Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.
Ülésnapok - 1892-320
330 320. orsiágos ülés 18M. április 9-én, hétfőn. harmadik hivatásbeli emberek elől fog meghátrálni. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Bármily kellemetlenségek támadjanak is, ezt nekünk megengednünk nem szabad, s én az elnök úr eljárását abból a szempontból hibáztattam, hogy a képviselőház tekintélyén az ő eljárása, az 8 kezdeményezése és meghátrálása következtében csorba esett. (Igaz! Ügy van! a ssélsö baloldalon.) Hock János jegyző*. Madarász József! Madarász József: T. ház! Én képviselőházat nyilvánosság nélkül nem akarok ismerni, nem is ismerek. (Halljuk! Halljuk!) Természetes tehát, hogy mind a felett, a mi a nyilvánosság körébe tartozik és a képviselőházat illeti, jogosan határozni csakis a képviselőház maga van hivatva. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Nem ismerem teljesen az egész ügyet, sem annak kibontakozási műveleteit; de mivel én teljes nyilvánosságú képviselőházat óhajtok, és tudom azt, hogy a sajtó egyik legnagyobb hatalom mindenütt, és tudom azt, hogy ha a sajtó roszszat követ el, úgy annak megjavítására a sajtó van hivatva, mindezen indokoknál fogva, de hozzájárulva ehhez még az is, hogy tudom, miként egy véletlen nagy gyász miatt azon nagy reformjavaslatok, melyeknek sorsától . . . (Nagy zaj és ellenmondások a szélső baloldalon.) . . . Én indokaimat mondom el, hogy miért akarok egy javaslatot tenni a t. háznak. (Halljuk! jobb felől.) Mert én tehát azt óhajtom, hogy csendesebb időben, akkor, midőn helyes lesz e felől a képviselőháznak (Zaj a szélső baloldalon) intézkedni és jól intézkedni, nem úgy, hogy az leszavaztassék, mondom, hogy egy nyugodtabb időben határozzon a ház az elnöki jelentés felett, most a képviselőház elé a következő javaslattal járulok: (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »Az elnöki jelentés külön tárgyalás végett napirendre tűzessék ki.« (Helyeslés jobb felől. Nagy zaj és nyugtalanság a szélsőbalon.) Elnök: Horánszky Nándor képviselő úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) Horánszky Nándor: T. ház! Én az előttem szólt t. képviselőtársamnak motivácziójával nem értek egyet, de konklúziójával igen. Nem akarok a t. elnök úrnak jelentéséhez, illetőleg a jelentés tartalmához hozzászólani, hanem csak egyszerűen azt kívánom általánosságában konstatálni, hogy én a ház elnökének azt a jogát, hogy a házban a rend fentartása érdekében intézkedhessek, kétségbe vonni nem akarom, nem tudom. (Helyeslés.) De ha a t. elnök úr oly intézkedéseket tesz, melyek egyfelől költséggel járnak, vagy járhatnak, (Úgy van! bal felől.) vagy másfelől bármely intézkedései olyanok, a melyek a képviselők működését korlátozzák vagy korlátozhatják, vagy a nyilvánosság érvényesülését megakadályozhatják, akkor felfogásom szerint a kérdés oly fontossággal bír, hogy azt a ház intézkedése, a ház határozata nélkül elintézni nem lehet. (Igaz! Űgy van! a bal- és szélső laloldalon.) Helyesen cselekedett tehát a t. elnök úr, midőn intézkedéséről, a mely ilyen természettel bír vagy bírhat, a háznak jelentést tesz. De épen azért, mert jelentést tett és ezen jelentés a ház előtt fekszik, azt gondolom, hogy azt egyszerűen úgy elintézni, a mint azt most elintézni akarjuk, nem lehet. Ezen jelentés itt fekszik előttünk, erre a jelentésre valamit mondani kell; hogy pedig arra valami mondathassák, annak napirendre kell tűzetnie és meg kell tárgyaltatnia. (Élénk helyeslés bal felől.) Hozzájárul még ezen indokolásomhoz és felfogásomhoz az a körülmény is, hogy itt egy nagyobb fontosságú kérdésről is van szó. (Úgy van! bal felől.) Szó van jelesen a ház tekintélyéről, az elnöki állásnak a tekintélyéről. (Űgy van! bal felől. Zaj.) Mert miként a nyilvánosság útján tudjuk, a ház t. elnöke intézkedéseket tett, és ezen intézkedéseket idegen befolyások következtében a ház hozzájárulása nélkül megváltoztatta önhatalmúlag. (Űgy van! bal felől.) Ez, t. ház, azt hiszem, legalább is érinti a házat és az elnöki állás tekintélyét. E szempontból ezen kérdést csakis külön napirenden lehet megbeszélni és megtárgyalni. Ebből a szempontból én is hozzájárulok ahhoz az indítványhoz, hogy az elnöki jelentés egy külön napirendre tűzessék és akkor tárgy altassék. (Helyeslés bal felől. Felkiáltások a szélső baloldalon: Holnap!) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ugron Gábor képviselő óraház tekintélyének megóvása érdekében szólalt fel; de én azt hiszem, hogy e tekintély megóvásának legalább is nem nagy szolgálatot tett maga, a t. képviselő úr akkor, midőn a ház elnökéről, .-.nuak eljárása felett oly módon és oly modorban nyilatkozott, a mint azt tette. (Igaz! Űgy van! jobb felől. Nagy mozgás és zaj bal felől és felkiáltások: Igaza van!) Azért vagyok bátor ezt,. . . (Folytonos nagy zaj bal felöl.) azért vagyok bátor ezt, t. képviselőház, előrebocsátani, mert ha csakugyan akarjuk, még pedig komolyan akarjuk, — a mi felett nem kételkedem, hogy mindenki akarja —a ház mindenek felett álló tekintélyének megóvását, akkor oly intézkedésekkel szemben is, (Halljuk! Halljuk!) a melyeket nem helyeslünk, mindenesetre kellő kímélettel, kellő mérséklettel kell nyilatkoznunk. (Igaz! XJgy van! jobb felöl. Nagy zaj és nyugtalanság a szélső baloldalon.)
