Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-330

330. országos ülés 189*. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. ház! Ha kilátás volua arra, hogy a tárgyat ma befejezhet)äk, akkor kérném a t. házat, hogy az interpellácziókra ne kelljen ma válaszolnom. Minthogy azonban úgy informálíattam magamat a képviselő urak által, hogy ezen kérvényekhez még többen kívánnak szólni, kérném a t. háztól, hogy a kérvények további tárgyalása halasztassék el a kérvények rendes tárgyalási napjára, vagyis a jövő szombatra. (Helyeslés jobb felöl. Félkiáltások a szélső haloldalon: Hétfőn!) Hock János jegyző: Horánszky Nándor ! Horánszky Nándor: T. ház! Részemről is hozzá kívánok szólni ehhez a fontos tárgyhoz, és azt a kérésemet fejezem ki, hogy méltóztassék a kérvények tárgyalását a szokásos időre, a jövő szombatra halasztani, minthogy interpelláeziók is vannak, és nem óhajtanám, hogy az a közbeeső idő, mely némely fontos javaslat tárgyalására fogja igénybe venni a t. ház munkaerejét, közben megszakittassék. Azért kérném, hogy a kérvények tárgyalása a jövő szombatra halasztassék. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ez lesz a megállapodás. Ma tehát a kérvények tárgyalását nem folytatjuk, hanem folytatni fogjuk azt a legközelebbi szombaton, és a mennyiben akkor a kérvényeknek napirendre tűzött sor jegyzékei letárgyaltainak, méltóztassanak ahhoz hozzájárulni, hogy a ma bejelentett 16. sorjegyzék is a szombati ülés napirendjére tűzessék ki. (Helyeslés.) Ezt tehát határozatképen kimondom. T. ház! Most következnek a napirend szerint a miniszterelnök úrnak válaszai a hozzá intézett interpellácziókra. Még pedig elsőben is méltóztassanak meghal.gatni a miniszterelnök úr válaszát — Remete Géza képviselő űr interpellácziójára — a zalaegerszegi pénzügyi igazgatóság titkára, vagyis kiküldöttjének a III. osztályú kereseti adó tárgyában kibocsátott felhívása ügyében. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A zalaegerszegi pénziigyigazgatóságnak a III. osztályú kereseti adó kivetését előkésznő egyik tisztviselője felhívta a III. osztályú kereseti adó köteleseket arra, hogy hiányos bevallásaik kiegészítéseképen az üzletükben lévő álló és forgó tőkéket, veszteség- és nyereségszámlájukat, röviden szólva: leltári értékűket mutassák ki. Remete Géza képviselő úr ebből folyólag azt kérdezte, mi az oka annak, hogy a pénzügyminisztérium 1884. évi 8713. számú rendelete, melyre a felhívás alapítva volt, nem jelent meg a rendeletek tárában, mi van e titkos rendeletben, törvényesnek tartom-e a felhívást, és ha nem, mily intézkedést szándékozom ellene tenni? KÉPVH." NAPLÓ. 1892—97. XVIII. KÖTET. .prilis 21-én, szombaton. J37 Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a pénzügyminisztériumnak az a rendelete nem volt titkos rendelet, mert hiszen az megjelent a Pénzttgyi Közlönyben, és az egyenes adótörvények és szabályok hivatalos gyűjteményébe is fölvétetett. Lényeges tartalma az volt, hogy utasította az adókivetés előkészítésével megbízott közegeket, hogy ott, a hol a bevallások hiányosak, az 1883: XLIV. tcz. 17. §-a értelmében járjanak el. Szerintem ez a rendelet egészen törvényes volt, de azt egyes pénzügyi közegek úgy fogták fel, hogy ők jogosítva vannak ily mérlegeket is kívánni. Ez így is volt gyakorlatban 1884-től egész az 1892-iki adókivetésig. Az 1893-iki adókivetés megindítása alkalmával — minthogy az adókivetés előkészítésével megbízott pénzügyi közegek adatokat gyűjthetnek ugyan, de mérleget nem kívánhatnak — odaútasítottam a közegeket, hogy oly esetekben, midőn a bevallás adatai annyira hiányosak, hogy tárgyalás alapjául nem szolgálhatnak, a kivető bizottságokat kérjék fel, hogy ezek követeljék a veszteség- és nyereségszámlát. A kivető bizottságoknak joga van ezt követelni, sőt egy kiküldöttje útján könyvekbe is betekinthet. Sajnálom, hogy az egyik közeg későbben, 1893. április folyamán nem alkalmazkodott e rendelethez; de én már 1892. év őszén, midőn az adókivetési munkálatok előkészítését megindítottam, teljesen a törvénynek megfelelően utasítottam az adókivető közegeket. És mihelyt értesültem, hogy a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság egyik közege nem jár el törvényesen: még az interpelláczió előtti napon — minthogy egy kereskedő megküldte nekem az illető kőnyomatos felhívást — intézkedtem, hogy alkalmazkodjék kiadott rendeletemhez, mely a törvénynek is megfelel. Kérem e válaszom tudomásul vételét. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Remete Géza képviselő urat illeti a szó. A képviselő úr azonban nem lévén itt, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a választ tudomásul venni? (Igen!) Gondolom, kijelenthetem, hogy a ház a választ tudomásul veszi. (Helyeslés.) Következik a miniszterelnök úr válasza Horváth Ádám képviselő úr interpellácziójára a Mollináry-ezredben előfordult öngyilkossági esetek tárgyában. Wekerle Sándor miniszterelnök ós pénzügyminiszter: T. ház! Horváth Ádám képviselő úr a múlt évben beadott egy interpellácziójában — melyre a képviselő úr betegsége folytán eddig nem válaszolhattam, de az intézkedéséket nyomban megtettem volt — azt kérdezte tőlem, van-e tudomásom arról, hogy a Mollináry-ezredben 1893-ban hat öngyilkossági eset fordult elő ? Szándékozom-e meggyőződni 18