Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-279
372 279. orsaAgos ülés 1894. január 20-án, szombaton. Chorin Ferencz: . . . . erőszakot 'alkalmazni annyiban, hogy azt a házkutatást, a melyre bűnjelek beszerzése végett szükség van, foganatosítja s azt esetleg az íróasztalra is kiterjesztheti, és azt, ki az íróasztal, előtt állva, erőszakkal ellenáll, onnan eltávolíttathatja. (Nagy zaj bnl felől.) Ehhez a képviselőház előleges beleegyezése nem szükséges, mert abban aperczben, midőn valaki törvényes bíró eljárásának tettleges erőszakkal ellenszegül, tettenkapás esete forog; fenn .... (Ellenmondások és derültség a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: E szerint, ha engem valaki leakar tartóztatni, és én ellenszegülök, akkor tettenért bűnös vagyok. (Zaj bal felöl. Derültség jobb felől.) Chorin Ferencz: .... föltételezvén mindig, hogy MZ eljárás törvényes volt, hogy a házkutatást elrendelő végzés meghozatalának foganatosítása a törvényes körben mozgott. Madarász József: A bíróaak nem volt szabad oda mennie! (Zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, t. ház! Chorin Ferencz: Azon meggyőződésben vagyok, (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) hogy a vizsgáló-bíró törvényes hatalmával élt, midőn Ábrányi Kornél képviselő úrnak kijelentette, hogy ha a házkutatásnak ellenszegül, esetleg törvényes erőhatalom alkalmazása mellett fogja íróasztalától eltávolítani, s hogy ehhez a képviselőháznak előleges beleegyezése nem kellett, (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) mert a bíró a törvényes határozat végrehajtására joaosítva és kötelezve van. Hock János: Ez a tettenkapás! (Derültség a baloldalon.) Chorin Ferencz: T. ház! Azt hiszem. hogy egymást talán könnyebben fogjuk kapaczitálni, ha áttérünk a kérdés másik, tulajdonképen lényeges részére, arra, hogy törvényes volt-e az eljárás, melyet az illető vizsgálóbíró a »Pesti Napló« szerkesztőségének helyiségében október 12-én és 13-án foganatosított. (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, mert ily zajban tanácskozni nem lehet. (Helyeslés jobb felől.) Chorin Ferencz: Én, t. ház, a kérdésnek azon részével, mely az Ábrányi Kornél képviselő űr által állítólag elkövetett bűncselekményre vonatkozik, jelenleg foglalkozni nem fogok, hanem szorítkozni fogok kizárólag azon tényállásra, melynek kapcsán ama házkutatás foganatosíttatott, mely Polónyi Géza képviselő úr állítása szerint a törvényes előfeltételeket nélkülözi. Itt érünk a kérdésnek tulajdonképeni lényegéhez. Vizsgáljuk meg. mi történt a »Pesti Napló« szerkesztőségében október 12-én és 13-án? Az október 12-én történtek az október 13-án történteknek csak kiindulópontja lévén, csak röviden fogom ezekre, nézve az ügy tisztázása végett a tényállást előadni. A földmívelésügvi minisztérium levéltárában őrzött hivatalos okiratoknak másolatai közzététettek a ?>Pesti Nap1ó« október 11-iki számában. Minthogy a büntetőtörvénykönyv 479. szakasza azt a tisztviselőt, azt a (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások: Nem is volt tisztviselő! Nem volt közhivatalnoki) közhivatalnokot, a ki hivatali titkot jogtalanul másokkal közöl: egy évig terjedő államfogházzal sújtja. A földmívfdési minisztérium feljelentést tett a büníetőtörvényszéknél az ismeretlen tettes kinyomozása végett. Miután a bűnjel, vagyis a kézirat a »Pesti Napló«-ban közöltetett, a bíróság jogosan feltételezhette, liogy az illető közhivatalnok csakis a »Pesti Napló« egyik tagjának, szerkesztőjének árulhatta el a hivatalos iratot, a melynek titokban tartására a törvény értelmében kötelezve volt. Az eljárás tehát nem a »Pesti Napló«, nem a czikk közlése, nem a nyomtatvány, hanem azon hivatalnok, azon köztisztviselő ellen iránytűt, a ki hivatalos titoknak elárúlásával azon irat tartalmát közölte a »Pesti Napló« szerkesztőivel, a minek titokban tartására kötelezve volt. (Zaj.) Az a bűncselekmény, a mely nyomtatvány útján, sajtó útján követtetik el, csak a sajtóeljárás szerint üldözhető; de itt nem lap útján elkövetett bűncselekményről volt szó; itt hivatali titok elárulásáról volt szó, tekintet nélkül arra, mit csinált a »Pesti Napló« szerkesztősége vele, közzétette-e vagy nem; itt a tisztviselő által már a közlés tényével befejezett bűncselekmény kutatásáról volt szó. így indult meg a vizsgálat. A törvényszék vizsgáló-bírája bűnjel kézrekerítése végett a »Pesti Napló« szerkesztőségében október 12-én megjelent, és ott előbb, — a törvényes jogszabályoknak megfeielőleg, — felszólította a szerkesztőt az illető bűnjel kiadására. Ezt a szerkesztő megtagadván, írásban elrendelte a házkutatást s azt foganatosította is. Ez a házkutatás azonban, r — erről majd a másik esetben lesz szó, — Ábrányi Kornél tényleges ellenállásán meghiúsult. A vizsgálóbíró erről jelentést tett a törvényszéknek; a törvényszék ismét elrendelte a házkutatást a »Pesti Napló« szerkesztőségében, és foganatosítására másik vizsgálóbíráját küldötte ki; az megjelenvén, a házkutatást foganatosították is. Két kifogás tétetett ezen eljárás ellen: az egyik a büntetőtörvény 479. szakasza, a másik a sajtószabadság szempontjából. Az egyik szerint nem volt helye a bűnvizsgálat elrendelésének, a másik szerint nem az illetékes bíró járt el, hanem eljárt a közönséges vizsgálóbíró, holott a törvény értelmében a sajtóügyi vizsgálóbírónak kellett volna eljárni.
