Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-330

J2Q 330. országos ülés 1894. április 21-én, szombaton. a t. háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul vétetik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Az interpellácziós könyvben a következő újabb be­jegyzés van: »Április 21. Pázmándy Dénes. A soproni katonai hatóság által egy odavaló magyar állampolgár ellen elkövetett erőszak tárgyában a belügyminiszter úrhoz.« Elnök: Az interpellálni kívánó képviselő úr interpelláczióját az ülés végén fogja meg­tenni. T. ház! Következik a napirend: a kérvé­nyek tárgyalása, a 13. sorjegyzéknek (írom. 567.) 17. sorszáma. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Sáros vármegye a zsellérpörök tárgyában. Elnök: Az előadó úr fog szólani! Szász Károly előadó: T. ház! Sáros­megye a zsellérpörök tárgyában feliratot inté­zett a t. házhoz, a mely utalással arra, hogy a megye területén folyamatban levő és a közérde­ket, a munkaadó és a munkások között a viszonyt nagymértékben alteráló s alapjában megbolygató ilyen pörök, a melyek a vármegye közönségének figyelmét már rég magukra von­ták, valami módon, törvényhozási úton orvosol­tassanak. Egy memorandum is lett a kérvény­nyel együtt a képviselőházhoz beterjesztve. A memorandum részleteinek ismertetésétől tar tózkodván, egyszerűen ajánlom, hogy a kérvény pártolólag adassék ki az igazságügyi miniszter­nek. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Kíván valaki szólani'? Bujanovics Sándor (feláll). Elnök: Bujanovics Sándor képviselő úr kíván szólani! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter. T. ház! Elnök: Előbb azonban az igazságügy­miniszter úr kíván nyilatkozni. (Felkiáltások bal felöl: Miért ? Bujanovics képviselő úr van felhíva.') A miniszterek szólhatnak bármikor. Méltóztassa­nak az igazságügyminiszter urat meghallgatni. (Halljuk! Halljuk !) Szilágyi Dezső Igazságügyminiszter: T. ház! Erre a fenforgó kérvényre nézve néhány pontban rövid felvilágosítást adhatok a t. ház­nak. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik arra vonat­kozik, hogy a kérvény tárgyát képező ezen viszonyok törvényhozási rendezése elő van ké­szítve, még pedig minden irányban az illető körök meghallgatásával. Arra kell azonban a t. ház figyelmét felhívnom, hogy ez nem áll elszigetelten, pusztán Sárosmegyében vagy Ma­gyarország felvidékén, hanem nem egészen olyan, de némileg analóg viszonyok léteznek a Dunántúl is, sőt az erdélyi részekben is. Mal­most, nézetem szerint, igen nagy hiba volna, ha egyáltalában pusztán — hogy úgy mondjam — csak egy körre terjesztetnék ki a törvényhozási szabályozás, hanem azt ki kell terjeszteni min­den analóg viszonyra, (Úgy van! Helyeslés.) mert különben csupa specziälis törvények jön­nének létre. (Úgy van! Úgy van!) Erre nézve én — a ház egyes tagjainak lesz tudomása róla — igyekeztem nemcsak a szakköröknek, hanem az érdekelt köröknek, még pedig mind­két irányban érdekelt köröknek véleményét is megtudni. Időhatárt ugyan nem mondhatok, de rajta leszek, hogy a megfelelő törvényhozási intézkedések minél előbb a ház elé terjesztesse­nek. (Helyeslés.) Elnök: Bujanovics Sándor képviselő úr k'ván szólni. (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) Bujanovics Sándor: T. ház! Sáros vár­megye közönsége által a kuriális zsellérviszo­nyoknak törvényhozási rendezése tárgyában be­adott kérvényhez kívánok támogatólag és a tényállás felderítése érdekében szólni. (Halljuk! Halljuk!) Szükségesnek tartom a tényállás felderíté­sét azért, mert ezen specziálisan csak néhány felsőmagyarországi vármegyére szorítkozó kér­dést a törvényhozás tagjai és az illetékes ténye­zők közül csak egyesek elvétve ismerik. A kér­dés a nagy közönség előtt meglehetősen isme­retlen; a közvélemény az iránt nincsen tájékozva; azt félremagyarázza, ahhoz helytelen következ­tetéseket is fííz. Minthogy pedig ezen kérdés­nek törvényhozási végleges rendezését sürgős­nek és szükségesnek tartom; a törvényhozási helyes rendezésnek pedig mindig alapja az, hogy az ügy tényállása a maga teljességében felderítve legyen, azért tartom szükségesnek a felvidéki, különösen a sárosmegyei kuriális zsellér­viszonyok keletkezését, fejlődését és mai álla­potát lehető rövidséggel megvilágítani, még pe­dig úgy gazdasági, mint jogi tekintetben. (Hall­juk ! Halljuk!) Hazánk északi megyéinek mostoha talaja és a gazdasági termelésnek nem épen kedvező klimatikus viszonyai az ottani földbirtokosokat már évtizedekkel ezelőtt földjeiknek igen inten­zív mívelésére s a legkülönfélébb ipari és gaz­dasági növények termelésére utalták, hogy kü­lönben is csekély kiterjedésű gazdaságukból nagy gonddal és fáradsággal némi csekély jöve­delmet kicsikarhassanak. De ez az intenzív míívelés és sokoldalú termelés a nagy igaerőn és a trágyatermelés érdekében szükséges nagy haszon­marha-állomány tartásán felül az év minden szakában állandóan nagy kézi munkaerőt igé­nyel, melynek a gazdaság részére biztosítása úgy a múltban, mint a jelenben is minden gazda legfontosabb feladatát képezte. Csakhogy ez a

Next

/
Thumbnails
Contents