Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-301

244 301. ©rsságos fiiéi 1SM.J február 27-éa kedden. Géza t. képviselő urat, legyen neki az ő meg­győződése szerint, hanem akkor, a mikor én láttam és hallottam azt, hogy oly szépen senki sem fejtette ki, miért tartja szükségesnek eze­ket az elveket érvényesíteni, mint ő, s aztán pedig elkezdett kutatni és csoportosítani min­dent csak is azért, hogy az ige, a mit ő szent­nek tartott, testté ne váljék: (Derültség a jobb­oldalon.) akkori ténykedését fogom most bírálat tárgyává tenni. Emlékezhetünk arra, hogy mi­lyen érdekesen mutatta ki Polónyi Géza t. kép­viselő úr a többek között azt, hogy mi van benne, mi nincs beune a javaslatban, hogy a mi benne van, az nincs benne, a mi nincs benne, az pedig benne van, a minek benne kellene lenni, az nincs benne, (Derültség a jobboldalon.) és hogy a törvényjavaslat valódi quodlibet. Nem tudom, t. ház, úgy van-e, vagy nincs, de ha csakugyan quodlibet e javaslat, akkor méltóbb támadó beszéd nem volt ellene, mint a minő Polónyi Géza t. képviselő ár vád- és védbeszéde. Abban a beszédben volt liberalizmus, radikaliz­mus, klerikálizmus, szóval minden volt benne, minden pártnak és törekvésnek tetszetős kifej e­zésbalmaza volt, csak határozott czélt nem kép­viselt. (Igaz! Úgy van! jobbról.) T. ház! Polónyi Géza t. képviselő úr leg­utóbbi beszédében egy állítást tett, — meg va­gyok győződve, hogy ezt egész meggyőződésből tette, — s ez az, hogy ő 1890. november 27-én sokkal tovább ment, mint megboldogult Irányi Dániel képviselő ár, a ki nem volt a kötelező polgári házasság híve; esak egyedül ö és Her­man Ottó t. képviselő ár voltak a mellett. (Hall­juk! Halljuk!) Engedelmet kérek, a ki Irányi Dániel múltját ismeri, az tudja, — és ezt e helyen nem hallgathatjuk el, — hogy ő nézetével, gondolatával taktikai szempontból soha magát ellentétbe nem helyezte. (tJgy van! jobb felől s a szélsőbalon.) Ezen eszméknek és törekvéseknek Ő mindenkor igaz, hű és lelkes embere volt; kár tehát ezen nagy embernek a sírját megbolygatni, a kit minden körülmények közt, a következetesség szempontjából, mesteremnek tekintek. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Polónyi Géza t. képviselő úr beszédében azt mondja, hogy a törvényjavaslat ellen azért van különösen kifogása, mert az dogmát sért. E fölött vitatkozni nem akarok; nézetem ugyan egészen más, de megvallom, hogy nem tartom ezen helyet, a képviselőházat, arra valónak, a hol vallási igazságokról kellene beszélnünk, de ha valaki, s így Polónyi képviselő xtr is, a val­lási igazságokat csakugyan ellentétben állóknak tartja az állam érdekeivel, azzal szemben azt mondom, hogy tökéletesen igaza van Ugron Gábor képviselő úrnak, a kinek szájából azt hallottam a képviselőházban, és igazat is adtam neki, hogy »végre-valahára eljött már az idő, a midőn a vallásos igazságok nyűgétől, a mit a történelem csavart az állam dolgozó kezeire és haladó lábaira, az államot meg kell szabadítani«. (Derültség jobb felől.) T. ház, szórói-szóra így van beszédében. Ugron Gábor: Előzménye van! (Zaj.) Komjáthy Béla: Itt dogmai akadályokat talált fel Polónyi Géza képviselő úr és azt mondja : a, dogma nem a házasság megkötésének tényé­ben, hanem felbonthatatlanságáb^n áll. Nem sze­retem, hogy fölvetette e thémát, mert bárki rossz néven veheti, ha valaki oly dogmával áll elő, melyről azt mondhatják, hogy az erkölcstelen­ségnek is kútfeje lehet. Pedig épen Ugron Gábor t. barátomra hivatkozom, ki tegnapi beszédében itt határozottan azt mondta egy ízben, hogy a vadházasságok egyik tápintézete épen a katho­likus házasság felbonthatlansága. (Egy hang bal felöl: Igaza is volt!) Polónyi Géza képviselő ár azt mondta múltkori beszédében, hogy daczára annak, hogy a javaslat elvi álláspontja dogmát sért, ő annyira elébe teszi hazafiúi kötelességét, hogy kész még vallási érzületét is feláldozni. Sajnálom, hogy nincs itt, de kérem a képviselő urat, ne tegye ezt, mert ez felesleges dolog, (Élénk derültség a szélsőbalon és jobb felől.) vagy legalább nyugtassa meg magát. Ez csak olyan vélt áldozat, mert hát én ismét Ugron Gábor t. barátomra hivat­kozom, a ki azt mondta egyszer: uem fogadha­tom el, hogy a polgári házasság csak a vallási érzület rovására állítható fel. (Derültség a szélső bal felől.) Ebből is láthatja Polónyi Géza kép­viselő úr, hogy nem minden katholikus gondol­kozik vele egyformán. Mert bocsásson meg Ugron t. barátom, hogy megint rá hivatkozom, ő tőle hallottam, midőn egyszer bizonyos katholikus papok kérvényéről volt szó, ezt a mondást: e sé­relmek nem a katholikus egyház sérelmei, csak azon irányzatéi, mely a jelennel nem tud kibékülni, a jövőtől fél és a múlttal szakítani nem akar. (Elénk derültség a szélsőbalon és jobb felöl.) Ugron Gábor: Az 1868: LIII. tez. feu tartása mellett beszéltem és ma is állok mel­lette ! Komjáthy Béla: Meg vagyok róla győ­ződve, hogy áll mellette; ha nem tartanám állás­pontját őszintének, nem is hivatkoztam volna rá, mert hisz az ő szavaival akartam czáfolni Poló­nyi Géza képviselő űr tévedését. (Élénk derültség jobb felől és a szélsőbalon.) Nekem teljes életemben az volt a nézetem, a mit a magyar ember így szokott kifejezni: töltsünk tiszta bort a pohárba! Ne keressünk a kákán csomót! Mondja meg ki-ki nyíltan: nem akarom e törvényjavaslatot, más a törekvésem,

Next

/
Thumbnails
Contents