Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-283

462 283. országos íiíés 1894. január 27-én, szombaton szessziós, a félszessziós gazdák és a nagyobb birtokosok 10 év múlva el fogják venni a negyed- és nyolezadtelkesék birtokait úgy szólva, ingyen. B. Andreánszky Gábor: T. ház! (Felkiáltások a baloldalon: Ohó! Még nem fejede be! Zajos derültség.) Papp Elek: T. ház! Én különben sem látom szükségét annak, hogy e törvényjavaslat bármi néven nevezendő módosításon menjen keresztül, ha az lett volna indítványozva, hogy a második szakasz egyszerűen hagyassék ki, ennek még meg lett volna a maga értelme, mert akkor azok az állapotok, melyek jelenleg fennállanak, érintetlenül hagyattak volna. De ott, a hol 40—50 év, vagy egy Század óta az ugarrendszer, a forgórendszer van gyakorlatban, hogy ott miért kell ezt a kérdést a 2. §. alapján ismét fölvetni, és miért kell a községet ismét megszavaztatni arra nézve, hogy fenn akarja-e továbbra is tartani, az érthetetlen. Ha nem tetszik nekik az ugarrendszer, módjuk van tagosítani, ha czélszertínek találják, a minthogy több helyen tagosítottak is a községi birtokos lakosok T. ház! Vannak községek, hol 4—5 forgóban tagosítottak s az ugairendszert tartották fenn továbbra is. Ha a szabadságnak vagyunk a barátai, engedjük meg, hogy minden vidék akkép holdo gúlhasson, a mint az ottani viszonyoknak legjobban megfelel. Az ungmegyei szegény birtokos emberek állapotját ne hasonlítsuk össze a vasmegyei paradicsombeli állapotokkal, mert ez két különböző dolog. Ott mások a klimatikus viszonyok, mások az árak, mások a közlekedési viszonyok és más a talaj, ott tehát egészen másképen lehet gazdálkodni. T. ház ! A gazdálkodás a gyakorlat dolga, mert elméletileg az sem okos dolog, ha nekem van egy nagy darab kaszálóra, luczernásom, vagy más efféle rétem, azt részbe adnám ott, a hol a napszám 30—40 krajczár ; de a hol két forintos a napszám, ott okszerűbb azt részbe adni, mint két forintos napszám mellett kapáltaim. Ez az okszerű gazdálkodás, a mely nem olyan, mint a gummielasztikumból csinált ködmön, a meiy a nagy emberre épúgy ráfér, mint a kicsire. A viszonyok szerint a gazdálkodás is mindenütt más és másként alakúi, és más berendezést és rendszert honosít meg. Én, t. ház, nem mint Terényi Lajos t. képviselő úr magát kifejezte, a kormányzottak érdekében, hanem a szegényebb sorsú kisebb birtokosok érdekében igenis fentartandónak tartom a 2. §-t, és kérem, ha már egészen ki nem hagyatik ez a szakasz, úgy a maga teljességébén tartassék fenn. Azt tartanám a legveszedelmesebb dolognak, a mit Lits Gyula t. barátom indítványozott, hogy a megye állapítsa meg, hogy az egyes községek hogyan gazdálkodjanak és boldoguljanak. Ugyan hogy tudná azt a váczi bizottsági tag jólélekkel megszavazni, hogy Csanádon, vagy odalenn Baja alatt a Duna balpartján a forgó, vagy szabad gazdálkodás engedtessék-e meg? Micsoda, részletes ismeretekkel bírnak a megyék bizottsági tagjai e tekintetben, hogy jólélekkel döntsenek egy, vagy más irányban, és hogy a megyegyűlésen azon kérdéshez hozzászóljanak, hogy a megye egyes részein mily gazdálkodási rendszer honosíttassék-e meg? T. ház, azokat figyelmeztetem, kik a főszolgabíró kényszerétől félnek, hogy ezen indítvány oly állandó hatásos eszköz lenne a megyének kezében, a melylyel hol kibővítené, hol megtágítaná a választók számát, de minden körülmények közt szaporítaná a kormánypárt szavazóinak tömegét. Bízzunk a, magyar földmívelő osztály értelmében, józan eszében; az is ér csak valamit, nemcsak a könyvből tamilt ismeret. Hiszen, t. ház, láttam már én sok tudós könyvírót s szakértelemmel bíró gazdaembert, a ki csődbe került. Hanem a hohenheimi akadémiában tanúit emberek jutnak leghamarább csődbe. (Általános zajos derültség.) Én a szabadságnak, a szabad gazdálkodásnak és mindannak, a mi a szabad mozgást segíti elő, s a szabad levegőt biztosítja a nép számára, úgy a magam részére, mint mindenki részére, minden irányban barátja vagyok és biztosítani akarom. De méltóztassanak megengedni, az egyéni szabadságot bizonyos tekintetben a czélszerííség szempontjából okvetlenül korlátozni kell, még a mezei gazdálkodás terén is. Ennélfogva én igen helyesnek, igen tapintatosnak s a kisbirtokosok, szegénysorsú fertályos és nyolczadrészes gazdák érdekében múlhatatlanul fentartandónak vélem azt, hogy sem a törvényhatóság, sem a miniszter, sem senki Istenfia abba bele ne szóljon, hogy ebben, vagy abban a községben miképen gazdálkodjanak. Hanem határozzák el az illető gazdák birtokarány szerint szótöbbséggel, hogy mily gazdálkodást folytassanak. Ha nem jól határoznak, ők vallják kárát. Az idő majd megtanítja őket, és akkor máskép határoznak. A 2. § t különben elfogadom azon toldással, a melyet Terényi Lajos t. barátom indítványozott. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: B. Andreánszky Gábor képviselő úr kíván személyes kérdés czímén szólni. B. Andreánszky Gábor: T. ház! Minthogy engem Papp Elek t. képviselőtársam néven szólított, azt hiszem, ezt azért tette, hogy én bizonyítsam rá, hogy ő csakugyan sok vidéken megfordult, sok vidéket bejárt. Szívesen kiállítom neki a bizonyítványt, hogy nálam, az én vidékemen is megjelent, összejárta az egész vidéket, de a korteskedéssel annyira el volt fog -