Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-279

372 279. orsaAgos ülés 1894. január 20-án, szombaton. Chorin Ferencz: . . . . erőszakot 'alkal­mazni annyiban, hogy azt a házkutatást, a melyre bűnjelek beszerzése végett szükség van, fogana­tosítja s azt esetleg az íróasztalra is kiterjeszt­heti, és azt, ki az íróasztal, előtt állva, erőszakkal ellenáll, onnan eltávolíttathatja. (Nagy zaj bnl felől.) Ehhez a képviselőház előleges beleegyezése nem szükséges, mert abban aperczben, midőn valaki törvényes bíró eljárásának tettleges erőszakkal ellenszegül, tettenkapás esete forog; fenn .... (Ellenmondások és derültség a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: E szerint, ha engem valaki leakar tartóztatni, és én ellenszegülök, akkor tettenért bűnös vagyok. (Zaj bal felöl. Derültség jobb felől.) Chorin Ferencz: .... föltételezvén min­dig, hogy MZ eljárás törvényes volt, hogy a házkutatást elrendelő végzés meghozatalának fo­ganatosítása a törvényes körben mozgott. Madarász József: A bíróaak nem volt szabad oda mennie! (Zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, t. ház! Chorin Ferencz: Azon meggyőződés­ben vagyok, (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) hogy a vizsgáló-bíró törvényes hatalmával élt, midőn Ábrányi Kornél képviselő úrnak kijelen­tette, hogy ha a házkutatásnak ellenszegül, esetleg törvényes erőhatalom alkalmazása mel­lett fogja íróasztalától eltávolítani, s hogy ehhez a képviselőháznak előleges beleegyezése nem kellett, (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) mert a bíró a törvényes határozat végrehajtá­sára joaosítva és kötelezve van. Hock János: Ez a tettenkapás! (Derült­ség a baloldalon.) Chorin Ferencz: T. ház! Azt hiszem. hogy egymást talán könnyebben fogjuk kapa­czitálni, ha áttérünk a kérdés másik, tulajdon­képen lényeges részére, arra, hogy törvényes volt-e az eljárás, melyet az illető vizsgálóbíró a »Pesti Napló« szerkesztőségének helyiségében október 12-én és 13-án foganatosított. (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, mert ily zajban tanácskozni nem lehet. (Helyeslés jobb felől.) Chorin Ferencz: Én, t. ház, a kérdésnek azon részével, mely az Ábrányi Kornél kép­viselő űr által állítólag elkövetett bűncselek­ményre vonatkozik, jelenleg foglalkozni nem fogok, hanem szorítkozni fogok kizárólag azon tényállásra, melynek kapcsán ama házkutatás foganatosíttatott, mely Polónyi Géza képviselő úr állítása szerint a törvényes előfeltételeket nélkülözi. Itt érünk a kérdésnek tulajdonképeni lényegéhez. Vizsgáljuk meg. mi történt a »Pesti Napló« szerkesztőségében október 12-én és 13-án? Az október 12-én történtek az október 13-án történteknek csak kiindulópontja lévén, csak röviden fogom ezekre, nézve az ügy tisz­tázása végett a tényállást előadni. A földmíve­lésügvi minisztérium levéltárában őrzött hivatalos okiratoknak másolatai közzététettek a ?>Pesti Nap1ó« október 11-iki számában. Minthogy a büntetőtörvénykönyv 479. szakasza azt a tiszt­viselőt, azt a (Nagy zaj a bal- és szélső balolda­lon. Felkiáltások: Nem is volt tisztviselő! Nem volt közhivatalnoki) közhivatalnokot, a ki hivatali titkot jogtalanul másokkal közöl: egy évig ter­jedő államfogházzal sújtja. A földmívfdési minisz­térium feljelentést tett a büníetőtörvényszéknél az ismeretlen tettes kinyomozása végett. Miután a bűnjel, vagyis a kézirat a »Pesti Napló«-ban közöltetett, a bíróság jogosan feltételezhette, liogy az illető közhivatalnok csakis a »Pesti Napló« egyik tagjának, szerkesztőjének árul­hatta el a hivatalos iratot, a melynek titokban tartására a törvény értelmében kötelezve volt. Az eljárás tehát nem a »Pesti Napló«, nem a czikk közlése, nem a nyomtatvány, hanem azon hivatalnok, azon köztisztviselő ellen iránytűt, a ki hivatalos titoknak elárúlásával azon irat tar­talmát közölte a »Pesti Napló« szerkesztőivel, a minek titokban tartására kötelezve volt. (Zaj.) Az a bűncselekmény, a mely nyomtatvány útján, sajtó útján követtetik el, csak a sajtó­eljárás szerint üldözhető; de itt nem lap útján elkövetett bűncselekményről volt szó; itt hivatali titok elárulásáról volt szó, tekintet nélkül arra, mit csinált a »Pesti Napló« szerkesztősége vele, közzétette-e vagy nem; itt a tisztviselő által már a közlés tényével befejezett bűncselekmény kutatásáról volt szó. így indult meg a vizsgá­lat. A törvényszék vizsgáló-bírája bűnjel kézre­kerítése végett a »Pesti Napló« szerkesztősé­gében október 12-én megjelent, és ott előbb, — a törvényes jogszabályoknak megfeielőleg, — fel­szólította a szerkesztőt az illető bűnjel kiadá­sára. Ezt a szerkesztő megtagadván, írásban el­rendelte a házkutatást s azt foganatosította is. Ez a házkutatás azonban, r — erről majd a má­sik esetben lesz szó, — Ábrányi Kornél tény­leges ellenállásán meghiúsult. A vizsgálóbíró erről jelentést tett a törvényszéknek; a tör­vényszék ismét elrendelte a házkutatást a »Pesti Napló« szerkesztőségében, és foganatosítására másik vizsgálóbíráját küldötte ki; az megjelen­vén, a házkutatást foganatosították is. Két kifogás tétetett ezen eljárás ellen: az egyik a büntetőtörvény 479. szakasza, a másik a sajtószabadság szempontjából. Az egyik sze­rint nem volt helye a bűnvizsgálat elrendelésé­nek, a másik szerint nem az illetékes bíró járt el, hanem eljárt a közönséges vizsgálóbíró, holott a törvény értelmében a sajtóügyi vizs­gálóbírónak kellett volna eljárni.

Next

/
Thumbnails
Contents