Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-296

296. országos ülés 1894. február 81>6n, szerdán. 87 a t. háznak egyik tagja, a ki egyszersmind a béke és türelem vallásának fölkent papja, Vajay István képviselő úr, beszédem egyik passzusába olyan szavakat kiáltott közbe, a melyek véleményem szerint nem engem sértenek, de mélyen sértik a ház méltóságát és tekintélyét. (Úgy von! Ügy van! jobb felől.) A mikor t. i. én arról szólottam, hogy az elkeresztelési lita mély csorbát ejtett az állam tekintélyén, és hogy azt máskép, mint a jelenleg szőnyegen lévő egyházpolitika megvalósításával megorvosolni nem lehet, akkora képviseli) úr azt mondotta: »Igen! Váltókat kell hamisítani, csalni és lopni!« (FelMáltások jobb felöl: Gyalázat!) Elnök : Csendet kérek ! Veszter Imre: Ha ez a közbeszólás nem egyenesen elmezavar folyománya, (Úgy van! Úgy van ! jobb felöl.) a mit én őszintén sajnálnék, és a mi miatt részvéttel viseltetném a képviselő ár iránt, (Derültség.) akkor, t. ház, minthogy beszédemmel kapcsolatban mondatott a közbeszólás, mégis arra érzem magamat hivatva, hogy az említett képviselő úrhoz legalább is azon kérelmet intézzem, hogy mivel közbekiáltásai nem állanak kapcsolatban sem a beszédemmel, sem pedig — remélem — személyemmel, legyen szíves megmagyarázni, hogy kihez adreszszálta azokat, és tulajdonképen mit akar azokkal mondani? (Élénk helyeslés jobb és bal felől.) Azon esetre pedig, ha ezen kérelmemet nem teljesítené, vagy nem kielégítőleg teljesítené, kérem a t. ház elnökét, liogy a háznak szerintem mélyen megsértett méltóságát a házszabályok alkalmazásával megreparálni és a háznak elégtételt adni szíveskedjék. (Élénk helyeslés a jolb és szélső baloldalon.) Vajay István: T. ház! Ha az előttem szólott t. képviselő úr nem is szólított volna fel arra, hogy nyilatkozzam, akkor 14 megtettem volna azt, hogy felszólaljak, még pedig az igazság helyreállítása érdekében. Tény az, hogy úgy, a hogy a képviselő úr azt felolvasta, és a hogy azt a lapok hozzák, említett és a képviselő úr által inkriminált közbeszólásomnak sem értelme nincsen, sem pedig nem függ össze a képviselő úr által mondót takkal; azonban helyre kell állítanom az események egymásutánjának rendjét. Én megtettem azt a közbeszólást, a mit a t. képviselő úr felolvasott, azért elvállalom a felelősséget. (Felkiáltások jobb felöl: Hol?) Csak annyit akarok megjegyezni, hogy az nem olyan sorrendben történt, mint azt a t. képviselő úr itt felolvasta és a lapok is hozták, hanem más sorrendben. A t. képviselő úr így nyilatkozott: »Bevégzett tényeket kell teremteni.* Ezután következett az én közbeszólásom. Én a bevégzett tények elméletét immorálisnak tartom, (Élénk derültség jobb felől.) és ezen bevégzett tények elméletének kelleténél nagyobb mérvben való gyakorlásából kifolyónak találom azt az igen sok társadalmi jelenséget, mely a váltóhamisításokban, sikkasztásokban és csalásokban nyilatkozik. Erre vonatkoztattam közbeszólásomat, hogy a váltóhamisítások, sikkasztások, csalások bevégzett tények. Ennyiben igyekeztem a valódi tényeket helyreállítani, és ekkor, azt gondolom, egészen más színben fog feltűnni közbeszólásom, kijelentvén azonban egyszersmind azt is, hogy én azt semmiféle Személyi vonatkozásában nem értettem, hanem csak általánosságban mondtam. Elnök: T. ház! Valamint Veszter Imre képviselő űr nem hallotta a nagy zajban Vajay István képviselő úrn.ik most felhozott közbeszólását, úgy nem hallottam én sem, valamint nem hallottam más megjegyzéseit sem, melyeket a gyorsírói jegyzetek tanúsága szerint a képviselő úr tett. Most utólag, t. ház, nem kívánok arra az útra térni, melyet Veszter Imre képviselő úr jelzett; nem élek a rendreútasítás elnöki jogával, nem akarván ezzel utólagosan élni a képviselő úr ezen kifejezésével szemben, valamint a Veszter Imre képvisdő úr beszéde további folyama alatt használt egyéb kifejezéseivei szemben sem. Kérem azonban a t. képviselő urat, szíveskedjék jövőre tartózkodni a közbekiáltásoktól és ilyen nem illő kifejezések használatától, hogy hasonló inczidensek és félreértésektől, vagy kimagyarázásoktól a ház megkíméltessék. (Általános élénk helyeslés.) Fel fog olvastatni az indítványok és interpellácziók könyve. Molnár Antal jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az indítványok könyvében újabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásai vétetik. Molnár Antal jegyző: Az interpellácziók könyvében a következő bejegyzések foglaltatnak: 1894. február 19-iki kelettel Boda Vilmos interpellácziója a kereskedelemügyi miniszterhez »a Mőzs község lakosságú által a Sió-Sárviz hidján élvezett vámmentesség megszííntetésec tárgyában. 1894. febr. 20-iki kelettel Asbóth János interpellácziója a magyar királyi miniszterelnökhöz a »magyar királyi berezegek házassága iránt«, és 1894. február 21-iki kelettel Hévizy János interpellácziója a kultuszminiszterhez »a VII. kerületi állami gimnáziumnál történt visszaélések* tárgyában. Elnök: Az interpellálni akaró képviselő urak interpelláczióikat az ülés végén fogják megtenni. Következik a napirend: a házassági jogról szóló törvényjavaslat (írom. 513, 588.) általános tárgyalásának folytatása.