Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.
Ülésnapok - 1892-299
299. orMAgw Uáil894. fébrnár ii-éii, sgombaton. 163 dűl a hatóságok körében keletkezett és jutott először kifejezésre, hanem keletkezett először talán azok körében, a szoros intelligenciának körén kivfíl, a kik a reform ellen eredetileg áll fist foglaltak, a kiknek körében azonban azt látom, hogy ez elvek érdekében a reformmozgalom napról-napra terjed, és napról-napra nagyobb tért hódítanak azok az elvek, melyek a képviselőház többségét már is meghódították, (Igás! Ügy van! jobb felől.) s a melyekre nézve nem a velünk egy nézeten, egy párton levők és egyértelműek, hanem az ellenkező állásponton levő szónokok konstatálták, hogy a népszerűség egy árjával kell kűzdeniök azoknak, kik a kormány javaslatával szemben ellenséges állást foglaltak el. S ez igen természetes, t. ház; mert na gyobbszabású törvényhozási feladat nemcsak nálunk Magyarországon, hanem sehol egy polgárosiílt államban sem került egyhamar felszínre. (Helyeslés a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Sok helyütt megtörtént az^ hogy a házasságkötés formáját szabályozták ; sok helyen volt különböző alkalmakból a házassági jog rendezéséről egy vagy más irányban szó. Praneziaországban évekig tartott közérdeklődés mellett a házasság felbonthatóságáról szóló vita. Más országokban a házassági törvényhozás más mozzanatai kötötték le a közfigyelmet. Sok esetben igen nagy vita folyt különböző törvényhozásokban az anyakönyvi kérdések tekintetében. De hogy egy alkalommal, egy csapással az anyakönyvi kérdés megoldása is bekövetkezzék, az egységes házassági jog megteremtésének kérdése is felvettessék, a házassági állami bíráskodás behozatala is megkísértessék, és a kötelező polgári házasság formájának megállapítása is eszközöltessék ; hogy mind e feladatok egy keretben, egymással kapcsolatban, összeköttetésben karoltassanak fel, és oldassanak meg, és hogy ezen felfíl ezzel kapcsolatban egyszersmind az állam és egyház közötti viszony gyökeres rendezése is megkiséreltesbék: arra — azt hiszem — békés viszonyok, de még forradalmi viszonyok közt is példa alig fordult elő. Mindegyike ezen feladatoknak elegendő arra, hogy egész ember erejét igénybe vegye; ezen feladatok kombinálva méltók arra, hogy a mint nálunk történt, nem egy pártnak, egy korasánynak képezzék programmját, hanem alapját képezzék egy nagy akcziónak, mely maradandó nyomokat van hívatva hátra hagyni a nemzetek életében; oly akczió ez, melyről be kell vallani, hogy minden párt a pártszempontokat tekinteten kivííl hagyja, oly akczió, a melylyel szemben egy kormányelnök szükségesnek és kötelességének tartotta saját állását feláldozni, miből elismerem és teljesen méltánylom, joga következett, hogy a maga áHispontját a leghatározottabban, és a legélesebben kifejthesse; (Helyeslés a jobboldalon.) a mibűl következett az, hogy egy nagy párt, a melyet mindig azzal vádolnak, hogy hátai mához állandóan ragaszkodik, (Egy hang a baloldalon: Az úgy van! Ellenmondások a jobboldalon.) lemondott azon óriási párttöbbségrő], mely addig kérdéses egyáltalában nem volt, és kész volt ezen egy törvényhozási feladat szempontjából koczkáztatni a maga többségét, koczkáztatni a saját uralmának biztonságát, (Ellenmondások a baloldalon. Nagy zaj.) a miből következett az, hogy magának az ellenzéknek igen számos férfia félretette a merev ellenzéki álláspont követelményeit és mindezt még akkor is és ott is — teljes mértékben elismerem és méltánylom, — hol a kormány által előterjesztett törvényjavaslattal ellenkező állást foglalt el, tekintet nélkííl az esetleges következményekre, kész volt ágy a népszerűséggel egyrészről, és másrészről, a mint bebizonyítani szerencsém lesz, azon körök támogatásával szemben, a melyekre talán számíthatni vélt, ellenkező álláspontot elfoglalni. Beöthy Ákos: Ármak örülnek az urak! (Ellenmondások. Zaj a jobboldalon.) Pulszky Ágost: Mi igenis örülünk a közszellem minden megnyilatkozásának; jogunk van annak örülni, valahányszor azt tapasztaljuk, hogy bármely oldalról, bármely képviselő részéről a haza, a nemzet érdeke föléje emeltetik a merő pártszempontnak és az egyoldalú fölfogásnak, (Helyeslés a jobboldalon.) s örűini fogunk mindannyiszor, valahányszor azt látjuk, hogy diadalmaskodik az elvek ereje, oly erő, a mely csupán az elv igazságából következik. (Helyeslés a jobboldalon.) Konstatálom egyébiránt azt is, hogy azon vádakkal ellenkezőleg, a melyekkel bennünket illetnek, nem mi, de mások képezik a támadó felet. Ha vau harcz, e harcz nem tőlünk nyerte jellegét. Mi defenzívában állunk; nem viszályt, de állandó békét kivannak, arra igyekeznek azok, a kik e javaslatot előterjesztették, és a kik e törvényjavaslatot pártolják. Gr. Apponyi Albert igen t. képviselő úr, midőn czáfolta az igazságügyminiszter úrnak a törvényjavaslat indokolására vonatko/.ó azon tételét, mintha a kötelező polgári házasság az ország politikájának és állandó tradiczióinak folyománya, illetőleg e tradiczióinak fentartása volna, hivatkozott több mozzanatra, hivatkozott azon előterjesztésre, melylyel a kormány 1884-ben a zsidók és keresztények közötti házassági javaslatot indokolta, hivatkozott többek közt gr. Andrássy Gyulának azon alkalommal elmondott beszédére, s megemlítette, hogy akkoriban a kötelező polgári házasság ellen nyüatko21*
