Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-331

331. országos ülés 1894, :. április 24-én, kedden. 171 többi részeiben is a munkásokat, például megtörtént az aratók összeírása úgy a szükséglet, mint a rendelkezésre álló munkaerő szempontjából, és hol a nagyobb munkákról van szó, így a vasútépítési munkálatoknál is megtörtént, de különösen vízszabályozási munkálatoknál, melyekre t. barátom utalt; mivel azon vidék népessége vízszabályozási munkálatokkal foglalkozik és ahhoz ért, felhivatott az illető vidékek S azon községek lakossága, hogy vegyen részt ezen vízszabályozási munkálatokban. Sajnos, hogy e vidék népe igen kis mérvbea jelentkezett, úgy, hogy a kormány ez irányban megindított akeziója legalább azon a vidéken csak igen csekély mértékben vezetett eredményre. De ez nem tartott vissza bennünket, hogy a munkaerő aránylagos felhasználása iránt megkezdett akcziót nagyobb térj*edelemben és talán nagyobb sikerrel is a folyó évben is folytassuk. A harmadik intézkedés, a melyet tenni kell, összefügg azzal, a mit t. barátom mondott a latifundiumokat illetőleg, és itt ugyancsak, úgy tudom, t. barátom a foldmívelésügyi miniszter úr volt az, a ki először összeíratta a latifundiumokat, és e tekintetben megbízható statisztikát létesített, mely a t. ház tagjai között is kiosztatott, t. i. a kötött birtoknak állagával és ezeknek az ország különböző vidékein való megoszlásával kellett foglalkozni, és máris egész eljárásunkban az itt feltűntetett statisztikai eredmény irányított bennünket. Azt hiszem, hogy

T ennek a kormánynak valami nagy szemrehányást a tekintetben tenni nem lehet, hogy a latifundiumokat újabb fidei kommisszumok engedélyezése által nagyon gyarapította volna; de én elhibázott dolognak tartanám akademicze kimondani azt, hogy fidei kommisszumokat semmi szin alatt sem fogunk engedélyezni: mert lehetnek az országnak egyes vidékei, hol közgazdasági, polikai szempontból igen kívánatos lenne latifundiumok létesítése. (Helyeslések.) Lehetnek oly vidékek, hol a birtokoknak tetemes része már is le vau kötve latifundiumok által; eljárásunkban tekinttel voltunk erre, és semmiféle fidei kommisszumok engedélyezésébe, vagy kiegészítésébe bele nem bocsátkoztunk. A további rész, — a mely iránt, úgy tudom, előterjesztés is fog tétetni a képviselőháznak, a mennyiben nem fog sikeríílni azt az illető városokkal tisztába hozni, de ha tisztába is fog hozatni, a képviselőház elé, ha máskor nem, a budget tárgyalása alkalmával fog kerülni, —• a nagy alföldi városaink latifundiumainak ezélszerübb felhasználása, (Helyeslés a jobbloldalon.) és pedig úgy a mezőgazdaság, mint a populáczió arányosabb és megfelelőbb foglalkoztatása érdekében. Ezen kérdésnek megoldása már közvetlenül fel van vetve, és ismétlem, a jövő költségvetés tárgyalása alkalmával a í. háznak mód fog nyájtatni, hogy ezen kérdéssel a lagalaposabban foglalkozzék. Ezek, t. ház, azok a gazdasági természetű intézkedések, a melyeket tenni kell. A többi intézkedések azután az adminisztráczió körébe tartoznak. Azt hiszem, hogy nemcsak az újabb kor kívánalmainak, hanem a nálunk is élénken érzett szükségletnek megfelelőleg arról is kell gondoskodni, hogy a helyhatóságokban, községekben és városokban az alsóbb osztályok is megfelelő képviseletre találjanak. Czélszerű lesz azután intézkedni a rendőri intézményről, mert tarthatatlan egy állapot van a mai törvényeinkben, jelesül az, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városokra a csendőrségnek és az állami rendőrségnek hatásköre nem terjed ki. Ez annyira tarthatatlan állapotokra vezetett, hogy kénytelenek voltunk ott, hol imminens a veszély, magunkat a törvény diszpoziczióin túltenni, és legalább az imminens veszély tartamára a csendőrség közbelépését elrendelni. így jártunk el több törvényhatósági joggal felruházott városban, így jártunk el legutóbb Hódmezővásárhelyit is, és ezen állami közegek felhasználására számítva, merem azt az ígéretet tenni, hogy t. barátom a belügyminiszter úr meg fogja tenni átmenetileg az intézkedéseket arra, hogy addig is, a míg képesek vagyunk gazdasági és adminisztratív tekintetben ezen kérdéseket gyökeresen megoldani, a személyes vagyonbiztonság mindenesetre garantiroztassék. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni, (Általános helyeslés.)] Horváth Gyula: T. ház! A t. miniszterelnök úr válaszát igen természetesen köszönettel veszem tudomásul, de engedje meg a t. ház és a t. miniszterelnök úr, hogy a felhozottak közítl egyre reflektálhassak, s ez a telepítési törvény által való megoldása a kérdés egyik oldalának. Én a miniszterelnök urat és a t. házat nem akarom megfosztani azon illúziótól, hogy a telepítési törvénynyel és annak alapján rendelkezésre adandó három millióval meg lesz oldva az a kérdés, *a melyet megoldani kívánnak. Újból is rámutatok arra, a mint mindazok, a kik ezen kérdéssel gyakorlatilag is foglalkoztak, s így a viszonyokat ismerik, — a mint annak idejében, ha jól emlékszem, Justh Gyula és Ugron Gábor képviselőtársaim is — rámutattak, hogy azon összegek igen csekélyek erre, és a kormány maga a telepítési kérdés megoldására nem alkalmas. A telepítési kérdést nem tartom másként helyesen megoldhatónak, mint úgy, hogy oly bankok alapíttatnak, melyek épen a kormányok felügyelete és ellenőrzése alatt ezen kérdést gyakorlati szempontból az élet kivánal22*