Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.
Ülésnapok - 1892-293
2() 293. országos ülés 1894. február 10-én, szombaton. Halljuk!) melyek megmagyarázása, » a melyekre adandó felvilágosítás után szabhatom meg magamnak azt az utat, melyen legjobb meggyőződésem szerint a jövőben baladni kívánok. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! A parlamentáris és alkotmányos kormányforma követeli meg azt, hogy a nemzet ügyeit vezető kormánynak magából a nemzet kifolyásából legyen többsége, és háta mögött egy oly többség álljon, mely teljes bizalommal viseltetvén kormánya iránt, az a maga erejével, saját többségével vigye keresztül javaslatait, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Nagy zaj a jobboldalon. Egy hang jobb felöl: Megvan!) és fennállhatóságának lehetőségét, valamint bukásának kikerülését ne idegen pártok programmjának átvevésében és szavazataiban keresse és találja. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) A legutolsó négy hét története Magyarország parlamentjét határozottan megváltoztatta. (Zaj a jobboldalon.) Magyarországnak 413 megválasztott képviselője van. A függetlenségi párt két árnyalata kitesz 102-őt, 67 a nemzeti párt, 34-en léptek ki, (Nagy zaj jobbfelol.) három pártonkívüli van: ez kitesz összesen 206-ot: marad tehát a kormánypártnak 207 kormánypárti képviselő a rendelkezésére. {Élénk derültség és felkiáltások: Tehát megvan a többség!) Azt hiszem, talán a kétszer kettőt nem fogják megczáfolni. És a midőn önöket ott szemközt nevetni látom, eszembe jut az a közmondás, a melyet az önök miniszterelnöke, mint fehérmegyei ember nagyon jól ismer, hogy a csákvári fazekas, mikor feldűlt, nagyot nevetett. (Általános derültség.) Van tehát ma a kormány pártjához tartozó 207 képviselő, de ebből le kell számítani a miniszter urakat és az államtitkárokat, (Derültség jobbfelöl.) a kik nem a kormánynak pártját, hanem csak a párt bizalmának kifolyását képviselik. (Derültség jobbfelol. Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Ha tehát ez a kormány kormányozni akar, és többsége nincs, nem marad más hátra, mint hogy kölcsön kérjen itt az ellenzéken elveket és szavazatokat, hogy magát tovább fentarthassa. [Élénk tetszés a szélsőbalon. Nagy zaj jobbfelől.) Az egyházpolitikai programm elveit a függetlenségi és 48-as párt nagy zöme osztja, és legyenek önök róla meggyőződve, hogy mindazok, a kik programmjukba ezt belevették, elvöket, mint elvet, megtagadni nem fogják soha; a függetlenségi és 48-as párt szavazata adja tehát meg a jövőben a kormánynak a többséget, (Élénk felkiáltások a jobboldalon: Éljenek !), a mely kormány elvette programmját. A kormány tehát, most ezt konstatálni akarom e házban, egyedül csak a függetlenségi és 48-as párt jóakaratú támogatásából bír kormányozni. (Élénk tetszés a széhő baloldalon. Nagy mozgás jobbjelöl.) Ha a kormány azt akarja, hogy ez a programm a nemzet akarata is legyen, akkor a nemzet akaratát nem az önök többsége képviseli, hanem akkor meg kell kérdezni a népet is, hogy nem akar-e kormányt abból a pártból, mely párt programmjának egy részét átvette, (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) és ezt ebben a házban, — hiába a mosoly és az erőltetett nevetés. — érzi mindenki ^és tudja a kormány is. (Úgy van! a baloldalon.) Én a parlamenti alkotmányos törvények szerint ezt megfelelőnek nem tartom, és azért a következő interpelláeziót intézem a miniszterelnök úrhoz: (Halljuk! Halljuk! olvassa.) »lnterpelláezió Magyarország kormányához. 1. Tekintettel arra, hogy a kormány ma a képviselőház többségével, mint saját pártjával nem rendelkezik« . . . (Élénk ellenmondások jobbról.) Engedelmet, de a tegnapi gyorsvonattal érkezett külföldi testvéreinket én nem számíthatom ! (Élénk derültség a szélső baloldalon. Zaj jobbról.) Elnök: A képviselő urat ezen kifejezéseért rendreutasítom ! (Zaj a szélső baloldalon.) Meszlény Lajos: . . . »s tekintettel arra, hogy reformjavaslatainak keresztülvitelét nem a saját erejének és többségének, de az országos függetlenségi, valamint a függetlenségi és 48-as párt támogatásától, úgy a többi ellenzék egyes szavazataiból remélheti csupán: kérdem, nem találja-e elérkezettnek az időt arra, (Felkiáltások jobbról: Nem!) hogy a koronás királynak előterjesztést téve, magára nézve a parlamenti törvények szerinti konzequeneziákat levonja? 2. Ha ezt tenni bármely okból vonakodnék, hajlandó-e a függetlenségi és 48-as pártnak többi program mpontját, mint a mely párt programmjának egy részével, és a mely párt szavazataival képes magát csak fentartani: még ezen ülésszak folyamán törvényjavaslatok alakjában a képviselőházban beterjeszteni, (Nagy zaj jobb felöl.) s ezek tárgyalására a koronás király beleegyezését kinyerni ? E javaslatok: a r z önálló magyar hadsereg szervezése, az Önálló külügy, az önálló jegybank és az önálló vámterület létesítése; szóval, a függetlenségi és 48-as párt válaszfelíratában lefektetett elvek megteremtése. (Helyeslés a szélső baloldalon.) 3. Szabadelvű nevének megfelelőleg hajlandó-e még ezen ülésszakban az egyházpolitikai reformjavaslatok letárgyalása után azonnal törvényjavaslatot nyújtani be a képviselőházhoz legnagyobb élő hazánkfia, Kossuth Lajos visszahonosítására vonatkozólag ?« (Élénk éljenzés a szélsőbalon.)
