mélyebben vannak gyökerei, úgy, hogy nemcsak a szimptómákkal, hanem a baj gyökeres orvoslásával is kell foglalkoznunk. A képviselő úr második kérdésére, a mely így szól: »Történtek-e az iránt intézkedések, hogy hasonló kitörések a felizgatott munkás nép között az Alföldön elkerűltessenek?«, és negyedik kérdésére, mely így szól: »Mindenekfelett hajlandó-e a kormány közigazgatási úton oly intézkedéseket tenni, melyek hasonló esetekben egész városokat lázongó tömegek féktelenkedéseitől megóvnak ?«, együttesen vagyok bátor felelni. Igen, megtörténtek a szükséges intézkedések, hogy ott megfelelő biztonsági közegek álljanak rendelkezésre. Fájdalom, törvényhatósági joggal felruházott városaink és különösen ez a város nincs kellő számú s megfelelő rendőrközegekkel ellátva, és azért katonaság segédletét kellett igénybe venni. Van ott egy század huszárság és két század gyalogság; de tigy Hódmezővásárhely, mint környékére nézve, a hol hasonló mozgalmaktól lehet tartani, meg vannak a szükséges intézkedések téve arra, hogy a személyes vagyonbiztonság minden tekintetben megóvás sék. (Helyeslés.) A képviselő úr harmadik kérdése az: »Szándékozik-e a kormány a legközelebbi időben olyan természetű előterjesztéseket és javaslatokat tenni a törvényhozásnak, melyek ezen és hasonló munkásmozgalmak és izgatás gyökeres orvoslására vezetnek ?« A kormány igenis foglalkozik e kérdéssel, s annak megoldását már inicziálta is, még pedig két irányban. Meg lehet pedig azt gyökeresen oldani gazdasági és adminisztratív irányban. Mindkét tekintetben alkalma lesz a t. háznak e kérdéssel foglalkozni, sőt részben már foglalkozott is vele. Mert ugyancsak a munkáselemek megfelelő foglalkoztatása és a népességnek a gazdasági igénynek megfelelő arányosabb megosztása vezette a kormányt a telepítési törvényjavaslat előterjesztésére. Lehet kicsinyelni az e tekintetben történteket, de ha jól akarjuk megoldani a telepítési kérdést, és nemcsak a látszatnak akarunk megfelelni, hanem maradandó alkotásokat létesíteni, akkor daczára annak, hogy csak rövid idő választ el bennünket a telepítési akcziótól, melyet csak újabb időben indított meg t. barátom a földinívelésügyi miniszter, az eddig történtek iránt kellő méltánylattal kell viseltetnünk. A mennyire értesülve vagyok, — bocsánat, ha adataim nem egészen pontosan — eddig öt község telepíttetett, még pedig 150— 200 család minden községben. További négy község telepítése annyira folyamatban van, bogy már legközelebb meg fog történhetni, és a telepítés még nagyobb mértékben fog foiytattatni. A mennyiben kincstári birtokok állnak rendelkezésre, ezek fognak felhasználtatni első sorban, de tovább is megyünk, a mennyiben magánbirtokokat is megvásárolunk, ha azokkal a telepítési czéloknak meg tudunk felelni. (Helyeslés.) Tudva van a t. ház előtt, hogy másutt, pl. Németországban, ugyancsak hasonló indokból, de nemzetiségi indokból is, melyet mi is szem előtt tartunk, igen nagy telepítési akczió indult meg. De merném mondani, ez akczió nemcsak viszonylag, hanem egészben véve sem folytattatott nagyobb terjedelemben, mint mi folytattuk, úgy, hogy — ismétlem — az eddig történteket kicsinyelni nem lehet. De másodszor, épen azért, mert itt nem lehet segíteni puszta jóakarattal, hanem meg kell várni bizonyos időt, míg okszerűen lehet a telepítést eszközölni, mert ez azonnal czélhoz nem vezet, itt pedig momentán segélyre is szükség van: a kormány a munkaerő arányosabb megosztásáról és kereseti forráshoz juttatásáról szintén gondoskodott, a mennyiben összeíratta úgy ott, mint az ország