Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-285

522 283. orsiíägos ülés 1884. r annár ÍÍQ-iin, kedden. ről, Í\ hol az irtás eszközlendő, az apróbb magvakat a madarak s egyéb állatok részint a tollazatba, részint pedig a szőrmébe felvéve to­vább hordják. Ha az arankát sikerrel akarjuk kiirtani, akkor az irtáshoz azonnal hozzá kell fogni; épen azért kérem, hogy a szakaszt vál­tozatlanul méltóztassék elfogadni. (Hdyeslések.) Elnök : Szemére Huba képviselő urat illeti a szó. Szemere Huba: T. ház! Teljesen hozzá­járulok Ugron Gábor t. képviselőtársam indít­ványához, mert az aranka irtása olyan időhöz kötött valami, hogy ha idején nem jár el a gazda, az aranka legnagyobb mérvben elterjed. Ha az aranka virágzásba jön, akkor nemcsak a mada­rak sállatok viszik tovább, hanem tekintettel mag­jának apró voltára, a légáramlat által is tovább hurczoltatik az úgy, hogy a nálam termett arankamag még a harmadik határban is kárt okozhat. Ep azért az irtás elodázását czélszertí­nek nem tartom; megvallom, hogy magától az irtástól nem várok eredményt, mert az irtási módszerek oly nehézkesek és annyira tökéletle­nek, hogy azok az aranka kipusztítását tökéle­tesen lehetővé nem teszik. — Az irtásnak több­féle módja van, ilyen: a petróleummal való le­öntés, a rézgáliczczal való leégetése azon he­lyeknek, a hol az aranka fellépett. Mindezek azonban oly módszerek, melyek az aranka biz­tos kiirtására nem vezetnek. Sokat várok azon­bak attól, ha a maírkereskedők kezét megköt­jük. (Helyeslés bal felöl.) Ha a magkereskedő mindig csak tiszta, plombozott árát hoz forga­lomba, akkor megengedem, hogy az áru súlyra nézve drágább lesz, de értékre nézve minden esetre olcsóbb, mintha rossz magot vesz a ter­melő. Magyarország körülbelül 8 — 10 millió fo­rint értékű here- és luezerna magot és a grand­nak közé tartozó mezei komócsint stb. termel, a melyeknek védelméről szintén gondoskodnunk kell. Ezt csak egy eljárással érhetjük el, és pedig úgy, hogyha magát a magkereskedelmet bizonyos korlátok közé szorítjuk. E tekintetben van egy indítványom, a melyet, hosszabb terje­delmű lévén, a bizottságnak kérem tárgyalás végett kiadatni. Indítványom legelső rendel­kezése az. hogy a magkereskedőknek szigorúan megtiltassék mindenféle magkeverék elárúsítása. Megokolom, t. ház, azt is, hogy miért kívánom ezt törvényileg kimondatni: (Halljuk! Halljuk!) A magkereskedők újabb időben azt a szokást vették fel, hogy többféle magkeveréket ajánla­nak a gazdaközönségnek. Ha volna e magke­verékek darusításának értelme, én magamévá tenném a magkereskedők ügyét, és a tor vény­hozásban ez ellen indítványnyal fel nem lép­nék. De jól tudja mindenki, hogy azon mag­keverékek oly általános reczeptek után készül­nek, melyek a különböző viszonyok között meg nem állják helyöket. Például, ha sok helyen a magkeverék az ottani agyagos talajnak meg is felel, egy másik homokos talajú területnek már nem felel meg ; némely helyen tökéletesen sikerűi, másik helyen semmi eredménye sincs; a gazda ráköltötte pénzét és azt az eredményt, melyet akár mesterséges kaszá'ók, akár pedig a pázsit létesítésével el akirt érni, nem érhette el. Ezért kívánom a magkereskedőknek megtil­tani, hogy a magkeverékeket elárusítsák. (He­lyeslés a. szélső baloldalon.) Hisz, t. ház, a ta­núit gazda, ki földje viszonyait ismeri, csinálhat magának magkeveréket, és annak pázsitja és mesterséges kaszálója okvetlenül sikerülni is fog, azonban a kereskedő' maga nem képes a magkeveréket úgy összeállítani, hogy az a kü­lönböző viszonyoknak megfeleljen. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nemcsak ez az indoka felszólalásomnak, hanem van annak egy másik indoka is s ez az, hogy ezen magkeverékekbe sokszor maguk a magkereskedők kevernek kártékony és csíra­képtelen magvakat. Miért teszi ezt a magkeres­kedő'? Azért, mert a növény vizsgáló állomás nem képes ezt megítélni, mert a/, eljárás na­gyon nehézkessé lesz az által, ha azt kell megállapítani, hogy milyen a csíraképe-, hány fajtából van összetéve a keverék és mi­lyen arányban vaun ik abban a fajták képvi­selve? Ennek következtében indítványom első pontja, a mint már volt szerencsém felemlíteni, az, hogy »magkeverékeket magkereskedésekben tilos eladni.« Már most áttérek, t. ház, a heremag-keres­kedésre. Ma úgy áll ez a, dolog, hogy tökéle­tesen ki vagyunk szolgáltatva a magkereskedők önkényének. Ha a magkereskedő tisztessége^ ember, kapunk jó magot; ha pedig nem tisz­tességes ember, eladja a rossz magot megfelelő, vagy drágább áron, sőt megtörténik az is, hogy olcsó áron arankakeveréket adnak el. Meggyő­ződésem tehát az, hogy ezektől a bajoktól tör­vényhozásilag meg kell védeni a gazdaközön­séget, s ezért a következő* pontra nézve indít­ványom ez: »A vetőm igeiárúsítók tartozzanak egyöntetű állami nyomtatványon bármely meny­nyiségnéi aláírt jótállási nyilatkozatot mellé­kelni, hogy magjuk megfelel a jó vetőmaghoz fűzött követelményeknek s ellenesetben magu­kat aránylagos kártérítésre kötelezik.« Ezen szót: »kártérítés« azért hoztam fel. mert ha ezen kifejezés nincs a bárczábau, me­lyet a magkereskedő köteles árújához mellé­kelni, a gazda perre van utalva, de azt meg nem nverheti, holott ha a »kártérítés« szó be van véve a nyomtatványba, és maga a magke

Next

/
Thumbnails
Contents