Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-279
279. országos ülés 1894. január 20-án, szombaton. 369 csak akkor, ha tudja, hogy az hivatali titok, a mit ő elárult, és ha az államnak, vagy másoknak ártalmára van. Mi következik ebből, t. ház ? Az, hogy ilyen delictum sui generis esetén az ismeretlen tettes ellen való nyomozati eljárás a törvény által ki van zárva, azért, mert ez a deliktum csak akkor foroghat fenn, ha konstatálva van, hogy a ki azt elkövette, közhivatalnok, az pedig nem lehet ismeretlen személy. Az ismeretlen tettes ellen való fiktív eljárás már magában véve a törvény nem tudásának, vagy annak tudása esetén is durva visszaélésnek kell, hogy minősíttessék. (Igaz! Úgy van! Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) De még annak a konstitutív elemnek is fenn kell forognia, hogy az illető tudja, hogy hivatalos titkot árúi el. Nem is kérdem azt, ha vájjon ártalmára van-e az államnak, vagy ártalmára lehet-e magánosoknak, ha egy belkormányzati ügyben az ország megtudja, hogy mi az igaz? (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ilyen dolgot jogászokkal elhitetni sohasem fognak. De mi következik ebből ? Először is, hogy az ország fővárosának királyi ügyésze, annak vizsgálóbirája kell, hogy tudja, és ha nem tudja, méltó arra, hogy azonnal elcsapassék, hogy a »Pesti Napló« akármely munkatársa, de különösen ifj. Ábrányi Kornél nem közhivatalnok, ifj. Ábrányi Kornél tehát ezen delictum sui generist sem el nem követhette, sem annak bűnpártolásában részes nem lehet. (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Már most, t. ház, magának a házkutatásnak elrendelése is illegális dolog volt. De ezenkívül sérti még az az intézkedés a sajtószabadságot is. (Iqaz! Úgy van! a hal- és szélső baloldalon.) Ezenfelííl megkerülése az a sajtótörvény intézkedéseinek, egyenes kijátszása a sajtótörvény a felelősségre vonatkozó intézkedéseinek. (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Gyakorlati példákkal fogom majd megvilágítani, mire vezet ez az eljárás. A sajtótörvény szerint felelős a szerző, ha ez nem tudatik, a felelős szerkesztő, azután a kiadó, esetleg a nyomdász. A mi sajtótörvényünk szerint joga van a felelős szerkesztőnek a felelősséget más szerzőért magára vállalni. Ez egy fundamentális sajtószabadsági intézkedés. Ha már most nem is sajtó-vizsgálóbíró írtján, a kinek egyedül van joga a sajtó útján közzétett termékek lefoglalásához, vagy az azok alapjául szolgáló kéziratok konfiskálásáhos;, ha nem sajtópert indítunk, hanem egy állítólagos hivatalos titok megsértése alapján ismeretlen tettesek ellen teszünk feljelentéseket, akkor mindennap megtörténhetik, hogy egy közlemény miatt, a mely gyanús vagy kellemetlen a t. korKBPVH. NAPLÓ. 1892 -97. XV. KÖTET. mánynak, és melyről meg akarja tudni, hogy azt ki irta, megtörténhetik, hogy az ismeretlen tettes ellen elrendelt vizsgálat során, a ki még a hatóság által elkövetett hivatali hatalommal való viszszaélés miatt sem léphet fel panaszszal, mondom, a vizsgálat során elmennek egy szerkesztőségbe, a hol nemcsak azt puhatolják, hogy ki írta a czikket, a minek pedig titoknak kell maradni, de még a képviselő-szerkesztőnek magánlevelezéseit is felkutatják, hogy tudomására jussanak annak, hogy azon képviselőnek milyen összeköttetései vannak. Az ilyen eljárás egy rendőrállamban sincs megengedve. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha a t. igazságügyminiszter úr eddig nem talált expedienst arra, hogy ezt megtorolja, joggal és méltán megvárom, hogy azt ezentúl meg fogja tenni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De a személy ellen gyakorolt erőszak tekintetében sajátságos, hogy a mi mentelmi bizottságunk milyen furcsa elméletet állít fel. Nagyon kérem a t. képviselő urakat, fontolják meg, hogy ilyen elvek enuncziálásához hozzá ne járuljanak. Mit mond a mentelmi bizottság'? Méltóztassanak a jelentést elolvasni. Azt mondja, hogy a képviselőt a mentelmi jog csupán képviselői minőségben és annak gyakorlása közben teljesített dolgok tekintetében illeti meg. Rögtön be fogom bizonyítani az előadó úrnak, és ő maga is kénytelen lesz elismerni ennek az állításnak abszurditását. (Halljuk! Halljuk!) Ha én mint ügyvéd csalást követek el, vagy sikkasztok, vagy akármelyik más képviselőtársam, a ki gazda, mérnök, vagy lelkész, követ el hivatalos állásában bármiféle bűntettet, vagy a ki semmiféle állást a világon nem tölt be és csalást követ el, kérdem : képviselői minőségében követi-e el a csalást? Hol hallott a t. előadó úr ilyen elméletet: Hiszen a kiket itt vádolnak, a kiknek kiadása tekintetében határozunk, az egy sem képviselői minőségében követte el a bűntényt. T. ház, ezen minőséget kettéválasztani nem lehet, mert az immunitás nem ettől van függővé téve, hanem az az a jog, hogy a képviselő ellen, míg mandátuma tart, semmiféle büntető eljárást, semmiféle előnyomozati, vagy vizsgálati intézkedést, a képviselőház engedélye nélkül, megtenni nem szabad. (Elénk helyeslés és tetszés a bal- és szélsőbalon.) A ki ellenkező elméletet állít fel, meghamisítja a mentelmi jog alapját. (Igaz! XJgy van! a bal és szélsőbalon.) Én az ilyen elméleteknek nem adok helyet. Már most, minthogy nem lehet elkülöníteni a képviselőt a szerkesztőtől, nem lehet elkülöníteni a képviselőt az ügyvédtől vagy mérnöktől, az a kérdés, hogy ifj. Ábrányi Kornél szemé47