Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-252

2S3 országos Illés 1893. november 20 án, hétfőn. 261 lónyi Géza képviselő úr felszólalásáról, (Halljuk! Sálijuk!) Polónyi Géza képviselő úr, mint teljes joga volt hozzá, bemutatta magát, mint az igazságügyi munkálkodások objektív megítélője, a ki azt hitte, hogy az objektív megítélés teljes indokolásául elegendő az, hogy nem akar most ebbe a székbe beleülni. A ki tehát nem akar most beleülni e székbe, vagy a kinek nincs reménye hozzá, hogy beleülhessen; az már objektív; (Derültség jobb felöl) és ha minden egyéb tulajdonságok nélkül szűkölködik is

; már jogosítva van úgy szólalni fel, hogy ellenében az ítélet "alapossága, helyessége és tárgyilagossága iránt nem lehet kifogással élni. Ez is azon felfogások közé tartozik, mely jó lehet arra, hogy a képviselő úr magának bizonyítványt állítson ki, de hog_> az meggyőző legyen a házra nézve, arra, azt gondolom, mégis felette keskeny alap-. (Igaz! jobb felől. Mozgás és zaj a bal és a szélső baloldalon.) Bemutatta a t. képviselő objektivitását azzal is, hogy már felszólalása elejéi] egész lényegében elforgatta Wassics Gyula t. képviselő úr rövid előadását, mert Wlassics Gyula t. képviselő úr nem arra hívott fel engem, hogy ne dolgozzam, hanem arra, hogy most ne terjeszszek a ház elé nagyobb organikus javaslatokat, mint a melyek már be vannak adva, s melyek a ház előtt feküsznek, és a me lyek legközelebb ide jutnak. (Úgy van! a jobboldalon.) Mert ezek emiek a háznak a munkálkodását, még ha oly nagy megerőlködést tanúsít is a ház az igazságügyi reformokban, teljesen igénybe fogja venni. Ez kissé talán különbözik Í ttól az »objektiv« felfogástól, melynek verőfényében a t. képviselő úr önmaga által kiállított bizonyítvány alapján mint mintaképviselő itt a házban végig sétál. (Élénk derültség a jobboldalon.) A második, a mit a t. képviselő úr szíves volt felemlíteni, az, hogy nem azt hozza fel ellenem, hogy nem dolgozom javaslatokon, vagy, a mint magát ki méltóztatott fejezni, nem fabrikálok sok javaslatot, hanem azt mondja »de omnibus aliquid, ex totó nihil«. és ezenkívül egyéb ilyen mély értelmű maximákat hoz fel, (Zajos derültség a jobboldalon.) s ezekkel ítélte el munkálkodásomat, mondván, hogy a kezdeményezésnek és javaslatoknak ebben a nagy örömében nem tudja megtalálni a fonalat és nincs is abban semmi fonál, semmi összefüggés. Először is konstatáljuk, t. ház, azt, hogy ma már más nótát fáj a képviselő úr. Polónyi Géza: De jól fújom l (Nagy derültség.) Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Meg kell adni, hogy a képviselő úr önmaga iránt nagy figyelmet és igen nagy udvariasságot tanúsít, midőn fellépése sikeréről rögtön siet önmagának a bizonyítványt kiállítani. {Élénk derültség jobb felől.) Polónyi Géza: Hát ebben egyformák vagyunk ! (Hosszantartó általános derültség.) Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Abban azonban különbözők vagyunk, hogy a képviselő úr nem képes rólam ilyen nyilatkozatot felhozni, hogy én magamnak állítottam volna ki ily bizonyítványt, a míg ő csak ma is kétszer állít ki magának bizonyítványt. Ez mégis csak különbség. (Úgy van ! jobb félölj Ezzel is csak konstatálom a képviselő úr bámulatos mer 'szségét, hogy tényleges állításokkal lép fel és azon tényleges állítások bizonyításától önmaga által kiállított bizonyítvány alapján fölmenti magát. {Derültség jobbról.) A képviselő úr, midőn erre az új térre lépett, azt mondta, hogy az én munkásságomban nagy, sőt túl nagy a fabrikáczió; az a baj, hogy minden téren megindult, és nincs benne összhang, nincs benne terv. Ne méltóztassék azt hinni, t. ház, hogy én annak az összhangnak, annak a tervnek itt ismételt fejtegetésébe bocsátkozom, a melyet itt ismételten kifejtettem, közkritika alá bocsátottam, mert a t. ház emlékezetében van, hogy a képviselő úrnak menynyiben sikerűit azon összefüggést, azon terv szerűséget ezen oldaláról megtámadni és a ház előtt bebizonyítani. Itt csak annyit akarok konstatálni és azt hiszem, ezt természetesnek fogja a t. ház találni, hogy, ha bizonyos kezdeményezésekben és javaslatokban, melyek részint bent vannak, részint közkézen forognak és a szakkörök foglalkoznak velők, öszszefüggést és tervszerűséget a képviselő úr nem talál, az két okból lehet. Vagy azért, mert azokban nincs, de azon okból is állíthatja a képviselő úr, hogy az összefüggés és tervszerűség hiányzik, midőn meg van ugyan az összefüggés a javaslatokban, de a bíráló objektív felfogásában hiányzik. (Úgy van! jobb felől.) Én teljesen jogosultnak tartom a kritikát arról a részről, hogy van-e összefüggés és tervszerűség abban, a mit előterjesztettem, vagy javaslatba hoztam, de csak a tartalmas kritikát, nem pedig a könnyed, a lenéző elítélést, mert a könnyed és lenéző elítélés igen könnyű, ahhoz nem kell gondolkozni, nem kell bizonyítani, csak nagy hangon állítani, és a ki azt akarja jogosult ítéletmondásnak tekinteni, az összetéveszti a felületes, könnyelmű ócsárlást az alapos kritikával, ezt pedig, rémé lem, a ház sohasem fogja tenni. (Helyeslés jobb felől.) Polónyi Géza.' ügy van ! (Derültség a baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Végre a képviselő úr bizonyos pompozitással