Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-314

314. országos ülés 1894. inárczius 14-én, szerdán. 309 első kelléke annak, hogy e haza fiai boldogok legyenek. íme ez az, a mely országos gyűléseken e párt programúi]áúl megállapíttatott. Jelen voltam 1881-ben, a midőn a párt szintén meghatározta programmját. Ezt csak azért hozom fel, hogy igazoljam azt az álláspontomat, hogy e pártnak sohasem tartoztak prograinmjába a jelen törvényjavaslatban lefektetett elvek. De azt mondják: a hagyomány szelleme vonal itt keresztül. Ezt szintén meg fogom magyarázni. (Halljuk! Halljuk

I) Megboldogult képviselőtársunk és e pártnak sok éven át volt elnöke, Irányi Dániel, mint most emlegetni szokás, évről-évre megtette indítványát, de mely tárgyban? A vallás- és lelkiismereti szabadság biztosítása tárgyában. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Maga boldogult t. elnökünk föltétlen és rendíthetetlen híve volt a kötelező polgári házasságnak, ezt senki sem vonhatja kétségbe, de nem oly kizárólagossággal, a'mely a polgári házasság más nemét meg nem tíírte volna. Világos példa erre, hogy 1883-ban kész volt elfogadni, sőt meg is szavazta az izraelifák és keresztények közti házasságról szóló törvényjavaslatot, (Úgy van! a szélsőbalon, világos példa volt erre az, a mikor 1890-ben szintén beadta indítványát, a mely így szólt: ^Utasítja a kormáuyt a ház, hogy a vallás szabad gyakorlatáról és a polgári házasságról törvényjavaslatot terjeszszen be<s. Mint már megjegyeztetett, nem véletlenség volt, hogy itt csak polgári házasságról van szó, a »kötelező« szó kitöröltetett, nem magyarázom, hogy miért, csak felemlítem azon köztudomású tényt, hogy akkoriban ép e párt egyik tagja helytelenítette, hogy Irányi Dániel határozati javaslatából kitörölte a »kötelező« szót. Ez azt bizonyítja, hogy ő, a ki hazájára nézve üdvösnek tartotta a kötelező polgári házasságot, nem tartotta kizártnak a polgári házasság egyéb módját és javaslatát nem is tartotta fenn oly alakban, a mely kizárt volna minden egyéb nézetet. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Minthogy a párt programmjának létesítésére már megjegyzést tettem, meg kell emlékeznem arról, hogy e párt programmját a közjogi alapon úgy állította fel, hogy az semmi egyéb tekintetet, alkut nem tűrt. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Ez az első tétel. A t. miniszterelnök úr február 10-iki beszédében, midőn Mészlény Lajos^ t. képviselőtársam meginterpellálta, hogy tudniillik a többség soraiból többen kilépvén, talán nincs is meg a kormánynak számszerű többsége az ellenzékkel szemben, erre egy észrevételt tett, mely így hangzott: »Nincsen kizárva, hogy ezen kérdések más irányban is változást fognak előidézni*. A t. miniszterelnök urnak ezen szavai, mint ezt a | KÉPVH. NAPLÓ. 1S92 — 97. XVII. KÖTET, ház Naplója is feljegyezte, e padok soraiban mozgást idéztek elő; mert éreztük, hogy mi a czélzata, és értelme hova irányúi. Legközelebb itt e padok soraiból egy beszéd hangzott el, (Halljuk! Halljuk! bal felől.) a mely, nem mondom, hogy veszélyt, hanem méltó aggodalmat kelthetne, ha csakugyan igazoltatnék annak az az értelme, a melyet most mindjárt el fogok mondani, hogy csakugyan a t. miniszterelnök úr által kilátásba helyezett változásnak egyik előhírnöke és árnyéka jelentkezik a beszéd folyamán. Szalay Imre: Felhívás a keringőre! Szederkényi Nándor: Mert midőn Eötvös Károly t. képviselő úr erősen hangsúlyozza azt, hogy ő e pártnak szaporodását bizonyos körülmények közt veszélyesnek tartja, midőn erősen hangsúlyozza azt, — hogy szavait idézzem, — hogy első feladatnak ismeri a nemzet faji és nemzeti egységének védelmét é^ csak másodsorban ismeri feladatnak az ország önállóságának és függetlenségének visszaküzdését, és harmadsorban a szabadság védelmét: ez az a létra, a mely nem felfelé visz, hanem lefelé, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon) a stllyedésbe. Szalay Imre: Ez a bihari szeg! (Úgy van! a szélsőbalon.) Szederkényi Nándor.- Ez a lefelé való lajtorjázás példája nem új. Hiszen 1874-ben ugyanazt cselekedte Tisza Kálmán. (Úgy van! Úgy van! a ssélsöbalon.) Ez a Gsernátony-féle lyukas mogyoró elmélete, hogy ha a közjogi kérdések csak másodsorban következnek, akkor első sorban a pénzügyi kérdések állíttattak elő. Most a t. képviselő úr beszédében az hangzik fel, hogy a nemzet faji és nemzeti egységének biztosítása az első kérdés. Engedelmet kérek, a nemzet faji és nemzeti egységének biztosítása olyan kérdése Magyarországnak, melyet itt-ott és amott mindenütt egyformán fognak fel. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez nem lehet egy pártnak programmja; (Úgy van! a szélső baloldalon.) mert ez közös minden magyar pártra nézve. (Úgy van! Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Mielőtt a törvényjavaslat lényegére áttérnék, meg kell még emlékeznem arról a határozati javaslatról, melyet Eötvös Károly t képviselőtársam nyújtott be. (Halljuk! Halljuk / a baloldalon.) A határozati javaslat azt tartalmazza, hogy az 1848 : XX. tcz. rendelkezéseinek életbeléptetéséről a minisztérium adjon be törvényjavaslatot. Hát, t. ház, ismételten átolvastam ezen határozati javaslatnak indokolását a t. képviselőtársam beszédéből, kerestem, hogy tulaj donképen mit is akar létrehozni? Mert az 1848 : II