Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-277
352 * 27 *'- országos filés 1884. január 16-án, kedden. van, és így a betelepítésnek biztos alapját képezik. Óhajtanám ezt azért is, mert ily telepítési törvénynél szükséges, hogy a társadalomnak azon osztályai iránt legyünk figyelemmel, amelyek az államnak hosszú éveken keresztül szolgálatokat tettek, és közbejött körülmények következtében nem tudják ott feladataikat tovább megoldani, ezt tehát másutt akarják érvényesíteni. Ily községekben nyugalmazott honvédtisztek és altisztek, tisztviselők és hivatalnokok a községi elöljáróságnak alkalmas elemeit képeznék, a kikkel könnyű a rendet fentarlani, mivel szellemileg nagyobb képzettséggel, nagyobb tekintélylyel birnak s így az engedelmesség velők szemben inkább megvárható. (Helyeslés a széhö baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólani. Gr. Sztáray István, a közgazdasági bizottság előadója: T. ház! Nekem csak egy rövid módositványom van szintén ugyanezen szakaszhoz, mégpedig annak 4. bekezdéséhez A pénzügyi bizottság határozata az volt, hogy itt a 4-ik bekezdés 3-ik sorában, ha nem is akarunk sorrendet megállapítani, de mégis az »orvosok és állatorvosok« az »iparosok« elé tétessenek. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A hallottak után gondolom, kijelenthetem, hogy az eredeti szöveget méltózatnak elfogadni, de mind a három módosítás elfogadásával. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni? (Helyeslés.) E szerint a szakasz a három módosítással fogadtatik el. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa az 5. §-t, mely észrevétel nélkül élfogadtatík. Olvassa a 6. §-t). Hentaller Lajos jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! Ismét irályi módosítást ajánlok. A második szakasz végén e szavak helyett »kiegyenlítést találnak«, kérem betétetni »benfoglaltatnak«. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani, t. ház? Ha senki sem, a vitát bezárom. Gondolom, t. ház, méltóztatnak a módosítást elfogadni. (Helyeslés.) A módosítás elfogadtatván, annak értelmében igazíttatik ki a 6. szakasz. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 7. §-t), Hentaller Lajos jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! Ismét csekély irályi módosítást ajánlok. E szó helyett »tartozik«, kérném ezt tenni: »köteles«. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni, t. ház? Ha senki sem, a vitát bezárom. Gondolom, t. ház, méltóztatnak a módosítást elfogadni. {Helyeslés.) A §. a módosítással fogadtatik el. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 8. és 9. §-t, melyek észrevétel nélkül fogadtatnak el. Olvassa a 10. §.-t). Hentaller Lajos jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! itt a 10. §-hoz egy irályi módosításom van; úgy hiszem, hogy egy szó kimaradt. Méltóztassanak a második bekezdés elejét nézni, mint itt van: »A közigazgatási bizottság ezek alapján a telepítést a 9. §. értelmében újólag kiküldendő bizottság által« stb. Már most nem lehet tisztán kivenni, hogy ugyanazon bizottság megy-e ki, a mely már a 9. §-ban el van rendelve, vagy pedig újból választatik egy bizottság ? Mivel azt hiszem, hogy a javaslat azt a bizottságot óhajtja ismét kiküldetni, a mely már a 9. §. értelmében a terveket odakünn megvizsgálta, azért e szók után »a 9. §. értelmében« oda kell tenni »kirendebU, és akkor van az egésznek olyan értelme, hogy nem lehet félreérteni. Minthogy ezen szakasz elfogadása után egy elvi jelentőségű indítványt akarok egy új szakaszkép előterjeszteni, kérni fogom a t. házat, hogy ezen szakasz letárgyalása után adhassam be ezen másik javaslatomat. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha senki sem kíván, a vitát bezárom. A kérdés az, méltóztatnak-e a Madarász Jó zsef képviselő úr által beadott módosítását a 10. §-nak elfogadni: igen, vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) Gondolom, kimondhatom a határozatot, hogy a t. ház a Madarász József képviselő úr által beadott módosítással fogadja el a 10. §-t. Most Madarász József képviselő urat illeti a szó, a ki egy beiktatandó új szakasz iránt kíván indítványt tenni. Madarász József: T. ház! Már az általános tárgyalás alkalmával kijelentettem, hogy több kedvezményt óhajtok a telepesekre nézve. Minthogy most az általános javaslatokon túl vagyunk és azután szó lesz a kincstár általi telepítésről, itt egy szakaszban kívánom kijelentetni, hogy minő kedvezmények adatnak a telepeseknek általában. A pénzügyi bizottság ugyanis a közgazdasági bizottság azon javaslatával szemben, a mely szerint minden telepes részesítendő bélyeges illetékmentességben, csakis az államkincstár és a telepesek között kötendő telepítési szerződéseket kívánja ezen kedvezményben részesíteni. Már pedig az a telep, a melyet a kincstár tele-
