Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-287

572 287. iiráíágOH ölés 1894. február 1-én, csütörtökön. tétében van egy rövid megjegyzésem. Ez az m) pont azt mondja: »A ki parancsoló szükség nélkül a rábízott állatokat felügyelet nélkül hagyja, vagy a ki az állatok őrzését nem alkalmas személyre bízza.« E pont első része helyes, de annak második része, a legvilágosabb önkényre adna alkalmat, mert így a kihágást csak akkor lehetne statuálni, ha a törvény egyúttal qualifikáezióját is megállapítaná annak, hogy ki alkalmas egyén az őrzésre, mert különben akár a szolgabírónak, akár a járásbírónak jogában volna megállapítani azt, hogy pl. egy bokáján megsérült ember nem őrizhet juhokat, vagy ménest, és egy hat-hét, vagy öt éves kis lánynak libaőrzése miatt megbüntetnék 50 írt erejéig a gazdát. Nem hiszem, hogy ez helyes dolog volna. Teljesen elég, t. ház, az m) pont első fele, a mely ágy rendelkezik, hogy »a ki parancsoló szükség nélkül a rábízott állatokat felügyelet nélkül hagyja« 8 ezért annak másik felét a »vagy» szótól kezdve kérem kihagyni, mert a ki ezt kihagyni nem akarja, legyen oly kegyes és álljon elő azzal a szöveggel, mely megmondja, hogy ki az őrzésre alkalmas ember, mert én Magyarország polgárait annak kiszolgáltatni nem akarom, hogy ma ilyen, holnap olyan szolgabíró a saját önkénye szerint állapítsa meg, hogy ki az őrzésre alkalmas egyén, és 50 frrig büntethessen azért, mert valakinek cselédjét nem tartja alkalmasnak arra, hogy birkát, libát, vagy pulykát őrizzen. Ily büntető határozatot hozni nem lehet. (Helyeslés a szélsőbalon.) De tovább megyek, t. ház, még ott is, a hol dolus civiliéről, és csak kártérítési intézkedésekről van szó, megkövetelem, hogy a kodifikáczió, a hol a qualifikáczió meg van állapítva, tiszta, világos, és határozott legyen; mert az nem lehet, hogy valakit kitegyünk 50 frtnyi büntetésnek s 3—4-szeri zaklatásnak, mert állatjait esetleg nem alkalmas egyén őrzi. Mert mit méltóztatnak e pont alatt érteni? Fizikai vagy értelmi alkalmatlanságot? Az alkalmatlanság lehet fizikai, lehet értelmi is, lehet csupán az egyik s lehet a másik. Egy ménes őrzéséhez például nem csupán fizikai qualifikáezió kell. (Egy hang a szélsőbalon: Ügyvédi qualifikáczió is kevés!) Oda bizony, igaza van t. barátomnak, az ügyvédi qualifikáczió is kevés, mert oda a betyároknak, és csikósoknak qualifikácziója szükséges. (Tetszés a szélsőbalon.) Én tehát a magam részéről nem látván szükségét annak, hogy módosítványomat bővebben is indokoljam, kérem a t. házat, hogy a böngészést és kalászozást ne tiltsuk, legalább ne büntessük. E szerint e szakasz h) pontja egészen; és az ni) pontnak a »vagy« szóval kezdődő része kihagyandó. (Helyeslés a $$éhö baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Schóber Ernő jegyző: Sporzon Ernő! Sporzon Ernő: T. ház! Polónyi Géza t. képviselőtársam azon indítványára, hogy a szakasz h) pontja kihagyassék, észrevételem nem lehet, de az m) pont második részét nem tartom kihagyandónak, mert a gyakorlati tapasztalat. azt mutatja, hogy kis gyerekekre bízzák egyes községekben a marhaőrzést, a >ni végtelen nagy károkat okoz. Azt, hogy itt a qualifikáczió meghatároztassék, nem lehetséges, azért csak általánosságban van kimondva, hogy »a ki őrzésre nem alkalmas egyén által őrizteti nyáját vagy szarvasmarháját.* Ezt mindenesetre benhagyandónak tartom, mert a mindennapi tapasztalat mutatja, hogy abból, hogy kis gyerekek őrzik a nyájat, vagy szarvasmarhát rendkívül nagy károk származnak. Ezeket a károkat pedig mindenesetre korlátozni kell, azért ez ezen szakaszban szükséges és benhagyandó. Perczel Béni jegyző : B. Andreánszky Gábor! B. Andreánszky Gábor: T. ház! Igen röviden akarok szólani, csak az i) pontnak két szavát kívánom kihagyatni. Itt tudniillik az áll: »A ki másnak földjére jogosulatlanul trágyát, csontot, döglött állatot, követ, cserepet és szemetet visz vagy dob. illetőleg elás; avauy ha másnak földjén gödröt ás, vásznat fehérít, ruhát szárít vagy kendert áztat.« E szövegből »vagy dob« szókat kívánom kihagyatni, inert különben a legnevetségesebb dolog támadna az életben. Például valaki sétál a falu utczáján, ott egy kutya megtámadja; az illető lenyúl, — mivel nincs mivel védekeznie, — e

gy darab rög, kő vagy cserép után, azt a kutya után dobja, és minthogy nem mindenki »Wilbelm Tell«, hogy eltalálja a kutyát, félredob, s a rög vagy cserép másnak földjére repül; az illető ezen szakasz értelmében 100 koronáig terjedhető büntetéssel sújtható. Én tehát azt hiszem, hogy ha kimarad e két szó: >>vagy dob,« ez, az intézkedés lényegét nem érinti és azért kérem, hogy e két szót kihagyni méltóztassék. Elnök : Kíván még valaki szólani ? üray Imre: T. ház! Bár a 95. §. h) pontjára nézve (Zaj.) Polónyi Géza barátom igen szívreszólóan jelezte itt a helyzetet, hogy a szegénység iránt tartozunk annyi revereneziával, hogy a tulajdonos, ha más az ő birtokán tarlóz, vagy böngész, ezt nyugodtan nézni és tűrni tartozik. Én — engedelmet kérek, — azt nézem, hogy a birtok annak, a kinek a nevén van, minden mellékjárulékaival s tarlójával együtt jogos tulajdonát képezi. Nem tulajdonítok a dolognak valami n agy fontosságot, de vannak vidékek