Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-330
J2Q 330. országos ülés 1894. április 21-én, szombaton. a t. háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul vétetik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Az interpellácziós könyvben a következő újabb bejegyzés van: »Április 21. Pázmándy Dénes. A soproni katonai hatóság által egy odavaló magyar állampolgár ellen elkövetett erőszak tárgyában a belügyminiszter úrhoz.« Elnök: Az interpellálni kívánó képviselő úr interpelláczióját az ülés végén fogja megtenni. T. ház! Következik a napirend: a kérvények tárgyalása, a 13. sorjegyzéknek (írom. 567.) 17. sorszáma. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Sáros vármegye a zsellérpörök tárgyában. Elnök: Az előadó úr fog szólani! Szász Károly előadó: T. ház! Sárosmegye a zsellérpörök tárgyában feliratot intézett a t. házhoz, a mely utalással arra, hogy a megye területén folyamatban levő és a közérdeket, a munkaadó és a munkások között a viszonyt nagymértékben alteráló s alapjában megbolygató ilyen pörök, a melyek a vármegye közönségének figyelmét már rég magukra vonták, valami módon, törvényhozási úton orvosoltassanak. Egy memorandum is lett a kérvénynyel együtt a képviselőházhoz beterjesztve. A memorandum részleteinek ismertetésétől tar tózkodván, egyszerűen ajánlom, hogy a kérvény pártolólag adassék ki az igazságügyi miniszternek. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Kíván valaki szólani'? Bujanovics Sándor (feláll). Elnök: Bujanovics Sándor képviselő úr kíván szólani! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter. T. ház! Elnök: Előbb azonban az igazságügyminiszter úr kíván nyilatkozni. (Felkiáltások bal felöl: Miért ? Bujanovics képviselő úr van felhíva.') A miniszterek szólhatnak bármikor. Méltóztassanak az igazságügyminiszter urat meghallgatni. (Halljuk! Halljuk !) Szilágyi Dezső Igazságügyminiszter: T. ház! Erre a fenforgó kérvényre nézve néhány pontban rövid felvilágosítást adhatok a t. háznak. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik arra vonatkozik, hogy a kérvény tárgyát képező ezen viszonyok törvényhozási rendezése elő van készítve, még pedig minden irányban az illető körök meghallgatásával. Arra kell azonban a t. ház figyelmét felhívnom, hogy ez nem áll elszigetelten, pusztán Sárosmegyében vagy Magyarország felvidékén, hanem nem egészen olyan, de némileg analóg viszonyok léteznek a Dunántúl is, sőt az erdélyi részekben is. Malmost, nézetem szerint, igen nagy hiba volna, ha egyáltalában pusztán — hogy úgy mondjam — csak egy körre terjesztetnék ki a törvényhozási szabályozás, hanem azt ki kell terjeszteni minden analóg viszonyra, (Úgy van! Helyeslés.) mert különben csupa specziälis törvények jönnének létre. (Úgy van! Úgy van!) Erre nézve én — a ház egyes tagjainak lesz tudomása róla — igyekeztem nemcsak a szakköröknek, hanem az érdekelt köröknek, még pedig mindkét irányban érdekelt köröknek véleményét is megtudni. Időhatárt ugyan nem mondhatok, de rajta leszek, hogy a megfelelő törvényhozási intézkedések minél előbb a ház elé terjesztessenek. (Helyeslés.) Elnök: Bujanovics Sándor képviselő úr k'ván szólni. (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) Bujanovics Sándor: T. ház! Sáros vármegye közönsége által a kuriális zsellérviszonyoknak törvényhozási rendezése tárgyában beadott kérvényhez kívánok támogatólag és a tényállás felderítése érdekében szólni. (Halljuk! Halljuk!) Szükségesnek tartom a tényállás felderítését azért, mert ezen specziálisan csak néhány felsőmagyarországi vármegyére szorítkozó kérdést a törvényhozás tagjai és az illetékes tényezők közül csak egyesek elvétve ismerik. A kérdés a nagy közönség előtt meglehetősen ismeretlen; a közvélemény az iránt nincsen tájékozva; azt félremagyarázza, ahhoz helytelen következtetéseket is fííz. Minthogy pedig ezen kérdésnek törvényhozási végleges rendezését sürgősnek és szükségesnek tartom; a törvényhozási helyes rendezésnek pedig mindig alapja az, hogy az ügy tényállása a maga teljességében felderítve legyen, azért tartom szükségesnek a felvidéki, különösen a sárosmegyei kuriális zsellérviszonyok keletkezését, fejlődését és mai állapotát lehető rövidséggel megvilágítani, még pedig úgy gazdasági, mint jogi tekintetben. (Halljuk ! Halljuk!) Hazánk északi megyéinek mostoha talaja és a gazdasági termelésnek nem épen kedvező klimatikus viszonyai az ottani földbirtokosokat már évtizedekkel ezelőtt földjeiknek igen intenzív mívelésére s a legkülönfélébb ipari és gazdasági növények termelésére utalták, hogy különben is csekély kiterjedésű gazdaságukból nagy gonddal és fáradsággal némi csekély jövedelmet kicsikarhassanak. De ez az intenzív míívelés és sokoldalú termelés a nagy igaerőn és a trágyatermelés érdekében szükséges nagy haszonmarha-állomány tartásán felül az év minden szakában állandóan nagy kézi munkaerőt igényel, melynek a gazdaság részére biztosítása úgy a múltban, mint a jelenben is minden gazda legfontosabb feladatát képezte. Csakhogy ez a
