Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-283
283. országos ülés 1894. lalva, azokat a korteseket mindenféle módon, dinom-dánommal annyira kapaczitálni akarta, hogy a gazdasági viszonyok iránt abszolúte nem volt képes magát tájékozni; mert különben nem sorolta volna ezt a vidéket azok közé, a melyeknek érdekében állana ezen szakasz föntartása, Hentaller Lajos jegyző: Papp Elek! Papp Elek: T. ház! Csak pár szóval vagyok bátor felelni. Igaz, hogy én ott megjelentem, és sajnálom, hogy ottani működésem nem vezetett eredményre. Eddig is sajnáltam, de kétszeresen sajnálom most, mikor tapasztalom, hogy az, a ki állandóan ott lakik s hivatva volna azon vidék szegény sorsri lakosai érdekét szívén hordani, azért, mert nem ismeri a vidéket s mert nem tudja, hogy a szegény embert a csizmája hol szorítja, e javaslat második szakasza ellen szavaz. (Élénk derültség a szélsőbalon.) Elnök: Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: T. ház! A beadott indítványok, ha tározati javaslatok, valamint a felszólalások is, azt hiszem, arról győznek meg, hogy itt igen mélyreható, fontos érdekekről és ezeknek lehető méltatásáról van szó. Épen azért sem a tett indítványok inezidentális elfogadását, sem azoknak esetleges mellőzését nem tartanám ezélszerűnek, hanem legmegfelelőbbnek tartanám, ha e javaslatok beható tárgyalás végeit a bizottságokhoz utaltatnának. (Helyeslés jobb és bal felől.) Minthogy azonban e kérdés szorosan összefügg a 2., 3., 4. és a többi szakaszokkal, czéíszerűnek vélném, ha a t. ház ezen első fejezet tárgyalásától méltóztatnék eltekinteni, és áttérve a legeltetésről szóló második fejezet tárgyalására, az első fejezet tárgyalása arra az időre halasztatnék, midőn a bizottság jelentését megteszi. (Helyeslés jobb- és bal felöl.) Elnök. E szakaszhoz még többen vannak felírva ; úgy gondolom, méltóztatnak hozzájárulni, hogy ezt már most tovább ne tárgyaljuk. Hentaller Lajos jegyző : Ivánka Oszkár! Ivánka Oszkár: T. ház! (Halljuk!Halijuk!) E szakasznál én is jelentkeztem szólásra, és mivel oly indítványt akarok tenni, mely az eddig beadott indítványoktól sok tekintetben eltér, azokkal nem egyezik, én részemről a szólás jogáról le nem mondok, (Helyeslés a baloldalon^) hanem a mikor e szakasznál szólásra fel fogok hívatni, szólni fogok. (Halljuk! Halljuk!) Előttem is vannak szólásra feliratkozva, azért nem szólhatok addig, a míg az illetők nem nyilatkoznak. Elnök: Ha méltóztatik kívánni, folytatjuk a tanácskozást. Méltóztatnak kivárná, hogy folytassuk? (Igen!) Tehát folytatjuk. | január 27-én, szombaton. 463 Josipovich Géza jegyző: Boros Béni! Boros Béni: T. ház! Nagyon sajnálom, hogy a t. földmívelésügyi miniszter úr indítványához a magam részéről nem járulhatok. Nem járulhatok pedig azért, mert nemcsak egy indítvány fekszik előttünk, hanem több, és azok közt vannak olyanak is, a melyeket a bizottsághoz semmiféleképen visszaszármaztatni nem kívánnék. Ez oly fontos elvi álláspontom, hogy a t. ház meg fogja engedni, hogy erre nézve néhány észrevételt tehessek. (Halljuk! Halljuk!) Már tegnapi beszédemben voltam bátor felemlítem, hogy a mezőgazdasági törvényjavaslatot nemcsak jónak, liberálisnak, szükségesnek, hanem sürgősnek is tartom, és azt hiszem, mindegyikünknek az az óhajtása, hogy az mielőbb törvényerőre emelkedjék. Már pedi<r azt mindnyájan tudjuk, hogy minden ilyen bizottsághoz való visszautalás a javaslatok törvényerőre való jutásának késleltetését vonja maga után. (Ellenmondás bal felől.) Én nem zárkózhatom el az elől, hogy bizonyos fontosabb kérdések a bizottsághoz visszaútasíttassanak, hanem oly kérdéseknek visszatítalását; a melyekre nézve egészen tisztában vagyunk, a melyekről az ország hónapok óta vitatkozik, és a melyekkel a közvélemény kimerítőleg foglalkozva, ezek ; felett már döntött, czélszerűnek nem tartanám. Álláspontom tehát az, hogy mivel a. bizottsági tárgyalások alkalmával igen eltérők voltak a nézetek a nyomásos gazdálkodás tekintetében, és ezen eltérő nézetek között egy elfogadható kompromiszsztim létesült, azt kellett hinnem, hogy e kompromisszum, a mely e törvén)javaslatnak 2-ik §-ában foglaltatik, meg fogja akadályozni azt, hogy a házban e tétel felett még hosszabb viták is legyenek. De csalatkoztam, mert daczára e kompromisszumnak, és daczára, annak, hogy azt a. bizottság érett megfontolás és tárgyalás után hozta, ma mégis általános tárgyalást folytatunk e kérdés felett, sőt ott vagyunk, a, hol elkezdettük, azt kívánván, hogy újra tárgyalja a bizottság e kérdést, a mely felett pedig egyszer már véglegesen határozott. T. ház! Tegnap kijelentettem azt, hogy rokonszenvezek azokkal, a kik a nyomásos gazdálkodást többé életbe léptetni nem akarják, és azért én ennek a 2. § nak azon módosítását, a, melyet az ellenzék részéről hallottam, hogy t. i. még ott is, a hol jelenleg még fennáll a nyomásos gazdálkodás, azt csak bizonyos megszorítás mellett lehessen fentartani, mondom, ezt a módosítást én a magam részéről jobbn'ak tartom, mint a 2. §-ban foglalt rendelkezést. Mindamellett én, engedve azon nézeteknek, a melyek az ellenkező oldalról nagyon sűrűen felhangzottak, méltányosságból hozzájárultam volna a 2. §.
