Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-265

26&. orurógfiB ülés 188$. deeiemner 54B, kedden. 123 indítottak az ingatlan ellen, még a végrehajtás költségei sem fedeződtek. Sokkal nagyobb haszon volna a kincstárra nézve, ha azonnal törülné a tartozásokat, mert akkor 4—5 év alatt újra beültetnék ama terü­letek jó nagy részét, és másfél évtized múlva, a kincstárnak megint bő adóalapja volna; mig így évről-évre kisebbedik annak lehetősége, hogy e területek valaha adóalapot képezzenek. A váltságkötelezettek által már befizetett összegek többnyire jóval meghaladják ama te­rület jelen értékét. Mily méltatlanság egy sze­gény embertől elvenni azt a földet, melyet már kétszer megvett, csak azért, mert nem tudja harmadszor is megvenni! S még egyet! Annak idején e dézsmavált­8;íg nem barátságos egyezség útján jött létre, hanem a törvény értelmében igen Szigorú Íté­letekkel lett az illetőkre rákényszerítve. De mindez okok eltörpülnek amaz egy előtt, hogy e törvény fentartása által kizárnók a regenerá­czió művéből épen a kisbirtokos osztályt, mely a legnagyobb eredményt bírná aratni, mert a legnagyobb szüksége van rá, a szükség pedig a legjobb iskola. A földmívelésügyi miniszter úr kilátásba helyezte, hogy a kormány hivatalból törülni fogja e tartozásokat, de nem mondta meg, váj­jon az 1891: I, vagy az 1883: XIII. törvény­czikk alapján-e? Az 1891: I. törvényczikk 6. szakasza, mondhatom, keresztülvihetetlen. Tör­téntek ily törlések a mi vidékünkön is. Az illető kataszteri közeg kiment a szőlőhegyre, felmá­szott a legmagasabb pontra, körülnézett, és el­tekintve az ott sanyargó kukoriczától és babtól, az egészet parlagnak deklarálta éa leírta. Igen humánusan járt el, mert látta, hogy azok a kínoltványok még a vetőmagot és a munkát sem fizetik meg, de nem járt el a tör­vény értelmében. Mert, a hol egyszer felkapál­ták a földet, és más művelési ágra mentek át, ott a dézsniaváltság csak részben írható le. De ő helyesen járt el más okból is, mert, ha azt teljesen keresztül akarta volna vinni, ott rosto­kolhatott volna egy helyen két ós fél esztendeig. Tessék megnézni egy olyan szőlőhegyet, kivált most: a határok mindenütt el vannak mosódva, az egyes birtokosok onnan elköltöztek, pusztán hagyták szőlőjüket, az egyik szomszéd is el­kapált két-három sort alulról, a másik is fölül­ről, és oly zavar van, hogy felmérni azt, mennyi van fel kapálva és mennyi nincs, új mérnöki fel­vételt igényel. Ha a t. miniszter úr ily katasz­teri apparátust felállítani nem akar, be kell vallani, hogy ez a törvény teljesen végrehajt­hatlan. A t. miniszter úr semmiféle adatokat nem nyújtott arra nézve, hogy milyen gyorsan halad az a munka, én csak a zárszámadásban találtam egy adatot, hogy t. i. 1892-ben 280.000 frt lett törülve. Körülbelül 6—7 millió forintot tesz azon összeg, mely az 1891:1. tcz. szerint, ha az keresztül vihető volna, törlendő lenne, tehát épen 20 esztendeig tartana ez a törlési művelet. Azt hiszem, hogy ez a csiga­tempó is mutatja, hogy teljesen tarthatatlanok az állapotok. Az 1883: XI. tcz. erre nézve sokkal liberalisabban járt el. A 3. §-a azt mondja: »A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a királyi adófelügyelő és a közigazgatási bizott­ság meghallgatása után a 1. §. első pontjában a) és b) alatt említett hátralékokat és képedeimi kamatokat oly esetekben, midőn azok a váltság­kötelest ért elemi csapások, vagy a filloxera vastatrix rovar pusztításai miatt a szőlő jöve­delméből be nem hajthatók, és szoknak behaj­tása csakis az ingatlanra vezetendő végrehajtás útján volna lehetséges, az államkincstár köve­teléséből kitöröltethesse.* Ezen törvény alapelvét helyeslem, ke­resztűlvihetőnek tartom, de nem akarom esetről­esetre a miniszter kegyelmi ténykedésétől füg­gővé tenni. Azt hiszem, hogy, a törvény szerint, ezt az előnyt egyformán kell elosztani az egész országban minden polgárra. Az alap­feltétel, melyet a törvény ezen törléshez fűz, megvan. Mindenki tudja, hogy a hol a filloxera egyszer föllépett, rövid idő alatt teljesen tönkre­tette a szőlőt, és hogy ott a szőlőbirtok jöve­delménél teljesen eléretett az az egyik körül­mény, hogy t. i. szőlőbirtok jövedelméből nem hajtható be a hátralék, sőt túl is van haladva, a mennyiben az ingatlanokra vezetett végre­hajtás által sem hajtható be a követelés, Azt hiszem, hogy nem szükséges az adófelűgyelő és a közigazgatási bizottságok kotnyeleskedése, hogy mindenki belássa, a ki ismeri a dolgokat, még ha miniszter is, hogy itt is alkalmazható az a német, ismert közmondás igazsága: *Wo nichtrt ist, hat der Kaiser seiu Recht verloren.» Beöthy Ákos: Aber der Minister nicht. (Derültség.) B. Andreánszky Gábor: Vagyis alkot­mányos magyar nyelvre fordítva: a tisztelt többség pártfegyelemből a papíron fentarthatja ezt a követelést, ez által meg is akaszthatja, meg is bénítja teljesen a szőlőregeneráczió müvét, de tovább nem mehet, mert egy sokkal hatalmasabb, sokkal számosabb többség, a fil­loxt-rák milliói törülték ezt a tartozást. (Derült­ség a baloldalon.) Egy nemzet akarata ellen lehet a t. kor­mánynak akár szabadelvű, akár reakczionárius politikát folytatni, de pénzügyi politikát a ter­mészet törvényei ellen folytatni nem lehet. (Igaz! Úgy van ! a baloldalon.) És most, mielőtt 69 képviselő által aláírt 16*

Next

/
Thumbnails
Contents