Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-303

280 30&, ftrsufigo* ttlés 18M, mirezins l-é», estUftrtflkCn. gyár .fajnak erejét megoszazuk, bizony nem lehet bölcs politika. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Más országban talán nem volna értelme annak, hogy valamelyik felekezet az állam oszlopa, amaz nem oszlopa; de Magyarországon bölcs és igaz mondás az, melyet gr. Apponyi itt kifejtett, hogy a két magyar egyház a magyar államnak két erős oszlopa, és a bölcs politika nem ezen oszlopok rázogatásában, nem ezek megbontásában, hanem mindkettőnek megerősítésében áll. Ezen oszlopok megerősítésének az a terve, a melyet gr. Apponyi itt kifejtett, nem felekezeti, hanem hazai és faji szempont. (Zajos helyeslés bal felől.) Ha pedig egyszer a közöttük levő vallási differencziák összeütközésre vezetnek, akkor minden kormányzati bölcseségnek ezen összeütközés megszüntetésére, a lehető legszűkebb körre való szorítására kell irányulnia, és nem arra, hogy ha ez az összeütközés egy szűk-körű kérdésben keletkezett, akkor versük napirendre a ké.dések azon egész tömegét, a melyek közöttük meghasonlást támasztani képesek. (Élénk helyeslés a baloldalon ) Végül, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) ezt a törvényjavaslatot már azért sem fogadhatom el, mert az egyszerűen mint házassági kódex is jelentékeny fogyatkozásokban szenved. Az igaz sagügyminiszter úr semmivel sem dicsérte a törvényjavaslatát annyit, mint azzal, hogy a felekezeti és dogmatikai szempontoktól ment, hogy a házassági akadályok közül a dogmatikai szempontokat kizárja és a vallásváltoztatásra provokálást megszünteti, és általában a felekezeteknek dogmatikus elfogultságaitól a házasságot függetlenné teszi. Még ez az állítás is csak félig igaz. A 25-ik §. házassági akadálynak nyilvánítja a papi fogadalmat. Hát ez nem dogmatikus akadály? Azonban, ha a kathulikus pap kálvinistává lesz, akkor megházasodhatik. Hát ez nem provokálás a vallásváltozratásra? Hát mi köze a polgári liberális szempontnak a papi fogadalommal? Hiszen ez előtt esak az jöhet tekintetbe, hogy vájjon az illető elég jó tenyészanyag? (Derültség bal felöl.) Hasonlóképen a kánonjog szakramentumi felfogásának tesz engedményt az 54. §., midőn megtámadhatónak mondja a házasságot, ha a holttá nyilvánított házastárs az új hásasság megkötése után jelentkezik. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Itt tévedés van! Kovács Albert: Nem kerülte ki a figyelmemet, a mire a t. miniszter úr gondol. Néze tem szerint, ez már csakugyan nem foglalhat helyet egy modern házasságjogban, mert az említett hibán kivül az akármi kis körben is jogbizonytalanságot szül. A t miniszter úr azt mondja, hogy tévedésben vagyok. Kern Jseríílte el a figyelmemet, hogy ugyanezen tárgyban a 74. §-ban ezzel ellenkező intézkedés foglaltatik. Azt kérdem tehát, hogy a kettő közű! melyik áll meg? i Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Mindakettő! (Mozgás és nyugtalanság a baloldalon.) Ugron Gábor: Ha Kovács Albert meg nem értette, az anyakönyvvezetők hogy fogják megérteni? (Hosszantartó, zajos derültség a baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Kovács Albert is megérti, ha megmagyarázom neki. Kovács Albert: Azt készséggel elismerem, hogy magyarázás által én is jobban értek, mint a nélkül. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Mindenki. Kovács Albert: De, t. miniszter úr, én egész életemben magam a házasságjogi törvények magyarázója voltam, s ha ez a törvény olyan mélységes, hogy én is magyaiázatra szorulok, akkor kérdem, hogy a t. miniszter úr maga fog elmenni az összes körjegyzőkhöz, hogy nekik ezt a törvényt megmagyarázza? (Élénk tetszés és derültség bal felől.) Továbbá a 123. §. 'szerint azon lelkész, a ki az egyházi összeadást a polgári kötés előtt teljesíti, nem büntethető azon esetben, ha az egyházi összeadás az egyik félnek közeli halállal fenyegető betegségéből történt. Hát ebben az egy esetben az egyházi kötés érvényes lesz önmagában a polgári nélkül? Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Nem, csak nem büntettetik. (Felkiáltások a szélsőbalon: Hát akkor mire való?) A vallási érzés kielégítésére való. Ugron Gábor: Pót-utolsó kenet. (Derültség.) A mi nem létezőnek tekintetik, természetes, hogy nem is büntethető. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Kovács Albert: Ha nem érvényes, t. miniszter úr, akkor igazán nem vagyok képes ki találni, hogy miért van ez ide iktatva, és bár kész vagyok kitűnő magyarázónak elismerni a t. miniszter arat: azt merem állítani, hogy ezt saját maga se tudja megmagyarázni. (Zajos derültség a baloldalon.) És ha ezen törvényjavaslatnak a no tartásra vonatkozó intézkedései úgy válnak törvénynyé, a mint ott vannak, akkor a nőkre nézve a válóper valóságom nyereségi üzletté fog válni, s akkor néhány és múlva a csinos gazdátlan menyecskék úgy fognak hemzsegni Budapesten, mint Parisban az abbék. (Nagy derültség a bal- és szélső baloldalon. Nagy zaj. Elnök csenget.) De, t. ház, mindezen részletekről i;s még