Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-285
385. wrsnágOB Ülés 185*4. január 80-án, kedden. 525 a bizottsághoz utasíttatni az illető szakaszt, mert először a szövegezés felületes, másodszor pedig a törvényjavaslat több helyén is szükséges e tekintetben intézkedni Elnök: A vitát bezárom. Gondolom, méltóztatnak hozzájárulni, bof»y az 52- szakasz első bekezdését úgy az Ivánka Oszkár, mint a Herman Ottó képviselő urak módosításával elfogadottnak jelentsem ki. (Helyeslés.) A második bekezdés meg sem támadtatván, az marad. A mennyiben azonban Ivánka kép viselő úr azt a javaslatot teszi, hogy az ő ha tározati javaslata a bizottsághoz utasíttassák, tehát nem szövegezésben adta be módosítását, hanem a bizottságot utasíttatni kívánja egy szöveg előterjesztésére, azt hiszem, méltóztatnak hozzájárulni, hogy határozati javaslata a bizottsághoz útasíttassék. (Hozzájárulunk ) Tehát a módosítvány a többiekkel együtt a bizottsághoz útasíttatik. Következik az 53. szakasz. Schóber Ernő jegyző (olvassa az 53. § t) Hentaller Lajos jegyző: B. Andreánszky Gábor! B. Andreánszky Gábor: T. ház! E §. 1. bekezdése így szól: »Aratás vagy kaszálás alkalmával a gaz- és gyomfoltokat meghagyni vagy köríílkaszálni tilos*. Én már a földmívelésügyi bizottságban ügyel meztettem arra, hogy ez a két szó: »vagy köríílkaszálni* hagyassék ki, mert úgyis benn foglaltatik, hogy benhagyni nem szabad és a módot megállapítani, hogy mikép választassák az ki, nem helyes. Minálunk rendesen a gyomfoltot körülkaszálják, azután felgyüjtík a tisztát és azután kaszálják !e a gazt és semmisítik meg. A bizottság el is határozta, hogy ezek a szavak kimaradjanak, tehát csak véletlenből maradtak azok a szövegben. Elnök: T. ház! Kíván még valaki szólani? Ha nem kíván, kérdem, méltóztatnak-e a módosításhoz hozzájárulni % (Felkiáltások: Igen!) E szerint kijelenthetem, hogy »vagy körül kaszáink szavak kihagyó sáv aj, fogadtatik el a szakasz. (Helyeslés.) Folytatjuk a tanácskozást. Schóber Ernő jegyző (olvassa az 54. §-t). Hentaller Lajos jegyző: Herman Ottó! Herman Ottó: T. ház' Az 54. §. egyike a fejezet legfontosabbjainak azok szerint a kategóriák "Szerint, a melyeket felsorol. De nekem az a benyomásom van, hogy nincsen kihasználva azon baladás, a melyet a kormány közegeinek körében is megállapíthatnak a végett, hogy ilyen esetekben az állam a gazdaközönségnek segítségére legyen. Történhetik valahol nagy kár kártékony állatok által. Ki az, a ki meghatározza az állatot, a kár mineraííségét, és különösen ki jelöli meg az irtás módját? A szakközegek apparátusát a törvényhatóságok nem állíthatják fel, holott a kormány már régóta iparkodik részben kísérleti állomások fölszerelésével, részben másnemű" intézmények kreálásával gondoskodni, hogy ily esetekben a segítség ne maradjon el. Épen a t. minisztérium körében állíttatott fel a rovartani állomás és remélem, később más téren is meg fog ez történni. Az utolsó években is észre vehettük, hogy csupán a központi kormány rendelkezik azon közegekkel, melyek az illető helyre kiszállva, a kártékony állatok sikeres irtására nézve irányt szabnak. A marokkói sáska pusztításai esetében is kárba veszett a íörvényhatóságok egész igyekezete, és akormáiiyhiztossághoz kellett folyamodni; a vége pedig az volt, hogy a minisztérium központi szakemberei állapították meg, sőt sikerrel foganatosították és ellenőrizték az egész eljárást. Rámutatok még arra is, hogy néha a sikeres irtáshoz oly eljárás szükségei, mely által egyes birtokosok tet. mes kárt szenvednek. Pl. a marokkói sáska elleni küzdelemben sokszor le kellett kaszálni egy meg sem támadott búzatáblát, mert csak így lehetett felállítani a sövényeket. Azt hiszem, ily esetekben nem csak méltányos, hanem jogos is, hogy az, a ki ily módon kárt szenved, az irtás költségeiből kártérítést kapjon. Tekint. e tehát, hogy a szakközegeket csak a központ adhatja meg, hogy a munka sikeres vezetése csak tőlük telhetik, s hogy végre oly kárt. mely nélkül az irtás sikeresen keresztül uem vihető, méltányos megtéríteni: indítványozom, hogy az 54. §. ily szövegezésben fogadtassák el: »Ha a káros állatok és növények a község határában oly tömegesen lépnek fel, hogy azoknak irtása csak közerővel, vagy az államsegély igénybevételével sikerülhet, ebben az esetben a törvényhatóság első tisztviselője haladéktalanul jelentést tesz a földmívelésügyi miniszterhez, ki az esetet szakközegeivel megvizsgáltatja, azok által a megfelelő irtási eljárást megállapíttatja s a végrehajtást szakközegeivel ellenőrizteti, állami segély esetében az irtást állami szakközeg vezeti. Ha az irtás sikerének érdekében oly intézkedés válik szükségessé, melylyel valamely birtokos termésében kár okoztatnék, a birtokos megfelelő kártérítésre van jogosítva, mely az irtáshoz szükséges összegbe felveendő*. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Ha nem, a vitát bezárom. A kérdés az, méltóztatik e az 44-ik szakaszt eredeti szövegében elfogadni, vagy ezzel szemben a Herman Ottó képviselő úr által benyújtott szövegezést?
