Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-264

86é. «rsiég«s ülés 1993. deecenber 4-én, hétfőn, yj küzdelmet, ég folytatjuk itt mindnyájan mindaddig, míg győzelmünk az egész vonalon teljes nem leend. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Áttérve a tételre, az első, a mi e helyütt szembe ötlik, az, hogy míg az előző tétel nem ő cs. és ap. kir. Felsége udvartartásának, de igen helyesen »királyi udvartartásnak« van elnevezve, addig a kabineti iroda ezíme költségvetésünkben »ő es. és ap. kir. Felsége kabineti irodája«. Ha áll az, a mihez pedig, az én igénytelen véleményem szerint, nem férhet kétség, s a mit a folyó évi költségvetés tárgyalásakor a mélyen t. miniszterelnök úr megerősített, hogy t. i. a kabineti iroda tulajdonképen kiegészítő része az udvarnak, s az e czímen megszavazott összeg nem egyéb, mint az udvartartási költségeknek hasonösszeggel való emelése: akkor kétségtelenííl állania kell annak is, hogy, valamint a magyar király udvartartása törvényeinkben mindenütt egyszerűen királyi udvartartásnak neveztetik, épen úgy a magyar király ő Felsége szolgálatában álló kabinetirodának is egyedül és kizárólag királyi kabinetiroda lehet a helyes ezíme, s annak kell lenni a valóságban is. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem fektetnék semmi súlyt a czímre magára, t. képviselőház, ha tudnám, hogy a czím ilyen alakban minden komolyabb jelentőség nélkül, s talán csak a Felség czímének teljessége okáért van használva. A kiadás sommázata, s a sommázat végén tett tájékoztató megjegyzés azonban semmi kétséget nem hagy fenn az iránt, hogy az az intézmény, melynek költségeire a rendes kiadások II. fejezete alatt 74.627 frt van felvéve, voltaképen nem a magyar király királyi kabinetirodája, de egy úgy az osztrák császárt, mint az apostoli magyar királyt közösen szolgáló kabinetiroda. Ha ugyanis a sommázatot áttekintjük, világos előttünk, hogy állami költségvetésünkben, a rendes kiadások II. fejezetében személyi járandóságok, dologi kiadások és nyugdíjak ezímén összesen 149.254 frt van felvéve, azzal a megjegyzéssel, hogy ebből Magyarország terhére a magyar korona országait illető félrészként 74.627 frt irányoztatik elő. Mit bizonyít ez, t. ház? Bizonyítja azt, hogy bár a t. kormány felfogása Szerint is a kabineti iroda csak kiegészítő része a magyar udvarnak, s költségei épen ezért egyforma természetűek a magyar királyi udvartartás költségeivel, s bár az 1867 : XII. tcz. 7. §-a világosan megmondja, hogy az uralkodó személyének közössége nem teszi szükségessé az udvartartási költségek közös megállapítását, — a miből önként folyik, hogy sem az udvartartási költségek megszavazása, sem átszolgáltatása, sem ő Felsége udvartartása az 1867-iki kiegyezés megalkotásakor közösügynek nem tekintetett, s a magyar királyi udvartartás fogalma és eszméje régibb törvényeink alapján a jövőre is világosan és határozottan fentartatott — : mégis 27 év óta következetesen azt tapasztaljuk, hogy azon irodai teendőket, közvetítési és kiadmányozási szolgálatokat, a melyeket a magyar király szolgálatában egy arra rendelt önálló külön segédhivatalnak kellene elvégeznie, az 1867 : XII. tcz. 7. §-ának szelleme ellenére egy oly segédhivatal végzi, mely mííködését kiterjeszti az osztrák örökös tartományokra vonatkozó segédhivatali teendők ellátására is, s a mely, — legalább a Bécsben hivatalos kiadványként megjelenő Hof- und Staatshasidbuch szerint — annyira egységes intézmény, hogy élén egyetlen egy Kabinetsdirektor áll, tisztviselői egy osztatlan egységes állományt alkotnak, s úgy a magyar, mint az osztrák kormány meghallgatásának mellőzésével, az Oberhofmarsehallamt útján neveztetnek ki, s tapasztaljuk még azt is, hogy a költségek is az udvartartásokkal ellentétben együttesen, de kétfelé osztva irányoztatnak elő. T. képviselőház! Elismerem, hogy egy olyan intézményre, mely a király 8 Felsége szolgálatában állva, a koronát megillető jogok gyakorlata körül magasabb értelemben vett segédhivatali teendőket végezze, s a korona rendelkezésére álljon, feltétlenül szükség van. Kettőt azonban ezen intézménynyel szemben is okvetlenül szükségesnek tartok. Az egyik az, hogy hozassák valamely minisztériummal, legezélszerűbben az ő Felgége személye körüli minisztériummal a kabineti iroda szervi kapcsolatba, g a költségek az ő Felsége körüli miniszter felelőssége mellett azon tárczánál irányoztassanakelő és számoltassanak el, a mi már bndgetjogi szempontból is szükséges és kívánatos; a másik ennél is fontosabb és nagyobb horderejű, szerény nézetem szerint, elengedhetlen kívánalom az, hogy választassák a magyar király kabinetirodája az osztrák császár kabinetirodájától teljesen külön, s Magyarország állami különállásának s függetlenségének megfelelően legyen egészen önálló s minden izében csak magyar királyi udvartartás. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hogy ez a mai kabinet-iroda nem felel meg nemzetünk igényeinek, az nemcsak a közkézen forgó Hof-und Staatshandbuch-ból tűnik ki, hanem magából a költségvetésből is. Hiszen ha a kabinet-irodát úgy tekintjük, a mint a költségvetésbe felvéve van, látjuk, hogy ott a költségek előirányzása közösen és együttesen történik. Ha csak Önálló királyi kabinet-irodáról volna szó, nem kellene az e czímen felvett költséget megfelezni, és azt mondani, hogy a kabinetiroda összes kiadásából esik a magyar korona 12*