Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-277

350 277. orseágos ülés 1894. január 16-án, kedden. Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: T. ház ! Rövid felvilágosítással kívánok szolgálni. Az előttem szólt képviselő úr ezen fejtegetése meggyőzhet arról, hogy a telepítésnél oly sok kérdés mertíl fel és a különböző eseteknek oly sok változatai, hogy azokat a törvényben preczizirozni lehetetlen, mert különben egy nagy kódexet kellett volna előállítani. Ezt pótolja &r., hogy midőn egy telep létesítése czélba vétetik, ezen tervezet a legapróbb részletekig is megállapíttassék és jóváhagyás alá boesáttaesék. Csak akkor. lehet azután kellően diszponálni azon itt csak általánosságban megjelölt, de minden községben szükséges létesítmények elhelyezéséről, a minők a temető, a faiskola, a vályogvető gödör. Az előttem szólott t. képviselő úr téved, midőn azt mondja, hogy egy nyolczad ezen területből kevés lesz egyik vagy másik ezélra. 0 ezt bizonyosan abból merítette, hogy itt nyolcz ilyen létesítmény van felsorolva; de már az első tekintetre szembe ötlő, hogy pl. faiskola, vagy temető, nem hasonló méretű kell, hogy legyen a vályogvető gödörrel, vagy dögtérrel. Itt épen arról van szó, hogy a létesítendő község viszonyainak megfelelő nagyságú és elhelyezésű ily területek jelöltessenek ki, és bocsáttassanak felülvizsgálat alá. A mi az iskola kérdését illeti, ennek nagy fontosságát — mint most már másodszor vagyok bátor utalni erre — mindenesetre elismerem, Tudom azt, mikép kívánatos, hogy az iskola állami legyen, mint a mely a legrendszeresebb és a legjobban dotált intézet. De nem lehet elzárkóznom az elől, hogy a felekezeti iskolák is helyesen teljesíthetik ezen feladatot. Különösen kell reflektálnunk ilyenekre a hozzátelepítésnél, a hol már léteznek ily tanintézetek, a melyekkel szemben egy másik versenyiskolát létesíteni felesleges volna. (Helyeslés.) Kérem tehát a t. házat, méltóztassék belenyugodni abba, hogy minden egyes telepnek előleges terve szigorúan meg fog bíráltatni és pedig azon szempontból, hogy abban minden kelléke meglegyen egy proszperáló községnek, és ezért kérem a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni ? Ha szó lani senki sem kíván, a vitát bezárom. Gondolom, t. ház, hogy a hallottak után kijelenthetem, hogy a 3. §-t teljes szövegéhen méltóztatnak elfogadni, és a harmadik szakasz folytatásaként méltóztatnak elfogadni a gr. Bethlen Gábor t. képviselő úr által beadott módosítást. Méltóztatnak hozzájárulni? (Általános helyeslés.) A szakasz teljes szövegében elfogadtatik, és a harmadik szakasz folytatásaként ahhoz a gr. Bethlen Gábor t. képviselő úr által beadott módosítás külön pontban csatoltatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 4. §-t). Hentaller Lajos jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! E szakasznál tisztán egy irálymódosítást adok be. Ezen szakasz utolsó bekezdésében ezen szavak helyett »Ezen szabálytól eltérésnek van helye«, tétessenek, mint sokkal helyesebb kifejezés, ezen szavak: »Eltérhetni e szabálytól.* Igen kérem, hogy a törvénynek szabatosabb formulázása szempontjából ezen módosításomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hentaller Lajos jegyző: Hajós József! Hajós József: T. ház! A jelen törvény javaslat egyik elsőrendű feladata intézményekkel biztosítani oly életerős községek alakulását, a melyek a közigazgatás fokozódó igényeinek megfelelni képesek. E czélból is kiváló fontosságot tulajdonítok a javaslat első öt szakaszának, mert tulajdonképen ezekben vannak lefektetve a létesítendő községek körvonalai és keretei. Ha ezen szempontból bírálom meg ezen szakaszt, az az aggály támad bennem, hogy a maximumra vonatkozó rendelkezés sok esetben meg fogja akadályozni a telepítés sikeres keresztülvitelét, és bizonyos tekintetben alterálni fogja az életerős községek megalapítását. A közgazdasági bizottság annak idején a maximumot a törvényjavaslatból törölte, a pénzügyi bizottság azonban visszaállította a miniszteri javaslat eredeti szövegét. A hogy az előadó úr beszédéből kivettem, az ő felfogása és a pénzügyi bizottság nézete is az, hogy a maximum eltörlése által az üzérkedésnek nyittatnék tér, s azt akarták megakadályozni az által, hogy tőkepénzesek össze ne vásárolhassák a telkeket, s ez úton olcsón szerezve birtokot, még azokat az előnyöket is biztosítanák maguknak, melyek tulajdonképen csupán a telepeseknek voltak szánva a törvény intencziói értelmében. Azt hiszem, t. ház, hogy ezen üzérkedést, a birtokok spekulatív összevásárlását, más eszközökkel is meg lehetett volna akadályozni. Hiszen az üzérkedés egy másik neme ellen is sikeresen védekezik a törvény 9. §-a által, nevezetesen az üzérkedés azon másik formája ellen, mely abban nyilvánult, hogy a telepesbirtok eladója egyetértve a telepítés közvetítőjével, vagy a telepesek megbízottjával, a telepeseket drága vásárlásba vitte bele. Ha már a pénzügyi bizottság súlyt fektetett a maximum megállapítására, én az ellen kifogást nem tehetek. Azonban nem találom viszonyainknak megfelelőnek a maximumnak 40 holdban való megállapítását. Nem találom két