Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-286

•28C. országos ülés 18W. január 81-én, szerdán. 535 A második esetben az előadónak äz volt a javaslata, hogy Sima Ferencz országgyűlési képviselő úr mentelmi joga függesztessék fel. Ezzel szemben ellenindítvány nem tétetett. Igaz, hogy nem egyhangúlag, hanem szótöbbséggel hozta meg a bizottság e határozatát. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Méltóztassék a háznak bölcs belátása szerint dönteni, a magam részéről a bizottság nevében csak íinnnyit kivánok kijelenteni, hogy úgy ebben az esetben, mint máskor is a bizottság teljesen részrehajlatlanúl jár el, és tudatában v;m annak a fontos feladatnak, a melyre vállalkozott, és túrija, hogy a képviselőknek mennyire értékes joga felett ítélkezik, azért sohasem párt-, vagy személyes indokok vezették, hanem mindig objektíve és lelkiismerete szerint határozott. (Helyeslés jobb felöl. Felkiltások; Sza vazzunk!) Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Felkiáltások a hal- és szélsőbalon: Szavazzunk!) Ha senkisem kíván szólani, akkor a kérdés az, méltóztatnak-e Sima Ferencz képviselő mentelmi jogát ezen eset alkalmából felfüggeszteni: igen, vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, Sima Ferencz mentelmi jogát felfüggeszteni kívánják, szíveskedjenek feláll ani. (Megtörténik. Nagy derültség. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Kisebbség!) E szerint kijelentem, hogy a ház többsége a bizottság ja- i vaslatának mellőzésével, Sima Ferencz mentelmi j jogát nem függeszti fel. (Helyeslés.) Következik mpirend szerint a mentelmi bizottság 576. sz. jelentése, gr. Teleki Domokos j országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Schóber Ernő jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését). Elnök: Kíván-e valaki szólani? Ha senki sem, kéidem a t. házat, méltóztat k-e a mentelmi bizottság jelentését elfogadni? (Helyeslés.) Gondolom, kijelenthetem, hogy a ház gr. Teleki Domokos országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik napirend szerint »A mezőgazdaságról és mezörendőrségröi szóló törvényjavaslat (Írom. 440, 551.) részletes tárgyalásának folytatása, és pedig a VIIL fejezet 61. szakasza. Schóber Ernő jegyző (ohassa a vili. fejezet czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 61. szakaszt. Zaj). Elnök: Csendet kérek, így nem lehet tárgyalni. (Felkiáltások a szélsőbalon: Nincs itt a miniszter !) Itt van a miniszterelnök úr és az állam állam-titkár úr, egyébiránt a házszabályok ezt nem rendelik. Kíván-e valaki a 61. §-hoz szólani? Hentaller Lajos jegyző: B. Andreánszky'' Gábor! B. Andreánszky Gábor: T. ház! Nem elégséges, hogy valamely törvényt az országgyűlés mindkét háza elfogadjon és azt a korona szentesítse, hanem kell, hogy a törvénynek foganatja is legyen, és azt végre is kell hajtani. A hegyközségekről szóló fejezet az a fejezet, a melynek rendelkezései legkevésbbé fognak végrehajtatni, ha csak a t. földmívelési kormány az eddiginél rendszeresebb és nagyobb szabású akczióval nem támogatja a szőlő- és faültetést. Véleményem szerint minden borvidéken az összes szőlőbirtokosoknak lehetőleg alkalmat, kell adni arra, hogy az amerikai szőlőfaj ültetés sikerét a saját szemükkel láthassák. Ha lehetséges volna, minden községben legalább száz-kétszáz tőkét kellene elültetni, mert egy szőlőfiirtökkel gazdagon megrakott amerikai ojtvány sokkal nagyobi) kedvet ébreszt és sokkal nagyobb bizalmat kelt, mint a vándortanítóknak száz és száz teoretikus előadása. Véleményem szerint tehát, hogy e törvényjavaslatnak rendelkezései végrehajthatók legyenek, minden borvidéken haladéktalanul fel kell állítani ilyen amerikai szőlőtelepet: a hol a szőlőbirtokosság a saját szemeivel győződvén meg az amerikai szőlőfajok művelésének eredményéről és sikeréről, egyúttal megtanulhatják az e körűi való müveletet, és ezen műveletnek egyes mesterfogásait. Gr. Andrássy Sándor t. képviselő urnak tegnapi felszólalásában annyiban igaza van, hogy nem lehet ilyen szőlőiskolát minden községben felállítani, és nem lehet ezt tanítani minden községi iskoláb m, mert igen sok községben senki sem ért hozzá, és tanítani valamit, a mit az ember maga sem tud. teljesen lehetetlenség. De abban nem osztozom Andrássy Sándor t. képviselőtársam véleményében, mintha itt valami óriási inteiligencziára vagy szakértelemre volna szükség. Kaputos munkásokat a szőlőbe beállítani nem lehet; nekünk szőlőmunkásokat kell nevelnünk, és ezen szőlőmunkások nevelése első sorban állami feladat. Egy csak kissé ügyesebb kezű szőlőmunkás igen könnyen elsajátíthatná azt a munkát, mert hiszen nem boszorkányság sem az ojtá<, de az ültetési módok egyike sem, és minden egyetemi előkészííltség nélkül is meglehet azt tanulni, ha van mód reá. A mint tehát már említettem, minden borvidéken kell felállítani ilyen állami mintatelepet és szőlőiskolát, egy munkásnevelő intézettel együtt. Ezen munkásnevelő intézetbe azután a kerület egyes hegyközségei küldenének egy-két ügyesebb munkást, a kik eltanulnák azokat a müveleteket, és haza menvén, otthon kötelesek volnának tanítani erre a mesterségre a hegyközség äpraját-nagyját.