Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-277

277. országos ülés 1894. január W«íln, kedden, " 351 okból. Először általánosságban véve nagyon valószínűnek tartom azt, hogy ott, a hol mi erős és nagy községeket akarunk létesíteni, — pedig, azt hiszem, mindnyájunknak ez a czélja,— a 40 holdas korlátozás számos esetben a sike­res keresztülvitel akadályát fogja képezni. De ha csak minimális 150 telepest veszünk is te­kintetbe, akkor sem gondolnám, hogy könnyű lenne ilyen számban olyan telepeseket össze­hozni, a kiknek vásárlási kedve és képessége a törvény által megszabott szűk korlátok közé illeszthető, a midőn nagyobb vásárlásra is képes. Ismeretes dolog a t. ház előtt, hogy a mi viszonyaink közt a telepesek nem a kivándor­lásra szorult, vagy munkát kereső osztályból, hanem az alföldi városok népességének fölesle­géből, tehát relatíve tehetősebb elemekből ke­rülnek ki, legnagyobb kontingenst szolgáltatván olyan egyének, a kiknek anyagi erejök meg­van ugyan, de számukra otthon saját határu­ban, vagy a szomszéd községek területén meg vásárolni való föld már nem jutott. Ezen ele­mek nem fognak ily szűk korlátokhoz alkal­mazkodni akarni s nem fognak részt venni oly telepítésben, a hol 40 hold maximumhoz vannak kötve; én pedig nagyon czélszerütlennek tarta­nám ezen tehetős elemek kizárását. De a községalapítás szempontjából is lé­nyegesnek tartom, hogy e maximumot emeljük, •mert egy alakuló községben, hol a község min­den egyes tagja a berendezéssel, szervezkedés­sel van elfoglalva, eminenter szükség lesz azon tehetősebb, cselédtartó elemre, mety esetleg 40 holdnál nagyobb területet képes és fog vá­sárolni. Hiszen tulaj donképen csak ezeknek lesz elegendő szabad idejök arra, hogy a község­dolgaival foglalkozzanak, és ez a tehetősebb elem biztosítja a község fennállását más rende­zettebb községekben is. Ennélfogva bátorkodom javasolni, és kérem a t. miniszter urat, hogy e törvényjavaslat oly értelmű módosításába kegyeskedjék beleegyezni, hogy a mi viszonyainknak megfelelőleg ezen 40 holdas maximum legalább 80 holdra emel­tessék. (Egy hang a szélsőbalon: Százra !) Nyolezvan katasztrális hold körülbelül száz magyar hold­nak felel meg. Elnök: A t. földmívelésügyi miniszter úr 1 íván szólani. Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: T. ház! Ha összehasonlítani méltózta­tik a pénzügyi bizottság javaslatát az eredeti­vel, úgy ennek 4. §-ából kitűnik, hogy 80 hold volt azon maximum, melyet eredetileg megálla­pítani óhajtottam. Maximumot megállapítani mindenesetre szük­séges két okból: Először kényelmi szempontból, mely a kormány szempontja; mert méltóztassék tekin­tetbe venni, hogy annak, ki ezen törvény végre­hajtásával van megbízva, nagyon bajos azt, a ki telepesnek kínálkozik s egy nagyobb terű­letet akarna kedvező feltételek mellett olcsón magának biztosítani, a kellő indok nélkül vissza­utasítani. Mindenesetre kívánatos tehát, hogy megszabassék a határ, a melyen túl e törvény végrehajtója se mehessen azon pretenziókkal szemben, melyek itt-ott előfordultak s fognának a jövőben is előfordíilni. A másik ok a méltányosság a szegényebb elemmel szemben; mert kétségtelenül igaz az, hogy jó, ha egy községben egynéhány nagyobb birtokos is van, hanem ez mindenesetre leszorít egynéhány kisebbet; és ha az állam terheket vállal el a végből, hogy a telepítést előmoz­dítsa, első sorban a szegényebbnek támogatása val tartozik, másodszor arra kell, hogy nézzen, hogy mennél nagyobb számú jóravaló telepest telepítsen. Én tehát, megjegyezve azt, hogy az állam által eszközlendő telepítéseknél csak kivételnek tartanám a területnek ily nagy mértékben való kiosztását, nem emelek kifogást az ellen, hogy, mint maximum, 40 hold helyett 80 hold vétes­sék fel. (Helyeslés.) Bernáth Dezső jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Nagyon örven­dek, hogy a t. miniszter úr hozzájárult Hajós József t. képviselőtársam indítványához. Én is hasonló értelemben óhajtottam felszólalni az egyes telepes községek életképessége tekinteté­ben, mert nem tartom helyes eljárásnak, hogy egy telepes községben csupán csak egyenlő birtokú és egyenlő szellemi színvonalú emberek gyűljenek össze, hanem szükséges, hogy ott a rendnek, a fegyelemnek legyenek tényezői; mert az eddigi községi telepítéseknél épen az volt a baj, hogy csupa egyforma szellemi mű­veltségű s egyforma vagyonú emberek telepít­tettek, s nem volt meg köztük azon elem, mely a községi elöljáróság feladataival meg tudott volna küzdeni. A különböző vidékekről össze­jött, semmi családi összetartozandóságban egy­más közt nem levő, egymást nem ismert embe­rek, azok leginkább, a kik különben is mozgé­konyabbak és izgékonyabb természetüknél fogva régi községükből kiváltak, képezik az új tele­pes községeknek elemeit; ott tehát egy erős, fentartó elemet kell alkotni, mely erősen fen­tartó elem a községi elöljáróság terheit viselje. Azt óhajtanám, hogy a 40 holdtól 80 holdig terjedő telepei a birtoktestnek nyugal­mazott m. kir. honvédtiszteknek, nyugalmazott hivatalnokoknak s tisztviselőknek (Helyeslés a szélsőbalon.) adassanak el, a kiknek családjuk

Next

/
Thumbnails
Contents