Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-282

438 282> országos fliés 1894, január 26-á.n, pénteken De ha már a legeltetésről intézkedő fejezetről szólok, lehetetlen egyet elhallgatnom. (Halljuk! Malijuk!) A mint látom, a t. miniszter úr e tekintetben az országban létező megyei szabályrendeleteket vette alapúi. -A mennyire én ismerem ezen szabályrendeleteket, ezek túlnyomó nagy részben ágy intézkednek, mint a törvényjavaslat. Igen, csakhogy maguk a megyék sajnos tapasztalatokat tettek, mindennapos ik lettek a panaszok, hogy ezen törvény végrehajtása nemcsak legnagyobb igazságtalanság, hanem a legnagyobb abszurditás is. Előfordul ugyanis, hogy vannak olyan legelők, melyek nem egy tagban adattak ki, hanem 8—10 — 12 tagban és azoknak bizonyos részei oly csekély területüek, hogy ott a. csordákban való legeltetés teljesen lehetetlen. Vagy nem lehet tehát majd a törvényt végrehajtani, vagy nem lehet csordában legeltetni. Erre azon expediens keletkezett,, hogy a birtokosság közgyűlésén határoztassék meg minden évben: hogyan, miként akarjak a legeltetést gyakorolni. Én is osztozom azon nézetetben, hogy ezen törvényjavaslat ismét egy lépést tesz azon irányban, hogy a bő ósági elintézés alól minél nagyobb tért vonjunk ki és vigyünk át a közigazgatási hatóságok intézkedésének terére. És bármit mondjon is Boros Béni képviselőtársam, engem csakis azon tapasztalat vezet, melyet az erdei kihágások elbírálásánál tapasztalunk; hiszen megesett, hogy valakit megbüntettek kihágásj kísérletért. Hogy egy ily eset valóságos jogi abszurdum, azt — gondolom — nem szükséges még a nem jogászok előtt sem vitatnom. Én tehát a mezei rendőrségi kihágásoknak legalább bizonyos fajait a bíróság eljárása aló! ki nem vonnám. Nem akarok kiterjeszkedni, t. ház, a büntető határozatok részleteire, a részletes tárgyalás alkalmával azonban bátor leszek azok hiányait kimutatni, most csak egyetlen egyre akarok rámutatni, s ez az, hogy e javaslat a mások vagyonának megrongálását kivonja a büntető törvény alól. A büntető törvény pl. azt mondja, hogy a ki 5 frton felüli kárt tesz az által, hogy másnak a földtől el nem választott termékeit attól elválasztva elviszi, büntettet követ el, s a törvényszék által fenyíttetik meg. *E/t e javaslat eltörli a nélkül, hogy a, büntetőtörvényre csak hivatkoznék is, egész 30 írtig; s így mezőrendőrségi kihágást fog elkövetni mindaz, a ki szomszédjának egy holdn}d vetését lekaszálja, — mert ha a vetést tavaszkor megbecsülik, nem hiszem, hogy bármely körben oly becsüsöket találnának, kivált ha az a vetés nem éppen első minőségű, kik azt 30 írtnál többre becsüljék. Ez a törvényjavaslatnak mindenesetre elfogadhatatlan intézkedése, mert a büntetőtörvényben nagyon bölcsen van a kár mennyisége 5 írtban megállapítva. De ezek oly intézkedések, a melyek a részleteknél megigazíthatok lesznek. Engem az egész javaslatban legjobban kielégít annak a »hegy rendőrségről« szóló fejezete, mert ennek vannak a legkisebb hiányai s azon bizalom mellett, melyíyel a t. miniszter úr jóakarata iránt viseltetem, engem épp ezen »a hegyrendőrségről* szóló fejezet, melynek intézkedéseire csakugyan égető szükség van, indít arra, hogy a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadjam, (Helyeslés a szélső baloldalon.) Bernáth Dezső jegyző: Bujanovics Sándor! Bujanovics Sándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt nézeteimet előadnám, mély sajnálatomnak kell kifejeznem a felett, hogy ezen, hazánk mezőgazdasági viszonyaira nézve oly fontos törvényjavaslat tárgyalása egyáltalában nem képes a képviselőháznak érdeklődését .felkelteni. (Felkiáltások bal felől: Csak az egyházpolitika !) A velem szemben tátongó üres padsorok fényesen igazolják, s különösen jellemzik a politikai izgalmaktól ment komoly munka iránti lelkesedést és buzgalmat, mely pedig nekünk épen onnan aj állítatott. (Élénk tetszés bal felöl.) Nagyon jellemzi ez a mai hangúlatot, a mely komoly munkára, az ország érdekében való törvényhozási akczióra, úgy látszik, alkalmatlannak mutatkozik. (Ig^z! Úgy van! bal felöl.) T. ház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat távolról sem felel meg azon várakozásnak, a melyíyel a mezőgazdasággal foglalkozó, vagy az iránt érdeklődő honpolgárok annak megalkotása elé néztek, távolról sem valósítja meg azon reményeket, a melyeket egy ily törvény életbeléptetéséhez kötöttek, á törvényjavaslat czíme : »A mezőgazdaságról és mező rendőrségről*.. (Egy hang bal felöl: Ez jó!) Bocsánatot kérek, a czím, mint bátor leszek kimut itni, nem jó, mert nem felel meg a tartalomnak. (Igaz! Ű<0 van! Tetszés a baloldalon.) Első része, mely a mezőgazdaságról szól, hívatva lett volna, hogy a mezőgazdasági érdekeinket tárgyazó mind izon intézkedéseket, a melyek törvényhozási megállapítást igényeinek, magában foglalja. Ámde ezen legfontosabb intézkedésekről e törvényjavaslatban még csak említés sem téretik. A mint már t. képviselőtársam Hajós József is előadta, teljesen mellőzve van a törvényjavaslatban a gazdasági érdekképviselet szervezése. Pedig súlyos gazdasági viszonyaink mellett, azt hiszem, mezőgazdasági érdekeink képviseletének helyes szervezete, helyes szervezetének megállapítása, ezen szervezetnek bizonyíts hatósági jogkörrel való