Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-300

206 809.országos ülés 1894.fet>rnär2(>-án,!iétf<m. parasztésznek, ennek a magyar judicziumnak legfőbb képviselője és megtestesítője Deák Ferencz. (Egy hang a baloldalon: Parasztéssnek ? Nagy derültség a baloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Igen, a józan észnek!) Én, t. ház, megvallom, ezen közbeszóló zajongást nem vártam, mert én a józan észt értettem, különben pedig én azt olvastam, hogy minden kenyér, a melyet valaki akár fejével, akár tenyerével szerez, egyformán becsületes. (Helyeslés.) Ezt a népet, ezt a földmívelő népet, ezt a józan népet megtéveszteni és felizgatni nem lesz lehetséges. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) És engedjék meg, hogy itt újra hivatkozzam azon férfiúra, a ki gr. Csáky Albin kultusz miniszter úr előtt ült azon a helyen, b. Eötvös Józsefre, a ki azt mondta, hogy megengedi, hogy meg lehet mérgezni egyes kutakat, de tagadta, hogy meg lehetne mérgezni a tengert. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Polónyi Géza: A Vöröstengert egyszer megmérgezték! (Derültség a szélső baloldalon.) Darányi Ignácz: Megengedem, hogy lehet ideig-óráig itt, vagy ott hangulatot, izgatottságot csinálni, de csak azért, hogy az az izgatottság annál erősebben, annál elementárisabb hatalommal forduljon azok ellen, a kik a népet megtévesztették, vagy megtéveszteni akarják. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem félek a nemzetiségi izgatásoktól sem, mert a nemzetiségeknek oly pozicziója, fejlődésüknek oly biztosítása, nyelvüknek annyi kímélete, mint Magyarországon van, a kontinensen sehol sincs. Madarász József; Elég rosszul van ! Darányi Ignácz: De nem félek azért sem, mert nem tételezem fel, hogy akadjon valaha politikus, a ki államellenes áramlatokkal szövetkezik ; ha pedig — a mit nem hiszek — akadna is ilyen, meg vagyok róla győződve, hogy ez a nemzet előtt szerepét azonnal eljátszotta. (Helyeslés a jobboldalon.) Végtelenül sajnálom, t. ház, hogy gr. Apponyi Albert képviselő úr ezen javaslat meg szavazásával nem támogat bennünket, sajnálom azért, mert épen neki annyi érdeme volt abban, hogy e politika idáig jutott; sajnálom azért, mert az ő támogatása e reformnak nagy segítségére lehetne. Sajnálom, hogy az igen t. képviselő úr e történeti időpontban és egy emlékezetes alkalommal nem találta meg a magyar nép igaz érzésének és gondolkozásának hangját. (Mozgás a baloldalon. Úgy van! Úgy van! a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Megengedem, t. ház, hogy a küzdelmek ennek folytán nehezebbek lesznek, hozzáteszem, hogy a polgári házasság elvi ellenzői ez által bátorítást nyernek és fognak nyerni: de azt is tudom, hogy a nemzetek jogaikat és szabadgágaikat nem a sors ingyen kegyelméből nyerték; a nemzeteknek jogaik kiküzdéseért dolgozni, fáradni, némelykor tíírni és szenvedni kellett. A kérdés nem az, a mint azt itt minduntalan felteszik, hogy hogyan jutottak e reformok idáig; az sem a kérdés, hogy a házasság megkötésének melyik formája ezélszertíbb. Az események ereje erősebb, mint az embereké, és itt az események teszik fel a kérdést, úgy, hogy a nemzet elég erős és hatalmas-e arra, hogy a legfontosabb polgári viszony jogrendjét önmaga határozza meg; a kérdés úgy 411, hogy a magyar nemzet szabad úr-e a maga házában 1 (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon. Mozgás a szélsőbalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Nemcsak a felekezeteknek, hanem az államnak is van dogmája s ez saját fenmaradásának feltétele. Más nemzetek könnyebben beszélhetnek, de mi, a kik itt vagyunk egy szigeten, idegenek közt, egyedül, rokonok nélkül, mi fenmaradásunk garancziái közííl egyet sem adhatunk fel. (Mozgás a szélső baloldalon.) Én bizom ennek ez ügynek, a melyet tárgyalunk, győzhetetlenségében, bizom azért, mert hiszem, hogy e nemzet tud akarni és ki tudja vinni a maga akaratát. Elfogadom a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobb felől. A szónokot számosan üdvözlik.) Bartók Lajos jegyző: Gr. Bethlen Gábor! (Felkiáltások: Öt perez szünetet kérünk!) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem! (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyöket elfoglalni. A felfüggesztve volt ülést ezennel megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. (Zaj. Elnök csenget.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni és méltóztassanak csöndben lenni. Bartók Lajos jegyző; G-r. Bethlen Gábor! Gr. Bethlen Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk! Zaj. Felkiáltások: Helyre!) Elnök: (Csenget.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyöket elfoglalni. Gr. Bethlen Gábor: Midőn szavamat felemelem, teszem azt magam iránti kötelességből, de teszem — úgyszólván — egy felhívás folytán is. (Halljuk! Halljuk!) A felhívás az igen t. miniszterelnök úr részéről történt, a mennyiben azt mondta rövid felszólalásában, hogy azok, a kik a törvényjavaslatot meg nem szavazzák, ha nem is épen, de — úgy látszik — uszályhordozói a reakeziónak, az ultramontánizmusnak. (Mozgás bal felől.) Nem tartom ugyan szükségesnek magamat ezen vád ellenében vedel-