Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.
Ülésnapok - 1892-306
f; 30fi. országos ülés lS9é. márczius ő-éa, hétfőn. Németországba hogy ki hozta be, nehéz megállapítani, mert most az apaságot az emberek elutasítják maguktól. ('Derültség hal felől.) De tény, hogy szabadelvű vívmány nem volt az s egészen beillik a német állam hivatalnoki keretébe, hol feltalálták a »vielregiererei«-t. (Úgy van! bal felöl.) Tény azonban az, hogy Németországban ezen reformot nem magáért, nem objektív értékéért hozták be, hanem azért, mert politikai okokból az egyházzal harczbnn voltak és ezen akartak egyet ütni. (Úgy van! bal felöl.) Mindenütt a hareznak volt az eszköze. Hogy már most nálunk mikép fogja ez a béke olajágát meghozni: azt én véges elmémmel elképzelni s felfogni nem tudora. (Derültség bal felől.) A/A mondtam, t. ház, hogy az 184-8 iki reformok azért voltak szabadelvíí reformok, mert az egyest, az egyént a középkor bilincseiből emanczipálták. Itt azt az ellenvetést hallottam, hogy hiszen ez azért szabadelvíí reform, mert az államot az egyház bilincseiből akarja kimenteni, (Halijuk! Halljuk!) a mi végre is középkori dolog. Nem szenved kétséget, hogy a középkor jogfejlődésének és állapotainak egyik nagy alapgondolata vagy ténye volt az, hogy az egyház, illetve a papság fenhatóságát követelte az állam felett. Ki nem emlékezik Canosaára, vagy arra az inczidensre, mikor János angol király, a uiagna charta János királya a pápának hííbér gyanánt felajánlotta Augliáfc; meg arra a másik inczidensre, mikor Fülöp franezia király a pápának rendeletére kénytelen volt elválni második feleségétől a szép és kedves meráni Ágnestől, és visszavenni első feleségét, a csúnya, kellemetlen Ingebort. Ezt csak azért mondtam, hogy Herman Ottó t. képviselőtársamnak egy kis ötömet okozzak. (Derültség a baloldalon.) De, t. Láz, ezek elmúlt dolgok, ma a világi hatalom nem fél a pápai bulláktó 1 , (Igaz! Úgy van! a haloldalon.) és a világi hatalom oly reális tényezőkön, a szuronyok százezrein és millióin nyugszik, hogy ezzel szemben az egyházi menykövek hatálytalanok. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Ha VII. Pius pápa megengedte magának azt a tréfát, hogy Napóleont exkommunikálta, viszont az meg őt beesukatta. Magyarországon ágy állanak a dolgok, hogy az egész történelem folyama alatt, a pápaságnak kisér létei: Magyarországot fenhatósága alá hajlítani, sikertelenek voltak. A mi pedig a katholikns egyház jogállását illeti, ne méltóztassanak elfelejteni azt, hogy az utóbbi 50 év fejlődése a katholikns egyházat uralkodó állásából kiszorította. Ma nem az egyház gyakorol fenkatóságot az állam felett, hanem az állam gyakorol fenhatóságot a katholikns egyház felett, (Igaz ! Úgy van! a baloldalon.) és a magyar királynak, a magyar koronának oly eminens jogai vannak, a melyekkel más szuverén nem dicsekszik. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) És ha látjuk azt, hogy a katholikus egyház még autonóm ügyeiben sem tud mozdulni a törvényhozás és az állam nélkül, azt mondani, hogy a magyar államnak erre az intézményre van szüksége, hogy emanczipálja magát az egyház fenhatósáíra alól, a valóságnak igazán nem I felel meg. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) A dolog úgy áll, hogy a történeti fejlődés folyamán bizonyos funkeziók az egyháznál megmaradtak, így a házasságkötés és az iskola. Nem habozom bevallani, hogy én az államegység szempontjából az iskolák államosítását fontosabb dolognak tartom. (Élénk helyeslés a baloldalon. Fekiáltások: Sokkal fontosabb!) De azt is halljuk, hogy itt van, — és ez a másik jelszó, — az ultramontánizmus, itt van a klerikalizmus, az ellen kell sakkhuzást tenni. (Úgy van! Úgy van! hal felől. Nagy mozgás jobb felől.) Elnök: (Csenget.) Méltóztassanak csendben lenni! Beöthy Ákos: Úgy látszik, t. ház, hogy mi itt ultraaiontánok és klerikálisok vagyunk, magam is a fekete sereg egyik katonája vagyok, és ott a túloldalon ülnek a világosság nemtői, (Zajos derültség a bal- és szélsőbalon.) csupa túlvilági, átszellemült alak. (Élénk derültség a balés szélsőbalon.) Hát legyen így, t. ház. De a mi már magát a dolgot illeti, mégis kénytelen vagyok azt mondani; »Wo Begriffe fehleu, stellt sich ein TVort zu rechter Zeit ein.« (Igaz! Úgy van! bal felöl.) Mert én Magyarországon ultramontán és klerikális pártot képzelhetetlennek tartok, (Ügy van! Úgy van ! bal felől. Ellenmondás jobb felől.) Nincsen annak talaja, nincsen annak serege, és a mi a fő, nincsen programmja. (Mozgás jobb felől. Halljuk! Halljuk! bal felől.) Az, t. ház, hogy a katholikus egyház uralkodó állását restaurálja, vagy hogy a többi vallásfelekezeteknél megszüntesse a paritást, a jogegyenlőséget, a visszonosságot? Erre t. ház, még csak gondolni is igazán képtelenség. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) Thaly Kálmán: Most is megtennetek, ha bírnátok ! Gr. Ápponyi Albert: Ki az a »ti«? Thaly Kálmán: Már a ki úgy gondolkodik, mint Vajay! (Folytonosan tartó zaj és mos gás a bal- és szélsőbalon. Felkiáltások balfelöl: Rendre! Rendre !) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! Ne méltóztassanak beszélgetni. Beöthy Ákos: Igaz, t. ház, hogy tartatott egy katholikus gyűlés sok tekintetben túlzó határozatokkal; (Úgy van! bal felöl.) de ez., még nem jelenti egy katholikus párt létezését, mint a hogy
