Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-287

287. országos nlés 18»4> február 1-én, esfltCrtökSn. 575 Bornemisza Lajos: (Feláll és szólani akar. Nagy derültség.) Elnöki Kérem a képviselő urat, még nem következik. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e megengedni, hogy Bornemisza képviselő úr, illetőleg utána más is szólhasson a kérdéshez: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik megengedni kívánják a szólást, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a szólás jogát megadja. Bornemisza Lajos: T. ház! Szívesen szólaltam volna fel, de néhány kísérlet után az igen t elnök úr ebben mindig megakadályozott, de mivel a vitai bezárása után a miniszter úr módosítványt adott be, azon feltevésben voltam és vagyok is, hogy a módosítványhoz szólni lehet. Ennek kijelentése után, azt tartom, faogy a 95. szakasz hatodik tétele mindenesetre fentartandó, azonban azt mindenesetre jogosultnak tartom, hogy a földtulajdonos, a ki földje után adót fizet, azt megmunkálja, akkor is tulajdonosa legyen a földnek, ha a termést onnan felszedte. Vannak vidékek, a hol a tarlózás ellen nem lehet védekezni; minden birtokos belátására kell bízni, hogy ad-e az ő tarlóján a szegény embernek kenyeret, vagy nem. De ha a törvényben kimondatik, hogy a birtokos engedélye nélkül megengedtetik a tarlózás, ez a tulajdonjognak és a magánjognak megsértése. Azért bátor vagyok a 95. szakasz h) pontjához a következő módosítványt beadni: »A ki a birtokos engedélye nélkül tarlóz, vagy böngész*. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Miklós Ödön államtitkár: Bocsánatot kérek, nem hagyhatom szó nélkül azt, mintha a miniszter úr indítványa azt czélozná, hogy a földtulajdonos joga korlátoztassék, mert egész világosiin megmondja, hogy jogosulatlan a tarlózás a termés betakarítása előtt. Ez a tulajdonos önrendelkezési jogát semmiesetre sem sérti, mert ha azt mondjuk, hogy a termés betakarítása előtt nem szabad jogosulatlanul tarlózni, vagy böngészni, akkor nem kell kimondanunk azt, hogy ahhoz a tulajdonos engedélye szükséges. A végrehajtási utasításban lehet kifejteni, hogy mi a jogosult és mi a jogosulatlan, de a t. ház bölcsesége megítélheti, hogy a miniszter úr módosítása mindazt védi, a mit t. barátom akar, sőt több is van benne, mert benne van az is, hogy a termés betakarítása előtt, és az is, hogy a földtulajdonos, vagy a gazdatiszt engedi meg a tarlózást. Ennélfogva azt hiszem, hogy a konstrukczió teljesen világos, és azért kérem, méltóztassék a miniszter úr indítványát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Papp Elek: T. ház! A magam részéről elfogadom Bornemisza képviselőtársam indítványát. (Helyeslés a szélsőbalon.) De az államtitkár úrnak felszólalása után egy olyan kérdést vagyok bátor felvetni, a mely már régen, igen hosszú idő óta nagy aggodalmat kelt. Valahányszor ugyanis egy törvényjavaslatot megalkotunk, legyen az bár ujjnyi hosszú és széles, akkor mindig el lehetünk készülve egy rengeteg utasításnak pótlólag való elkészítésére. Ha ez így van, csináljunk három szóból álló törvényt, hogy útasíttatik a miniszter, hogy ezeket és ezeket szabályrendeletileg állapítsa meg. Ezen eljárás a gyakorlati életben annyival veszélyesebb, és a parlamentáris ellenőrzést úgyszólván illuzóríussá teszi, mert azok az utasítások a parlament elé soha semmiféle formában nem jönnek, és nagyon sokszor tapasztalja az ember, hogy a megalkotott törvényeknek intencziójával, a törvényhozásnak akaratával merőben ellenkező intézkedéseket tartalmaznak. (Igás! Úgy van! a szélsőbalon.) Én tehát nem fogadhatom el az államtitkár úrnak azon többször hangoztatott argumentumát, hogy hiszen az utasítás ezen a rossz törvényen majd segít. Ha a miniszter úr a mindenféle szaktanácskozmányok segítségével nem tudott jó törvényt alkotni, hogy bízzam abban, hogy azok nélkül tud majd csinálni jó utasítást? (Helyeslés a szélső baloldalon.) Be kell tehát venni a törvénybe mindazt, a mi közérdekű, megnyugtató és helyes. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani \ Ha senkisem kivan szólani, a vitát bezárom. Öt képviselő úr hat módosítványt adott be. Minthogy e módosítások egyes pontokra vonatkoznak, azt hiszem, czélszertíbb lesz előbb a felett határozni, — és azt hiszem, ebben kétség nincs, — hogy elfogadja-e a t. ház a 95. §-t általában, és csak azután teszem fel a kér dést az egyes módosításokra nézve. (Hch/eslés.) Elfogadja e a t. háza 95. §-t általában? {Igen!) A szakaszt általában a fentartandók fentartásával elfogadottnak jelentem ki. Polónyi Géza képviselő úr módosíványa, a mely a h) pont kihagyását czélozza, vissza lévén vonva, két módosítvány van, mely szerint e pont máskép volna szövegezendő. G-r. Bethlen András miniszter úrnak módosítványa szerint, a melyhez Polónyi Géza képviselő úr is hozzájárult, a h) pont így hangzanék: »A ki a termés teljes betakarítása előtt jogosulatlanul tarlóz vagy böngész«. Ezzel szemben Bornemisza képviselő úr így kívánja szövegezni a h) pontot; »a ki a birtokos engedé-