Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-283
470 2sa- ^szagos «!*« 1894. jí ianiiár 27 pn, ss«>ntbat,«*h selőháznak legfontosabb teendője az, hogy napidíjainkat megkétszerezzük, a munkát pedig elhanyagoljuk. Én tehát határozottan óhajtom, hogy a mikor arra, hogy ülést ne tartsunk, semmi különös ok ninc-en, a képviselőhéz tilései rendesen és ponto-an megtartassanak. (Zajos helyeslés bal felől.) Elnök: T. ház! Ha méltóztatnak kívánni, héttőn is tarthatunk ülést (Felkiáltások bal félőt: Ernuszt Kelemen óhajt szólani!) Engedelmet kérek, először az elnök mondja el, a mit elmondandónak tart, azután szólhat Ernuszt Kelemen képviselő úr. (Helyeslés a jobboldalon.) Én, t. ház, nem azt mondtam, hogy az elnök akadályoztatása, hanem hogy a bizottságok működése miatt volna kívánatos hétfőn ülést nem tartani. (Úgy van.! jobb felöl.) Ernuszt Kelemen: T. képviselőház! Azt hiszem, hogy hozzám nem férhet az a gyanú, hogy magamat az országos munkából kivonni akarnám, mert, a mint t. képviselőtársaim kegyesek lesznek konstatálni, én a gyűlés kezdetétől lehetőleg a végéig itt szoktam maradni. (Úgy van! bal felől.) Méltánylom ugyan mindazokat az indokokat, melyeket az előttem szólott t. barátom felhozott; én is azt, mondom, hogy lehetőleg az ország érdekében használjuk ki az időt, de felteszem a mi elnökünkről, hogy ő is hasonló érzésektől van áthatva, és midőn azon kérdéssel fordult a t. házhoz, hogy hétfőn lehetőleg ne tartsunk ülést, neki erre mindenesetre fontos indokai vannak. (Zaj bal felöl. Halljuk! Halljuk ! Egy hang: Hissen van két alelnök !) Még ha öt elnök volna is, ebben az influenzás időben igen könnyen megeshetik, hogy véletlenül valamennyi betegsége miatt akadályozva van a megjelenésben. — Én az igen t. elnök úrtól azokat az indokokat akarom előbb hallani, melyeknek alapján felkért bennünket, hogy hétfőn ülést ne tartsunk. Ha azok az indokok alaposak, akkor, azt hiszem, hogy velünk együtt az egész ország helyesnek fogja tartam, hogy az elnöknek ezen indokait kellően méltányoljuk. Én tehát azt, hogy okvetlenül meg kell az ülést tartani, nem fogadom el; lehetőleg akarom ugyan, hogy az ülések megtartassanak, de a méltányosság elől sem zárkózom el. (He lyeslés ) Elnök: T. ház! Méltóztassanak tehát belenyugodni abba, hogy hétfőn délelőtt 10 órakor lesz ülés a már megállapított napirenddel. (Zajos helyes'és ) Gr. Károlyi Gábor: Délutáni három óráig tartsuk az üléseket! (Nagy zaj.) Elnök: Én szívesen hozzájárulok gr. Károlyi Gábor képviselő úr indítványához is, hogy naponta 3 óráig tartassék ülés, ha a t. ház azt í<ry kívánja. (Nagy zaj bal felöl.) Visontai Soma képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Visontai Soma : T. képviselőház! A tőkevállalkozás és tőke-elhelyezés ama czélszerü módja, mely a részvénytársaságok alakításának formájában nyilvánul, az általános közigazgatási fejlődésre csak akkor üdvös és csak akkor ad lendületet az ipar- és egyéb közgazdasági vállalatoknak, ha az ily társaságok alapítása, ügykezelése, szóval a társaság megteremtésének minden részében komoly czél tudatosság, realitás nyilatkozik meg, és ha a vállalkozás alapiránya magának a vállalat felvirágoztatásának és az ebből önkényt folyó hasznos és belterjes tőke elhelyezésének kiküzdése. Á hol ez csak ürügy és czím egyszerű tőzsdei papírok produkálására és a társaságok csak azért alakíttatnak, hogy a részvények, mint tőzsdei árúk, minél busásabb haszonnal eladathatok legyenek, ott a?közgazdasági fejlődés feltételei támadtatnak meg, és bár ideigóráig a tőzsdei spekuláczió százféle furfangjával és a mesterséges úton felhajtott tőzsdei árjegyzékek ragyogtatásával bizonyos nemzetgazdasági jólét csülámja fentartható, de a béltartalom nélküli értékek hovatovább való felismerése és ezek összeomlása után a válság is rohamosan bekövetkezik A két évtized előtti válság számos tanulságot hagyott e tekintetben reánk és más nemzetekre is, újabb válságok elkerülése azonban attól fiígg, hogy ama szomorú és gyászos tanulságokat egyik-másik nemzet is törvényhozásilag vagy kormányzatilag miként hasznosította, miként értékesítette. Miként vonta le egyikmásik törvényhozás a tanúiságot az úgynevezett szindikátusok haszonleső értelmezéseiből, a felburjánzó tőzsdei ázsiótázsból és abból a szomorú jelenségből, hogy ama társaságok, a melyeknél már az alapítás ténye is magában hordta a korai enyészet csíráit, sorsukban előidézték számos életerős vállalat bukását is. Ama nagy közgazdasági válságnál tapasztalt hiányok orvoslására két út mutatkozott mindenütt; az egyik törvényhozási úton oly törvények teremtése, melyek valamely részvénytársaság alapításának feltételeit szigorú szabatossággal határozzák meg, és e mellett garancziát nyújtanak, hogy az alapítás tényének keretén beiül az úgynevezett behozott értékek, vagy betétek körül visszaélések ne követessenek ei a kevéshbé tájékozott nagyközönség megkárosítása czéljából, tehát az alapítás előzményeit, a, b( tétek valóságos értékét hathatósan puhatolni rendelik, a másik út a tőzsdei ellenőrzés a netaláni fiktív értékek piaezra hozása-