Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-282

430 282, orsaságos fllés JSM. Január 36-án, pénteken. határok legnagyobb részét pedig a, nyomások képezték. Most azonban a használható legelők legnagyobb részben feltörettek, és úgy ennek következtében, mint a nagymérvű erdőpusztítások és árvizmentesítések folytán a szántóföldek megszoríttattak. A legelőhiány miatt a marhaállomány nemesek viszonylag, de számbelileg is fogyott, mert a nyomásos rendszer mellett ki volt zárva a lehetősége is annak, hogy az állattartás szükséglete más irányban is álh'ttassék elő. Ennek ellenében azt mondhatnám, hogy hiszen épen azért van szükség a nyomásos rendszerre, mert ez által a tarló és az ugarlegelő megnyeretnék, s ennek közös kezelése mellett az teljesen kihasználhatóvá válnék. De hát, t. ház, helyes földmívelési elvek szerint sem a tarlónak, sem az ugarnak nem az a rendeltetése, hogy legelőt nyújtson, hanem a/, hogy pihenjen, és a rá következő növény befogadására és fejlesztésére alkalmassá tétessék a talaj, s hogy a rendelkezésre álló idő alatt az ugarolás és a forgatás által olyan fizikai állapotba legyen az juttatható, hogy ezen helyzetélen a levegő, a különböző hőmérsék által újra termőképes legyen, és a csapadék behatása következtében az alkatrészek feloldhatósága előmozdíttassék. A tarló azonnali felszántása a fentebbi behatásokon kivül azért is szükséges, hogy a mindenféle rovaroknak a tarlóban lerakódott petéi megsemmisíttessenek. Ha azonban az ugart a tarlószabadulásig legeltetjük, s mindenféle időben gázoltatjuk, és Julius hóban, mikor a talaj már teljesen kiszáradt, akkor ugaroljuk, akkor úgy ezen köríílmény, mint az idő rövidsége miatt a talaj kedvezőbb fizikai állapotba való helyezéséről, annak beeredésérőí, valamint az elmálíási proezerluráról szó sem lehet. Ez esetben tehát a talaj alig számbavehető mellékjövedelmének, a mit annak a legeltetésével nyerünk, rendszerint áldozatul esik a fő jövedelem, Az első kellék a gazdálkodásban az, hogy a talaj megmunkálására kellő számú és használható állapotban levő igavonó állat legyen rendelkezésre. Hajdanta azt a csekély szántóföld-területet az akkori gazdálkodás követelményeinek megfelelőleg kopott nyomású ugar- és tarlólegelőnél is meg tudta munkálni a gazda, azonfelül nagy segítségére volt a népnek az, hogy a községijén levő legelőről a saját munkásságával szerezhetett az igavonó jószágnak legalább a munkaidőre szükséges szénát. Most azonban a kis térre szorított rétek és az intenzív gazdálkodás folytán fokozott szükséglet miatt a világért sem adnak a réttulajdonoíok részt a szénából, hanem napszámban, vagy átalányban kaszáitatnak. Egy kis értékes takarmányhoz tehát a szegény ember csak úgy juthat, ha megfelelő luczernást készít magának, hogy igavonó jószágának tudjon Segítséget nyújtani. A nyomásos rendszer mellett pedig' a gazdaság ezen legnélkülözhetlenebb módjától is eliittetik a föídmíves ember, mert kénytelen gazdálkodásában a közösséghez alkalmazkodni. Az anyagi és szellemi erőnek hiánya nem képezheti akadályát a szabad gazdálkodásnak, mert nem kíván ez több anyagi erőt, mint a mivel most is rendelkezik, hanem az erő alapos kihasználására vezet, mert például ugyanaz az egy pár ló, ha egy kis zöld luezernával segíttetik még egyszer annyit fog dolgozhatni, mint a hogy most azt az ugar- és tarlólegelővel teszi, a mely esetben tehát a hasoidó tőke kamatoz tatása megkétszereződik. Ugyanígy vagyunk az egyéni erőben levő tőkével is, mely az igavonó erő nagyobb munkaképességével párhuzamban hasonlólag nagyobb tevékenységre ösztönöztetik. (Élénk helyeslés bal felöl.) A szellemi erő hiánya sem képezhet akadályt, mert a hol az annyira hiányzik, ott a jelen gazdálkodás is nélkülözi az öntudatosságot és mig most a megszokás ösvényén halad, ezentúl majd a kisebbség példája után fog indulni. A törvénynek ezen rendelkezéseire vonatkozólag egyénileg érintve nem vagyok, de azt tartom, hogy az alaptörvény a szaktudomány színvonalán alul nem helyezkedhetik. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ha tehát némely helyeken a közszükséglet eltérő intézkedéseket kíván, ezen eltéréseket kell külön honorálni, de nem azokhoz alkalmazni az egésznek méretét. (Élénk helyeslés és tetszés bal felöl.) Különben magam is áthatva a törvény szükségességétől, és belátva a törvényjavaslatban más irányban foglalt intézkedések és rendelkezések czélszerííségét. a földbirtok használatáról szóló fejezetnek részletes tárgyalása alkalmával az általam ezúttal felhozott elveknek megfelelő módosítást leszek bátor beterjeszteni; azon reményben, hogy a t. ház helyeslését a módosítás meg fogja nyerni, a törvényjavaslatot úgy a párt nevében, melyhez tartozni szerencsém van, mint a magam nevében elfogadom. (Élénk helyeslés és tetszés bal felöl.) Papp Elek jegyző: Szinay Gyula! Szinay Gyula : T. képviselőház! Azon beható bírálatok után. melyekkel az előttem szólott t. képviselőtársaim a törvényjavaslatot kisérték, csak egy pár rövid megjegyzésre kivánok szorítkozni. Tökéletesen egyetértek LÜK Gyula és Vásárhelyi képviselőtársaimmal abban, hogy az egyéni rendelkezési jognak olynemű korlátozását, a minővel e törvényjavaslatban nem egy helyen találkozunk, megengedhetőnek, a tulajdon fogalmával összeegyeztethetőnek egyáltalában nem tartom. Azonban újabb időbeni törvényalkotásainknak úgyszólván karakteriszti-