Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-285

510 28&. országos ftlés 1894. jamiár 80-áu, kedden. arra, bogy a faiskolák létesítésére a községek egyáltalán mind köteleztessenek; másodszor, hogy ezen kötelezettség alól való felmentés joga mely fórum által adassék me<r. Itt vagyok bátor utalni arra, hogy a gyiimölceészet terén valóban igen szép lendület állott be nálunk, (Igaz! Úgy van!) s remélem, hogy rövid idő alatt fontos és kiadó része lesz ez gazdaságunknak, és pedig országosan, úgy, bogy kár volna ezen az irányon változtatni. A gyümöicsészet fejlesztésének módja abban állana, bogy azt lehetőleg ezentralizáljuk. Egyes községek, sőt egész törvényhatóságok meglehetősen közömbösek a gyümölcsészettel szemben, és épen a minisztérium szakközegének lehet tulajdonítani, hogy c téren egyes vidékek letargiájukból felrázattak. Ezért tebát nem tartanám kívánatosnak ismét azon belyi hatóságokra bizni annak megítélését, vájjon egyes községek bírnak-e elég anyagi eszközzel arra. hogy létesítsenek faiskolát, hanem sokkal ezélszerübb ezt a czentrális közeg megítélésére bizni. Ivánka Oszkár t. barátom első módosítványát, a mennyiben az stiláris, készséggel elfogadom, minthogy itt nem pártok szerint foglalunk állást. És bár a második, a vonatkozólag sem teszek abszolúte ellenvetést, mégis a t. ház megítélésére bizom, vájjon nem volna-e jobb a szöveget akként megtartani, a mint a harmadik bekezdésben a diszpoziczió van, hogy a faiskolák területének kijelölése és a faiskolák berendezése, mint két külön fogalom, elkülöníttessék, már csak azért is, hogy hely engedtessék annak, hogy például tagosítás alkalmával a faiskola területe kijelöltessék, azonban a berendezéssel addig várhasson a község, a míg anyagilag olyan helyzetbe jön, hogy azt kellőleg létesítheti. (Helyeslés.) Azt hiszem, ezzel az ügynek nem ártunk, sőt használunk. Azért ha a t. ház szintén úgy méltóztatik felfogni a kérdést, akkor kérem, hogy az egész szakaszt Ivánka Oszkár t. barátom első stiláris módosításával méltóztassék elfogadni (Helyeslés.) Szalay Károly: T. ház! Én a 43. §-t Makfalvay t. barátom módosítváuyával óhajtanám elfogadni, mert a törvényjavaslatban a t. minisz ter úr maga is kontemplálja azt, hogy a hatóság terjeszsze elő neki az indokokat, a melyek alapján azután ő határozni fog. Még ha ez nem volna benne és a javaslatban nem volna érintve, akkor talán meg tudnék nyugodni a t. miniszter úr nyilatkozatában. De így, hogy az a hatóság ne intézkedhessek, melynek előterjesztésére majd a miniszter úr intézkedni fog, annak okát csakugyan nem tudnám megérteni, annál kevésbbé, mert meglehet, bogy ha a törvény úgy fog hangzani, a mint a javaslatban van, akkor nem is a közigazgatási bizottság, — a mely szerintem csikugyan legjobban volna hivatva a tárgy megítélésére, — hanem talán egy szolgabíró, vagy főbíró jelentene a miniszternek azon értelemben, hogy a legjobban intézkedjék, és meglehet, bogy az intézkedés a legczélszerűtlenebb volna. Közbevetőleg, röviden óhajtanám figyelmeztetni a t. minisztert, — különben is remélem, hogy nem kerülte el a figyelmét, — hogy a végrehajtási rendeletben ki kell emelni azt, hogy a község a faiskolát minden esetben kellőképen bekeríteni tartozik, mert ha ez nem történik, akkor faiskolákról ne is intézkedjünk. A mi Bernát Béla t. barátom indítványát illeti, habár azt érdemileg elfogadom, mégis azon nézetben vagyok, h(j,üy egészen elhibázott dolog volna, ha a szőlőiskolákról ezen a helyen intézkednénk ; egyrészt azért, mert a községek úgy is már túl vannak terhelve mindenféle teendőkkel ezen törvény alapján, ez pedig még inkább terhelné őket s nem volna sem czélszerü, sem méltányos. De van erre nézve egy más indokom is. Mindegyikünk tudja azt, hogy a szőlő újjátelepítésénél nem a művelési mód a fő, mert a szőlőjét mindenki fogja művelni, ki jobban, ki rosszabbul; hanem a főkérdés az adaptaezió. Az egyik községnek a talaja egészen televénydús föld, oda Jbeleültetik a szőlőt és azután elviszik onnan egy másik területre, márgás, sovány talajra és elültetik ott. Engem tehát abban senki sem fog megczáfoini, hogy épen a szőlőtelepítésnél a főkérdés az adaptaezió, vagyis az, hogy az a szőiőfaj azon a szőlőhegyen megtenyészik-e, vagy Bem? Ennélfogva, ha szükségesnek tartom is az intézkedést, — bár talán nem oly mértékben, mint azt Bernát t. képviselőtársam kontemplálja, — de azt hegyközségeknél elrendelni és a községekre ruházni czéltévesztett dolognak tartanám. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Elnök: Bernát Béla képviselő úr kíván személyes kérdésben nyilatkozni. Bernát Béla: A t. miniszter urnak a mód szerenesés megválasztására vonatkozó szives észrevételét köszönöm; hanem a magam részéről megjegyzem, hogy ő még kevésbbé szerencsés a mód megválasztásában. Mert addig keresgéli az eszközöket, mig azok a szegény emberek mindenükből kipusztulnak és átmennek Amerikába. Ily kérdésben erélyes akczióra van szükség, nem pedig a módok hosszú ideig tartó keresésére. (Helyeslés hal felöl.) Hentaller Lajos jegyző: Kubinyi György! Kubinyi György: T. ház! Mindenekelőtt legyen szabad Bernát Béla t. képviselőtársam e megjegyzésére válaszolnom, s kimondanom, hogy a gazdaközönség ez ügyben egészen más véleményen van. Épen a jelenlegi földmívelésügyi minisztérium már nagyon sokat tett ez ügyben