Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.
Ülésnapok - 1892-320
330. országos ülés 1894. április 9-én, hétfőn. 331 A t. képviselő úr első sorban kétségbe vonta a ház elnökének intézkedési jogát. Azt hiszem, hogy úgy házszabályaink, mint az eddigi gyakorlat elegendő támpontot nyújtanak arra, hogy a ház tanácskozási rendjének és az azzal összefüggő intézkedéseknek megtételére és megóvására az elnök van hivatva. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Maga az a határozat, a melyeta t. képviselőház 1889-ben hozott, bizonyítékot szolgáltat ezen állításom mellett; a mennyiben odaútasítja az elnököt, hogy saját hatáskörében tegye f meg a szükséges teendőket. Ónody Géza: Igen, de tapintatos intézkedésekre utasítja, nem az ilyenekre! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminister: Már, t. képviselőház, én most nem akarom azt vitatni, hogy a háznak az az 1889. évi határozata fennáll-e, vagy pedig nem. A tanácskozási rendre vonatkozó határozatokat respektálni szoktuk, ha azokat a korábbi országgyűlések hozták is, mindaddig, míg a ház nyilvánosan meg nem változtatja. Feleslegesnek tartom tehát a kérdésnek ez irányban vitatását, mert ismétlem, hogy a házszabályok és az eddigi gyakorlat megfelelő jogalapot szolgáltatnak az elnök urnak, hasonló intézkedések megtételére. (Egy hang a szélső baloldalon: És ások visszaszívására!) És itt nem érthetek egyet Horánszky Nándor és Ugron Gábor t. képviselő urakkal abban, hogy ez csak a gazdasági bizottsággá] egyetértőleg történhetik. Kétségtelen, t. ház, hogy minden kiadási tételnek a ház által kell megajánltatnia. Az által, hogy ezen intézkedések megtétettek, és hogy ha a ház által azok elfogadtatnak, vagy helyeseltetnek, a gazdasági kérdés még eldöntve nincs; mert itt a t. ház által fog érdemileg tárgyaltaim akkor, mikor akár megajánlás yégett ide terjesztetnek, akár azon esetre, ha meg nem ajánltatnának, a ház számadásaival fognak beterjesztetni, és ekkor, a ház által fognak jóváhagyatni, vagy jóvá nem hagyatni. (Élénk helyesles a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) A gazdasági kérdés tehát az elnök intézkedési jogkörével közvetlen összefüggésben nincs. (Úgy van! jobb felöl. Nagy zaj és nyugtalanság a szélső baloldalon.) Mi történt itt, t. ház ? Az elnök több oldalról felmerülő kívánalomnak niegfelelőleg a külső rend fentartásáról intézkedett. Ezen intézkedés a sajtó képviselőinél félreértésre szolgáltatott alkalmat, a mennyiben az elnök úr intézkedé sének lényege abban állt, hogy az írói karzatokat a sajtónak csak azon képviselői látogassák, a ház minden helyiségében a sajtónak csak azon képviseíői fordulhassanak meg, a kik hívatässzerűíeg utalva vannak arra, hogy necsak az írói karzatokon, hauem a ház többi helyiségeiben is megjelenhessenek, ha kötelességüket megfelelően teljesíteni akarják. E végből állított ki a t. elnök úr kétféle jegyeket: olyanokat, melyek a minden oldalon való megjelenésre jogosítanak, és másrészt a sajtó azon képviselői, helyesebben a sajtó azon alárendelt közegei részére, melyek tulajdonképen nem teljesítenek sajtóbeli hivatást, hanem itt a házban mégis meg szokjak jelenni, más eljárást állapított meg. (Közbekiáltások a sztlső baloldalon: Nem kormánypártiak!) Midőn a sajtó képviselői ez ellen felszólaltak, akkor én igenis kötelességemnek tartottam, — mert álláspontjukat nekem is közvetlenül tudomásomra juttatták, — ezen ügyben közbenjárni, közvetíteni azt, hogy az elnök úr hallgassa meg a sajtó képviselőit. (Hosszantartó zaj a snélsö baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) és ezen tanácskozás során az elnök úrnak intézke dései lényegükben fentartattak. A sajtó, t. ház, megnyugodott ezen intézkedésekben, a mennyiben a végrehajtás során meggyőződött arról, hogy azok oly szellemben és úgy fognak végrehajtatni, hogy azok a sajtó érdekeit ki fogják elégíteni. Jelesül azon ígéretet kapták a hírlapok képviselői, hogy önmaguk jelölik meg azon közegeket, melyek a ház minden helyén megjelenhetnek. Azon további Ígéretet is vették, hogy még a többi jegyek kiállításánál is meg fogja az elnök úr véleményüket hallgatni. Ez által, t. ház, a kérdés megoldatott az érdekelt körök teljes megnyugvására, és igen sajnálnám, ha ezen kölcsönös megnyugvással eldöntött kérdés most bármiféle mellékes indokból újra felkevertetnék. (Zajos ellenmondások a szélső baloldalon. Élénk helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő urnak még csak egy megjegyzésére tartozom válaszolni, és ez az, hogy a képviselő úr a hírlapírók ellen azt az észrevételt koezkáztatja, hogy azok tűrhetetlen mo dórban léptek fel, melyet nem lehet eltűrnünk, nem lehet észrevétel nélkül hagynunk. A t. képviselő úr ezen megjegyzését annak tulajdonítom, hogy az előzmények iránt nincsen alaposan tájékozva, és talán nem is lehet annyira alaposan tájékozva, mint én, ki az ez iránti tanácskozásokban többszörösen részt vettem, (Nagy zaj és felkiáltások a szélső b'íhldalon: Micsoda czímea '?) A hírlapírók, t. ház, mindig azt az álláspontot foglalták el, hogy ők respektálják, föltétlenül elisme?"ik az elnöknek intézkedési jogát, de ezen intézkedési joggal szemben a cselekvési szabadságot a maguk részére fentärtják. Ez volt az álláspontjuk. Ez lehet, t. képviselőház, kellemetlen, de mindenesetre, ha abból indulnak ki, hogy ők az intézkedési jogot elismerik, az nem bir a sztrájknak oly jellegével, minta mely 42*
