Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-285

285. oraisíiens ÜlésI8M. január 80-ftn, kedden. 5Q9 désre rá fogok térni, és mindezeket a dolgokat teljesen abban «z irányban fogom megbeszélni, a melyben Bernát Béla t. barátom indítványát benyújtotta, és azt az indítványt is fogom tenni, hogy a hol hegyközségek vannak, ott új szőlőtelepek létesítése kötelezővé tétessék. Tehát ne úgy Jegyen a szakaszban, hogy intézkedhetnek az iránt, hanem hogy kötelesek intézkedni. Ennek a rövid értelme az, hogy hegyközség, a hol szőlő nincsen, egyáltalában képtelenség. Azért kérem a t. házat, hogy a Bernát Béla t. képviselőtársam e módosítványát e szakaszba ne méltóztassék felvenni. (Helyeslések.) Bernáth Dezső jegyző: Ivánka Oszkár! Ivánka Oszkár: T. ház! Mielőtt magához e szakaszhoz szólnék, engedje meg a t. ház, hogy az igen t. szabadelvű pártnak azon buzgalmáért, (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) melylyel ezen közérdekű javaslat tárgyalásában részt vesz, (Felkiáltások a szélső haloldalon: Tizenöten, vagy húszan vannak! Derültség.) a legmelegebb elismerésemet nyilvánítsam. (Derültség és élénk helyeslés a szélsőbalon) Nem emlékszem már bizonyosan, hogy a »Nemzet« hány tagból állónak hirdeti a szabadelvű pártot, de úgy tudom, hogy még- 215 tagja van. Gulner Gyula: KétszáztizenkiSencz tagja van ! Ivánka Oszkár: Tehát 219 tagja van; ez nem változtat a dolgon. Ennek megfelelő arányban van most képviselve a t. szabadelvű' párt a házban. (Helyeslés és derültség a bal- és szélső baloldalon.) Magát a szakaszt illetőleg teljesen magamévá teszem a Makfalvay Géza t. képviselőtársam által beadott módosítványt, és csak néhány stiláris módosítványt akarok benyújtani. A szakasz ugyanis így kezdődik: »Minden község köteles«, azután megjelöli a kivételeket, hogy mely esetekben nem köteles. Azt tehát, hogy minden község köteles, és azután mégis kivételek statuáítatnak, nem tartom logikusnak. A »minden község köteles« szavak helyett tehát azt kívánom tétetni, hogy: »A községek kötelesek*. (Helyeslés.) Az utolsó bekezdésben pedig ez van: »Menynyiben menthetők fel egyes községek a faiskola területének kijelölése és a faiskola berendezése alól«. Itt e szavakat: »a faiskola területének kijelölése és« kihagyatni kérem. Teljesen elég, ha azt mondjuk, hogy: »Mennyiben menthetők fel egyes községek a faiskola berendezése aíól«, (Helyeslés.) mert a többi már felesleges szószaporítás. Perczel Béni jegyző: Sporzon Ernő! Sporzon Ernő: T. ház! Én az eredeti szöveget kívánom feníartani, s azért nem járulok a Makfalvay Géza t. képviselőtársam indítványához. Nem járulok pedig ahhoz azért, mert nem szeretnék itt is felebbezési fórumokat teremteni. Közvetlen tapasztalásból tudom, hogy legjobb, ha a faiskolák közvetlenül a miniszter úr felügyelete alatt állanak. (Felkiáltások a balo'dalon: Nem arról van szó! Láthatja a miniszter?) Arravaló az ambuláczió, arravalók a gyümölesészcti biztosok, a kik egész évben folyton járnak az országban. (Felkiáltások a baloldalon: Sohasem, láttuk azokat!) Én láttam őket. Az egyik évben kiküldi a miniszter a szakközegét, a második évben megvolt a faiskola és a harmadik évben az már díszlik. Ha pedig fel kellene vetni a kérdést, hogy azt a közigazgatási bizottság határozza el. innen pedig felebbezés menne a miniszteihez: ez nem lenne helyes. Mentől kevesebb közeg van, a mely ezen dologba beleavatkozik, annál jobb. A legczélszerübb, ha ez magának a miniszternek áll közvetlen kezelése alatt, mert neki van erre közege, a mely mint szakértő legjobban tudja, hogyan kell a faiskolákat kezelni. Én tehát az eredeti szöveg elfogadását kérem. Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: T. ház! A különböző oldalról jött felszólalásokkal szemben legyen szabad egy pár megjegyzést tennem. (Halljuk! Halljuk!) Bernát Béla t. képviselőtársam buzgalmát ez alkalommal nem akarom alábbszállítani, mert ő élénk jelét adra annak, hogy a szőlőszet ügye iránt mennyire lelkesedik, azonban a budgetvita is példája annak, hogy a módok megválasztásában mm mindig szerencsés, és azt hiszem, úgy járt ő ez alkalommal is. Mert midőn ezen törvényjavaslatban egész fejezet van szentelve a hegyközségeknek, tehát a szőlőszet ügyének : azt hiszem, nem volna helyén, oda nem tartozó kérdéseket belevegyíteni. Ezt kellően kifejtette b. Andreánszky Gábor és gr. Andrássy Sándor t. barátom, és utalhatok arra, hogy a mennyiben szükséges lesz, hogy ezen törekvés honoráltassék, erre lesz majd alkalom a hegyközségekről szóló fejezetben. De már most is utalhatok arra, hogy egy szőlőiskolának létesítése külön természetű, és sokkal költségesebb dolog, hogysem ezt meg lehetne tenni azon meglehetősen lax alapon, hogy a szőlészettel foglalkozó községek arra köteleziessenek. Ilyen nagy költséget nem lehet ráutalni olyanokra, a kik, mint az eddigi példák mutatják, sok esetben még támogatás mellett sem akarják elvállalni ilyen szőlőiskolák létesítését. Nem az a módja a szőlő-regeneráczió terjesztésének, a mint t. barátom mondta, hanem inkább az, a melyet gr. Andrássy Sándor t. barátom kiemelt. És ezért, azt hiszem, hogy ezen szakaszban diszponálni arról, hogy a faiskolák mellé szőlőiskolák is vétessenek fel, felesleges. A felszólalások másik csoportja vonatkozik