Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-287

887, M-I.*A*Ö* filé* 1894. fvbmár Lén, es«t*rt6kőn. 573 például Szabolcs vármegyében, a melyek csupa homokos területtel bírnak,' a hol a tarlónak a beszántásával a talajnak bizonyos javítását is idézik elő, mert amúgy is sovány. (Úgy van! bal felől) Nálunk például Bereg vármegyében, ha elveszik a tarlót, nem csinálunk belőle semmit sem, Szívesen odaadjuk, ha kérik ; de Szabolcs vármegyében, a ki ismeri a viszonyokat és tudja, bogy miesoda kárt tesznek azzal, ott, a hol a begyekre kell szállítani a trágyát s a ki tudja, hogy ez micsoda nehézségekkel és költ Bégekkel jár: az nem követelheti, hogy a tulaj donos jó szemmel nézze, ha az ő tarlóján más tarlózik. A magam részéről azt gondolom, hogy a földtulajdonos engedelme s tudta uélkííi mi a birtokába senki mást be nem engedhetünk. Épen azért, bár a szegénységet más úton, más alkalommal és más módon mindig szívesen támogatom, a hol támogathatom; de hogy másnak tulajdonába jogtalanul beleavatkozzék a törvényhozás, élihez nekünk jogunk nincs. (He lyeslés a bal és szélső ba

}

oldalon.) Ezért a szakaszt eredeti szövegében kívánom fentartani. Perczel Béni jegyző • Papp Elek! Papp Elek: T. ház! Minthogy a 95. § t a t. ház nem utasította vissza a bizottsághoz, bátor vagyok egy indítványt tenni, a melyet már előbbi felszólalásom alkalmával is jeleztem. (Halljuk! Halljuk!) Nagyon jól tudom, hogy az 1888: XX. tcz. 16. §-a a vadászat alkalmával elkövetett károkért a vadászokat kártérítésre kötelezi. Azonban a gyakorlatból és tapasztalatból tudjuk, hogy különösen a nagyobb területek, melyeken a községeknek több ezer holdnyi birtokaik vannak, a vadászati törvény értelmében bérbe kell, hogy adassanak. A bérlők igen sokszor oly embereknek adnak albérletbe vadászterűleteket, a kik semmivel sem bírnak. Ezek a lesipuskások, a kik a legtöbb kárt okozzák, (Úgy van! Úgy van! a bal és szélső baloldalon.) keresztül-kasul járják a szántóföldeket, még mielőit a széna, vagy sarjú le volna vágva, azokat csapásolják, szüret előtt a kertekben garázdálkodnak. ... B. Andreánszky Gábor: Ismerjük őket! Papp Elek: Ha ismeri a képviselő úr, az is azt bizonyítja, hogy igazat beszélek és e visszásságon változtatni kell. (Helyeslés a szélső baloldalon!) A szőlőkben szüret előtt, továbbá az apró ültetvényekben tetemes károkat okoznak, úgy, hogy már az 1840-iki törvényben intézkedés van arra, hogy mikor szabad a szőlőkön, szántóföldeken és kaszálókon vadászni. Én nem akarok odáig visszamenni, mert a vadásztörvény e tekintetben már intézkedett, csupán arra kérem a t. házat, hogy a 95. §-ba fölvett pontok közé, ha úgy tetszik, utolsó 17. pont gyanánt méltóztassék fölvenni e néhány szót: »a ki vadászat gyakorlásit közben másnak a birtokán kárt okoz« (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha senkisem, akor a vitát bezárom. A miniszter úr fos szólni. Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: T. ház! A tett módosításokhoz vagyok bátor röviden szólani. (Halljuk! Halljuk !) Polőuyi Géza t. képviselőtársam a h) pont kihagyását hozza javaslatba, a mely a tarlózásra vonatkozik. Én voltam az, a ki e javaslat előkészítési stádiumában ama nézetemnek adtam kifeje ést, hogy Magyarország elég gazdag ország arra, hogy szegényeiről ne feledkezzék meg és ne zárja ki teljesen a tarlózást, a mely egyes vidékekeo divatban van. Erre azonban az az ellenvetés tétetett, hogy ezen a czímen könnyű lopni, (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) s azért vette föl az előkészítő bizottság e diszpozicziót. Azonban azt hiszem, hogy ezen lehetne segíteni oly módon, hogy a lopás veszélye kizárassék, és e mellett mód engedtessék arra, hogy az ott maradt kalászokat, melyeket azután csakis az egerek elől szednének össze, a községi szegények összekaparhas sák és felhasználhassák. Azért ajánlom a 95. §. h) pontját akként módosítani a Polónyi t. képviselőtársam indítványával bzeinben, hogy »a ki a termés teljes betakarítása előtt jogosulatlanul tarlóz, vagy böngész.« (Helyeslés.) A mi b. Andreánszky Gábor t. képviselő űr módosítványát illeti, elismerem, hogy képzel • hető olyan eset, midőn valóban egy ártatlan cselekmény minősíttetnék kihágássá. Azért ezen eshetőség elkerülése végett czélszeríínek vélem az i) pont második sorában ezen szóknak: »vagy dob« kihagyását; tehát b. Andreánszky Gábor képviselő úr módosítványát elfogadom. (Helyeslés.) A mi végre Papp Elek t. képviselőtársam indítványát illeti, erre vonatkozólag azt hiszem, hogy a vadászati törvény teljesen elégséges. Ha valaki bérbe vesz egy vadászterületet és azért fizet, mindenesetre fizet nemesak a vadállományért, hanem azon kárért is, melyet esetleg elkövethet, ha az a kár nem akkora, hogy a tulajdonos érdemesnek találja azért külön keresetet indítani. Ha a kár olyan nagy, akkor a vadászati törvény értelmében tartozik az illető kártérítésseb Hanem a vadászatot nagyon megnehezítené az, ha itt külön intézkedést vennénk fel oly értelemben, a mint azt