Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-244

bO 244. orsíiiífos ttlés 1888. november 10-éu, pénteken. méltóztassék nekem adni, azon külügyi poli­tikát, mely Magyarország érdekeivel össze nem egyeztethető, és mely Deák Ferencz 67-iki po­litikájával sem azonos, és mint olyant, mely nem a béke politikája, hanem épen a terjeszkedő, a hódító, a czentralizáló külpolitika: én e politikát magamévá nem tehetem és nem helyeslem. Hátravan még, hogy a programmal széni­ben a, kormány tényeit és mulasztásait is kon­statáljam és felsoroljam. (Halljuk! Halljuk!) E tekintetben nem ismétlem azokat, a mik köz­kézen forognak, csak röviden említem fel és ezúttal nem megyek azoknak tárgya­lásába, mert én a kormány mulasztását a hon­védszobor leleplezésénél nemcsak a korona és nemzet, hanem maga a szabadelvű párt iránti sérelemnek is tekintem. (Egy hang a szélső baloldalon: Annak nincs érzéke!) Miklós Gyula : Kinek nincs érzéke? (Egy hang a szélső baloldalon: A szabadelvű pártnak!) Nem igaz! SzaCSVay Sándor: Nem szólok a kor­mánynak a borossebesi és kőszegi beszédekben mutatkozó magatartásáról sem, mert azokat egy­szerűen a korona imperszonálítása elleni súlyos merényletnek tekintem, hanem csak felemlítem a t. miniszterelnök úrnak némely ígéreteit, a melyeket mindeddig nem váltott be. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) A t. miniszterelnök úr, tudvalevőleg, nagy mester az ígéretek megtevésében. A múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával első sorban kijelentette volt, hogy a választások tisztaságá­nak kérdésében és illetőleg a kúriai bírásko­dásra vonatkozó törvényjavaslatra nézve leg­közelebb a ház döntését fogja kikérni. Egy év múlt el és még nem voltam szerencsés a javas­latot a bizottság zátonyaiból kiemelkedni látni. A miniszterelnök úr a múlt év során megígérte, hogy az adóreformokra vonatkozó statisztikai adatokat még a télen közzé fogja tenni, hogy az ország közvéleménye azzal szemben állást foglalhassom. Konstatálom, hogy e füzet mái­közzé van téve ugyan, de egész terjedelmében beváltva az ígéret nincsen. A múlt költségvetési tárgyalás alkalmával Horánszky Nándor kép­viselőtársam felszólalására kijelentette a minisz­terelnök úr, hogy az egyenes adószázalékok megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot, mint­hogy annak már semmi akadálya nincs, — mi­vel a horvát földtehermentesítési járadék kér­dése is meg van már oldva, — be fogja ter­jeszteni. Arról sines tudomásom, hogy ezt be­terjesztette-e. A miniszterelnök a múlt évi költségvetés alkalmával az udvartartás kérdésében is tanul­mányi útját jelezte, azonban egy év telt el és ezen tiszta, saját önálló jogunkat képező kér­désben is, daczára annak, hogy a múlt évi költ­ségvetési tárgyalás alkalmával Ugron Gábor és Eötvös Ká*roly képviselők egész tanulmányt, egész rendszert, egész tárházat nyitottak meg előtte, még nem adta semmi jelét annak, hogy ezen tanulmány eredményre vezetett-e. A t. miniszterelnök úr a múlt évi költségvetés tár­gyalása alkalmával azt is megígérte, hogy a közösügyi jelvények kérdését határozottan tanul­mányozni fogja és erre nézve is előterjesztést fog tenni. Erről sincs még semmi tudomásom. A közös aktívák kérdésében is megígérte, hogy a pénzügyi bizottságban oda fog hatni, hogy a bizottság ezeket tárgyalja és a háznak jelentést tegyen. Mindezekről nincs tudomásom. WekerleSándorminiszterelnökéspénz Ügyminiszter: Hiszen be van terjesztve! Szacsvay Sándor: Nem sorolom tovább az ígéretek be nem váltását. . . . Wekerle Sándor miniszterelnök és pénz­ügyminiszter : Csak tessék, majd felelek rá! SzaCSVay Sándor: hanem ezek alapján azt a nézetemet fejezem ki, hogy nekem ezek bőven elegendők arra, hogy idézzem Goethe »Faust«-jából Mefistofelesnek azt a mondását: »Mit Worten lässt sich trefflich streiten, Mit Worten ein System Lereiten.« Sőt többet mondok : a mit eddig felsoroltam, az elégséges lenne arra is, hogy valaki egyenesen a kormányra vonatkoztassa azokat a kemény kőszegi szavakat, a melyeknek eddigelé tudva­levőleg még nincs gazdájuk. Mert, ha e be nem váltott ígéretek után, mi, mint ő Felségének lojális ellenzéke, azt mondanók, hogy mint a közvélemény képviselői, az ámító jelszavak és meddő ígéretek befolyásától a kormánynyal szemben is meg kell védenünk a népet: akkor is igazat mondanánk. (Élénk helyeslés a szélső balol­dalon.) Ezek után befejezem beszédemet egy álta­lános reflekszióval és idézettel. A reflekszió az, hogy a marazmus, a stabilizmus sohasem lehet­nek politikai czélok, és hogy a marazmus kifo­lyásaként valamely párt — monopólium gyanánt uralkodjék egy országon, annak nem a haladás a jellege. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Minden országban csak oly alkotmány lehet állandó, a mely a nép történelmi múltjának megfelel, ez. pedig nálunk csak önálló, független magyar állami alkotmány lehet. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Valahányszor ez az ország, e nemzet rossz körülmények közé jutott a míg független volt, mindig tudta intézményeit a kor követel­ményeihez alkalmazni és mindig fejlődésképes is volt. Régi, nagy igazság, s így kell gondolkoz­niuk azoknak a tényezőknek és államférfiaknak, a kik hivatást éreznek magukban e nemzet veze-

Next

/
Thumbnails
Contents