Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-279

370 879. országos ülés 1894. január ílO-án, szombaton. lye ellen a vizsgálóbíró által alkalmazott erőszak sérti-e a mentelmi jogot, vagy nem ? Maga a házkutatás, az előnyom ozat, az egész büntető eljárás, ha képviselő személye ellen van irányítva, csak a ház határozata alapján rendelhető el, még inkább akkor, ha a képviselő személye ellen akarnak erőszakot alkalmazni. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Mert hova jutunk, t. ház, ha ismeretlen tettes ellen való eljárás közben akármelyikünket letartóztatnak és rendőri fedezet alatt bekisértethetnek ? Kérdem a ház t. alelnökét, hogy ilyenkor nem fogja-e a mentelmi jog sérelmét látni? És minthogy az adott eset ben nyilvánvaló, hogy a vizsgáló-bíró csak a törvény nem ismerésével, vagy durva félremagyarázása folytán járhatott így el, s a mellett a sajtószabadságot is megsértette, én itt Ábrányi Kornél képviselőtársunk mentelmi jogának sérelmét látom fenforogni. (Élénk helyeslés bal felöl.) Érdemleges indítványt nem teszek, mert a kérdés súlypontja abban van: alkalmaztatott-c Ábrányi Kornél személye ellen erőszak vagy sem ? és ezt a mentelmi bizottság nem derítette ki; a ház tehát nincs is abban a helyzetben, hogy e kérdés tekintetében .megfontolt g az ügyhöz méltó határozatot hozzon. Nem kívánom, hogy nekem mint szemtanúnak a tényállást elhigyjék, hanem meg kell bíznunk a mentelmi bizottságot, hogy állapítsa meg azt, alkalmaztatott-e személy ellen erőszak vagy sem, s aztán terjeszszen elő új jelentést. Minthogy én több képviselőt meg is neveztem, a kik az esetnek tanúi voltak, sőt még legalább 20 más tanút is megnevezhetek, a mi még fokozza az eljárás brutalitását, mert nagy nyilvánossággal történt, ezeknél fogva a következő határozati javaslatot nyújtom be (Halljuk! Halljuk ! Olvassa): »A képviselőház utasítja a mentelmi bizottságot, hogy állapítsa meg, vájjon az 1893. október 13-án a »Pesti Napló« szerkesztőségében foganatosított házkutatás alkalmával az eljáró vizsgáló-bíró a királyi ügyész indítványára el rendelte-e az ifjabb Ábrányi Kornél képviselő személye ellen alkalmazandó erőszakot, és való-e, hogy azt a vizsgáló-bíró tényleg foganatosítani megkísérelte és ifj. Ábrányi Kornél csakis ezen személye ellen alkalmazni megkisérlett erőszak lolytán távozott helyéről ? s e tényállás kiderítése után terjeszszen újabb jelentést a képviselő ház elé.« (Helyeslés a szélső baloldalon. Zaj.) Hoitsy Pál: Majd két hét múlva máskép beszélünk! (Egy hang jobb felől: Mi lesz akkor?) Polónyi Géza: Szent Vincze napja! (Derültség a szélsőbalon.) Chorin Ferencz, a mentelmi bizottság elnöke: T. ház! Mielőtt az előttem szólt képviselő úr beszédjében előforduló több jogi tévedést kellő világításba helyezném, mindenekelőtt bátorkodom őt és a t. házat, két ténybeli tévedésére figyelmeztetni. A képviselő úr megtámadta a mentelmi bizottságot, hogy jelentésében oly elméletet állított fel a mentelmi jogról, mely a ház eddig elfoglalt álláspontjával a mentelmi jognak a bizottság által definiált tartalmával ellenkeznék, továbbá vádolja a mentelmi bizottságot azzal, hogy a tényállást az október 12-én és 13-án történt események összezavarásával terjesztette elő a képviselőháznak. (Zaj a baloldalon.) Ami az első állítást illeti, az határozottan téves, helytelen olvasása, vagy értelmezése a mentelmi bizottság jelentésének, (Ellentmondások a baloldalon.) mert jelentésünkben épen az ellenkezője foglaltatik annak, a mit a t. képviselő úr abból kiolvasott. (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Fel fogom olvasni szószerint az inkriminált két tételt. Méltóztatnék azonban ítélni a felett, hogy ki idézi, vagy értelmezi helyesen a bizottságjelentését. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) A mentelmi bizottság azt mondja: »A mentelmi jog biztosítja a képviselőnek hivatása gyakorlása közben a teljes és tökéletes szólásszabadságot; védi politikai függetlenségét minden zaklatás ellenében .... Hoitsy Pál: Ez a fontos! (Halljuk! Halljuk !) Chorin Ferencz: (olvassa): .... a menynyiben a bíínvizsgálat megindítását és a személyi szabadságát korlátozó intézkedéseket a képviselőház előzetes engedélyétől teszi fiiggővé«. (Nagy zaj.) Mit jelentsen ez? Hoitsy Pál: Ezt értjük! Ne csavarja el! (Mozgás jobb felöl.) Chorin Ferencz: Tessék bevárni szólásomat és azután a tényállás felett ítélni. (Halljuk! Halljuk !) Mit jelent az? Jelenti azt, hogy a mentelmi bizottság álláspontja megegyezik azzal az állásponttal, melyet úgy a bizottság, mint a ház 25 év óta elfoglal, . . . Hoitsy Pál: Dehogy egyezik meg! Sohasem volt a 25 év alatt olyan eset. (Zaj jobb felöl.) Chorin Ferencz: .... és a mely szerint bűnvádi vizsgálatot és személyes szabadságot korlátozó intézkedéseket, a ház előzetes engedélye nélkül, megtenni nem lehet. Ez alól a képviselőház határozata s állandó gyakorlata értelmében csak egy esetben való kivételnek van helye. (Nagy zaj a bal- és szélső balololdalon.) A tettenkapás esetében. így állapította meg azt a képviselőház 1887-ben s így magyarázta azt állandóan. Hoitsy Pál: Sohasem volt hasonló eset, miképen magyarázta volna tehát így? (Zaj.) Chorin Ferencz: Ezen esetek kivételéve