Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-264
90 26 *. oruságot liléi 180S. decsember #-én, hétfőn. az 1880. évi LXVL tcz. pótlásáról (írom. 495), a csomagokban árúit czikkek mennyiségtartalmának helyes megjelölésérők (írom. 460, 474), a főrendiházban örökös tagsági joggal biró családok Horvát-Szlavonországokban állandóan lakó tagjainak nyilvántartásáról, (írom. 461) és a Budapest székes főváros kerületi elöljáróságairól szóló törvényjavaslatokat (írom. 327, 454), a képviselőház által megállapított szerkezetben módosítás nélkül elfogadta. E .szerint ezen törvényjavaslatokra nézve a két ház között teljes egyetértés jővén létre, azok legfelsőbb szentesítés czéljából O Felségéhez fognak felterjesztetni. Bemutatom továbbá ugyancsak a főrendiház elnökének 14 rendbeli átiratát, melyek szerint a főrendiház f. évi deczember hó 2-án tartott ülésében a békés-csanádi, (írom. 443, 462), a debreczen-derecske-nagylétai (írom. 444, 463), a csetnekvölgyi (írom. 445, 464), a szepsi-meczenzéfi (írom. 446, 465), a balaton-szentgyörgy-somogy-szobbi (írom. 447, 466), és az eperjes - bártfai helyi érdekű vasútakra (írom. 448, 467); továbbá az állami számvevőszéknek a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1891-iki számadási év pótnegyedében előfordult tűlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és átruházásokról (írom. 452); az állami számvevőszéknek a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1892-iki számadási év I-ső, II-ik, Ill-ik és IV-ik negyedében előfordult tűlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról (írom. 455, 457, 481)«; Kis-Borcsány trencsénmegyei és Nagy-Borcsány nyitramegyei kisközségeknek egyesítése és az új községnek Trencsén vármegyébe bekebelezése iránt (írom. 512); a szamosvölgyi vasút-részvénytársaság vasiítvoualai tényleges tőkéjének felemelése tárgyában (írom. 449, 468); a Magrini-féle szabadalmazva volt szappangyártási üzlettelepeknek az 1884: XVII. tcz. 25-ik és következő szakaszai alól való kivétele tárgyában (írom. 471); a kereskedelmi fatelepeknek a telepengedélyezési eljárás alá helyezéséről (írom. 442, 472); a villamos erőt és a sűrített levegőt előállító telepeknek az ipartörvény 25. §-a alá sorozása tárgyában (írom. 469); és az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. tcz. 3. §.-a alapján kiadott miniszteri rendelet módosításáról {írom. | 470) szóló jelentésekre hozott képviselőházi határozatokhoz hozzájárult. A felsorolt határozatokra nézve a két ház között teljes egyetértés jővén létre, azok országos határozatoknak jelentetnek ki. Végre bemutatom, t. ház, Englich Katalin pozsonyi lakosnőnek Horánszky Nándor képviselő úr által beadott kérvényét, melyben a pozsonyi törvényszéknél folyamatban levő polgári és fenyítő ügyének lebonyolítása czéljából a budapesti bíróságokat kiküldetni kéri. Tárgyalás és jelentéstétel végett a ház kérvényi bizottságának kiadatni rendeltetik. Több jelenteni valója az elnökségnek nincsen. Következik a napirend; a megállapított sorrend szerint ő csász. és apostoli kir. Felsége kabineti irodája és e kabineti iroda nyugdíjai tétele fog olvastatni (írom. 483). Schóber Ernő jegyző (olvassa) .• 0 csász. és apostoli kir. Felsége kabineti irodája és e kabineti iroda nyugdíjai. Rendes kiadások: II. fejezet. Kiadás 74.627 forint. Perczel Dezső jegyző: Meskó László! Meskó László: T. ház! Nyíltan bevallom, hogy azon örömérzés hatása alatt állok e pillanatban, a melyet a t. kormány által a magyar udvartartás dolgában elért nem csekély siker keltett bennem; de bevallom azt is, hagy ezen örömérzés nagyon viszonylagos, s forrását abban leli, hogy a 67-es közjogi alapon működő eddigi kormányok minket még ilyen sikerekkel sem kényeztettek el. Bár távol vagyok attól, hogy ezzel a törvényeinkben biztosított, sehol soha föl nem adott önálló magyar udvartartás kérdését végleg megoldottnak tekintsem, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) s bár az elért vivmánynyal a magyar nemzetnek az önálló magyar udvartartáshoz való elévtílhetlen jogát csak kis mértékben tartom megvalósítottnak, mégsem habozom kijelenteni, hogy a t. kormány előterjesztésére keletkezett két legfelsőbb elhatározást üdvös kezdeményezésnek s a t. kormánynak azok kieszközlésére irányuló tevékenységét elismerésre méltónak tartom, főleg, ha figyelembe veszszük, hogy a 67-es alapon álló kormányok ez irányban vagy nem tudtak, vagy nem akartak semmiféle sikert felmutatni. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az út elején azonban meg nem állapodhatunk, s ugyanazon szívóssággal és kitartással kell küzdenünk a magyar nemzet önállóságának és függetlenségének minden még hátralevő intézményeért, a melyért küzdeni mi a ház ezen oldalán mindig hazafiúi kötelességünknek ismertük. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azért, bár meghajtom a fegyvert a kétségtelen siker előtt, nem rejtem hüvelyébe, hanem folytatom a
