Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-311

311. országos illés 1*94. tását, mert igen érdekes. (Halljuk! Halljuk ! Olvassa.) »Was wäre denn für die liberale Reform erzielt wenn man heute schon mit allém erdenkliehen Pomp die »obligatorisehe Zivilehe*: (Die Gänsefüss'cben sind ebenfa^s ans dem »Pester Lloyd«, der all das wörtlicli sehreibt): . . . im Prinzipe ankiindigen würde? Ankündigeu würde, sagen wir, — denn darüber hinaus brächte maii es iu kehiem Fal le. (Derültség bal felöl.) Kein vernünftiger Menseh wird sieh einbilden . . . dass man diese Institution vom Fleck weg deeretiren könne, (Derültség bal felől.) sohmge die administrativen Voraussetzungen für sie fehlen; nur zu Schand und Spott im Volke und schon in ihren Anfängen mit dem tödtliehen Fluch der Lächerlichkeit (Élénk derültség bal felöl.) 1 ebulen würde sie SLÍH, wenn sie den heutigen Funetionären der G-r-ineinde verwaltung- anheimjregeben würde. Unbedingt muss sonach der Einführung der Zivilehe die adnvinistrative Reform vorangehen, pchon deswegen, weil der Sta;it sonst gar keine Organe hat, denen er die VeEtretimo- seiiier Autorität überlassen kann und was wäre unter diesen Umständen mit einer blossen Proklumirung des Princips der obligatorischen Zivilehe gewonnen.« Kőrösi Sándor: Mikor írta? Nagy István: Két év előtt, 1892. november 6-án, vagyis 16 hónappal ezelőtt írt ekképen a nevezett t. lap. Én is azt hiszem, hogy a nevezett t. lapnak ebben tökéletesen igaza van; azért habár elvileg bármily lelkes híve volnék is a javaslatnak, a mi nem lehetek, akkor is ellenezném annak keresztülvitelét mindaddig, míg a közigazgatási reform nemcsak a községi szervezés tekintetében, hanem az egész vonalon végrehajtva nincs. De nemesak hogy ezt tartom előbb keresztülviendőnek, hanem felfogásom szerint az illető köröknek arról is meggyőződést kell szerezniök, vájjon az életbe léptetett űj közigazgatási szervezet az egyházpolitikai roformok folytán reá váró, vagy is fontos feladatoknak képes lesz-e megfelelni, hogyan fog az fnnkezionálni ? Ha ezen feltételek iránt a teljes és feltétlen biztosíték megvan, esik akkor lehetne szerintem ezt a reformot is életbeléptéim; mert különben csakugyan »zu Sehtnde und Spott* hoznók létre, é% nézetem szerint a gyakorlati életben nagy kudarczot vallanánk vele. (Úgy van! a baloldalon.) Áttérek most arra a kérdésre, a mely különben már meg volt vitatva, vájjon a házaslágkötés kötelező formája e az egyedül tidvö zítö és egyedül liberális? (Halljuk! Halljuk!) Legyen szabad e tekintetben idéznem dr. Szám Rezsőnek, a ki a strassbutgi egyetemen a pro testáns egyházi fakultás hírneves hittani tanára, »Die obligatorische Civilehe« czímű munkájámárczi«s 10-én, szombaton. | 33 ból csak két idézetet (Halijuk!Halljuk! Olvassa.) »So ist die obligatoris'he Civilébe keiaeswegs, wie man vorgegeben hat, eine liberale Einrichtung, welche die kirehliehe Sitté und die kirchliehe Trauung frei gäbe. Im Gregentheii sie ist illiberal und intolerant.« Ezt mondja a tudós szerző müvének egy helyén, másutt pedig ezt írja: (Olvassa.) »Man sage nicht, dass der obligatorische Civilact nur ein gebildeter Zwang WU- die Gedanken sei, dass es jedem freistehe, sieh trutz des Civilact.es erst mit der Trauung für verhcirathet zu haltén. Nein! hinter der eheschliessenden Wirkung des Civilactes stekt der staaliiche Zwang, welcher dem Maun da* Recht g'ebt, anch vor der Trauung und ohne Trauung die Frau >.um ehelichen Gemeinleben zu nöthigen.« Végűi így'; szól: (Olvassa) »Die Rechtsüberzeugung der Nation will uoch heute nicht den Civilact, sondern die kirehliehe Trauung.« Ez nem elfogult, ultramontán, feudál-klerikális felfogás, hanem egy hírneve-? protestáns egyetemi tanár figyelemreméltó véleménye, a melyet szükségesnek tartottam felemlíteni. Most még egy megjegyzést kell tennem igen t. képviselőtársam, Berzeviczy Albert államtitkár úrnak minapi, a maga álláspontjából tekintve, mindenesetre tartalmas és jeles beszédére, de főleg annak egyik passzusára. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr említett beszédében az én nézetemmel is teljesen megegyezően, rosszalja azt, hogy a polgári házasság lényegére és definicziójára nézve egyes nyomtatványokat, füzeteket osztottak ki még leánynevelő intézetekbea is. Tökéletesen igazat adok neki; ezt én is határozottan kárhoztatom. Csak egyet sajnálok a mit a t. képviselő úr mindenesetre csak feledékenységből hagyott ki, hogy t. i. kihagyta annak a ténynek konstatálását, hogy a mikor a budapesti vikárius, Cselka Nándor ennek a dolognak tudomására jutott, azonnal erélyes körrendeletben utasította a papságot, hogy jövője ilyen nyomtatványok kiosztását senkinek meg ne engedje, és a leghatározottabban kikelt ezen eljárás ellen. Mondom, meg vagyok róla győződve, hogy a fc. képviselő úr csak tévedésből nem hozta ezt fel, de hogy az igazságnak eleget tegyek, azért hozom most én azt fel. (Élénk helyeslés bal felöl.) Most már nemsokára végére érhetek, felszólalásomn ik, (Haljuk! Halljuk! bal felöl.) csak még a múlt napokban tartott liberális nagygyűlésen hozott határozatra kell néhány megjegyzést tennem, ezt is csak a történeti hőség és igazság helyreállítása érdekében teszem, mert meg vagyok róla győződve, hogy a mi történt, nem szándékosan, hanem csak tévedésből történt, vagy a katholikus nagygyűlés ha-